Keddi ülésén az Országgyűlés tartózkodás nélkül, 65 igen, 118 nem szavazattal elutasította azt az együttes határozati javaslatot, mely tárgysorozatba vetette volna a kormányt egy, az iratnyilvánosságra vonatkozó törvényjavaslat megalkotására kötelező törvényjavaslatot. Nem szavazott többek közt Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor és Vona Gábor.

Ha a kopf kissé komplikált lett volna, a következőről van szó: Az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról szóló, az Együtt két, formálisan független országgyűlési képviselője, Szelényi Zsuzsa és Szabó Szabolcs által jegyzett törvényjavaslat elfogadása esetén nem az iratnyilvánosság született volna meg, csupán annak lehetőségének lehetősége. „Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy egy hónapon belül nyújtson be az Országgyűlés számára olyan törvényjavaslatot, amely garantálja az állambiztonsági múlt iratainak és adatainak a törvény kihirdetésétől számított fél éven belüli, teljes körű nyilvánosságra hozatalát, garanciális szabályokat tartalmaz azok kezelésére, rendszerezésére és gondozására, továbbá büntetőjogi szankciókat állapít meg az adatok eltitkolása esetére” – olvasható a porba hullt törvényjavaslatban. Ráadásul a keddi szavazás a tárgysorozatba vételt akadályozta meg, tehát, hogy a képviselők egyáltalán vitatkozzanak-e a törvényjavaslatról. Vagyis ha a határozati javaslat kedden átment volna, akkor a képviselők – először a bizottságokban, majd a bizottságok idevonatkozó, esetleges pozitív döntése esetén a plenáris ülésen – vitatkoztak volna a törvényjavaslatról, és még ezután is számos helyen elvethették volna, vagy módosító javaslatokkal átírhatták volna azt. Ha pedig a törvényjavaslatból az eredeti formájában törvény lett volna, a kormány még mindig olyan törvényjavaslatot tehetett volna le az Országgyűlés elé, amilyet akar.

A tárgysorozatba vétel 65 igen, valamint 118 nem szavazatot kapott, és senki sem tartózkodott. Egyetlen kormánypárti képviselő szavazott igennel, a fideszes Bencsik János. A gombot nyomó összes nem kormánypárti képviselő – független, szocialista, LMP-s, jobbikos – képviselő igennel szavazott.

Tizenöt képviselő nem szavazott. Nem szavazni háromféleképpen lehet. Ha a képviselőnek be van dugva a képviselői kártyája a szavazógépbe – tehát vélhetően vagy az ülésteremben vagy legalábbis annak közelében van –, és úgy nem nyom gombot, akkor az Országgyűlés honlapja azt írja: „jelen, nem szavazott”. Esetünkben így tett Lázár János fideszes kancelláriaminiszter, Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke és levezető elnökként az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, Latorczai János.

Gombot nem nyomni úgy is lehet, hogy a képviselő egyszerűen nincs ott, és a kártyája sincs bedugva. Ekkor a parlamenti honlap annyit ír: „nem szavazott”. Így nem szavazott a fönti törvényjavaslatra a Fideszből Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Kövér László, Kubatov Gábor, Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Tilki Attila, Varga Mihály és Vigh László, a kereszténydemokrata Seszták Miklós, a jobbikos Vona Gábor és a DK elnökeként a függetleneket erősítő Gyurcsány Ferenc.

A Budapest Beacon kereste Gyurcsány Ferencet, hogy megkérdezze: miért nem volt jelen, de a volt miniszterelnök nem vette föl a telefonját. Sikerült viszont elérnünk a DK alelnökét, az igennel szavazó Vadai Ágnest. A formálisan független képviselőnő közölte: tizenegyre volt kiírva a szavazás, de húszperces csúszás volt, és Gyurcsánynak addigra el kellett mennie. Hangsúlyozta: a másik három DK-s képviselő – tehát ő, Oláh Lajos és Varju László megszavazta a törvényjavaslatot és „természetesen Gyurcsány Ferenc is megszavazta volna, ha nem lett volna halaszthatatlan programja”.

A nem szavazás – ami nem tévesztendő össze a nemmel történő szavazással – harmadik esete, hogy a képviselő nincs jelen, a kártyája sincs bedugva, azonban előre értesíti az Országgyűlést, hogy nem lesz ott. Ekkor a honlap azt írja: „igazoltan távol”. Ennél a szavazásnál azonban ilyen nem volt.