[Fotó: Vágó Gábor/Facebook]

Szinte a teljes ellenzék beállt Vágó Gábor állami cégvezetők bérének maximalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezése mögé. Juhász Péter szerint jelenleg pártkatonák vezetik az állami cégeket, akik kifizetőhelyeket üzemeltetnek. Vágó szerint a népszavazási kérdés pontosan azért van úgy megfogalmazva ahogy, hogy az egyéb juttatásokkal ne lehessen majd trükközni.

Miután a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntésével szembemenve hitelesítette, múlt héten elindult az aláírásgyűjtés Vágó Gábor LMP-alapítótag és volt országgyűlési képviselő magánszemélyként benyújtott népszavazási kérdéséhez, mely úgy szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”

Ha lesz népszavazás és az érvényes lesz, akkor az állami cégek vezetőinek egészen pontosan bruttó 1.507.350 forintban kellene maximalizálni a havi illetményét, ennyit „visz haza” ugyanis az államfő, Áder János. Ez természetesen a felső vezetőket, és kiemelten a vezérigazgatókat sújtaná leginkább. Az Index korábban könnyen átlátható táblázatba rendezte az érintetteket:

[Ezekben nincsenek benne az egyéb juttatások, de Vágó Gábor szerint nem lehet majd velük trükközni. Ábra: Index]

A kezdeményezéshez csatlakozott az Együtt, a Párbeszéd, a Lehet Más a Politika (LMP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), sőt, még a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) is. A legutóbbi, bár nem népszavazással záruló, de a kormány budapesti olimpiarendezésből való kihátrálása miatt végül teljes sikerrel záruló NOlimpia-kampányt elindító Momentum a támogatók sorából való távolmaradását az Indexnek azzal indokolta, hogy szerintük „a közszférában a magánszférához hasonlóan versenyképes, a piaci viszonyoknak megfelelő bérezésre van szükség”. Hozzátették: „A Momentum-kormány páros lábbal fogja kirúgni a politikai kinevezetteket és felelősen gazdálkodó állami vállalatokat fog működtetni, ahol a vezetők fizetését nem a köztársasági elnökéhez, hanem a saját munkájuk eredményeihez és a gazdasági lehetőségekhez mérjük.”

A kezdeményezés kritikusai is a piaci bérezést említik ellenérvként, mondván, ennyire „alacsony” bérplafon mellett meglehetősen nehéz – egyesek szerint egyenesen lehetetlen – lenne tapasztalt és megfelelő kompetenciákkal rendelkező cégvezetőt az állami szférába csábítani, hiszen a versenyszférában nemhogy az 1,5 millió, de annak többszöröse sem ritka.

Az ügy mellé álló ellenzéki pártok szerint az aláírásgyűjtés jó felkészülés lehet a jövő évi választásokra, egy esetleges népszavazás pedig megbuktathatja az Orbán-kormányt, igaz, a referendumra minden jel szerint már csak a jövő évi országgyűlési választások után kerülhet majd sor. Hogy miért?

A szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 120 napja van a kezdeményezés támogatóinak, ami után a Nemzeti Választási Irodának (NVI) 60 napja van arra, hogy ellenőrizze azok hitelességét. Ha összejön a szükséges mennyiség, az Országgyűlésnek rá kell bólintania  a népszavazásra az NVB elnökétől kapott tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnaptól számított 30 napon belül. A referendumot végül Áder János köztársasági elnök írhatja ki majd valamikor január közepe-vége magasságában – a parlamenti döntéstől számított 70-90 nap közé eső szép tavaszi vasárnapra – hacsak nem lesz szükség az Alkotmánybíróság eljárására, ami további csúszást eredményezne.

Csakhogy, a referendum így éppen az országgyűlési választások idejére vagy annak környékére esne (a hírek szerint április 8-án tartják majd), amivel az a nagy gond, hogy tiltott időszaknak minősül. „Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ebben az esetben az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni” – szól a szabály.

Elméletileg ugyan ki lehetne írni hamarabb is a népszavazást, ám ehhez az kellene, hogy Vágóék legkésőbb szeptember elejére – vagyis a nyár közepén-végén – összeszedjék a kellő mennyiségű aláírást. Ennek a forgatókönyvnek az is ellentmond, hogy Vágó maga is 120 napról beszél.

A Fidesz minderre úgy reagált, hogy a baloldal kettős mércét alkalmaz, hiszen a kormányzásuk alatt „nem volt ritka a havi 5 milliós, 7 milliós vagy ennél is magasabb fizetés, miközben a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat, a közszolgáktól egy havi bért” – írták.

Juhász: „Egy pénzkifolyató rendszer csapjai ezek az emberek” 

Juhász Péter szerint „a Fidesz megint hazudik”, mert a Bajnai-kormány volt az, amely befagyasztotta a felső vezetők bérét, amely akkor, 2009-ben indokolható volt. Erről az Együtt elnöke a HírTV-ben beszélt kedden reggel. A Fidesz később (2011-ben) annak érdekében, hogy kiszorítsák azokat az embereket, akik kompetensek voltak, de piaci bérért vállalták az állami megbízatást, 2 millió forintban maximalizálta a béreket. Ezután pártkatonákat ültettek a helyükre, majd miután az átmenet lezajlott, megnyitották az utat a „szabad rablás” előtt – magyarázta Juhász.

Az Együtt minden olyan civil kezdeményezést támogat, amely „bont valamennyit a Fidesz hatalmán” – folytatta az ellenzéki párt elnöke, hozzátéve, miszerint nem gondolja, hogy ez egy az egyben elég lesz ahhoz, hogy a Fidesz megbukjon.

„Az Együtt azt a politikát képviseli, hogy a pártkatonák helyett hozzáértő emberek, szaktudással rendelkező emberek, teljesítmény alapján kerüljenek ebbe a pozícióba, és akár a piaci viszonyokhoz igazított bérük legyen. […] Az, hogy kifizetőhelyekké degradálják a különböző állami intézményeket, hogy mondjuk az MVM a legtöbbet hirdető magyar cégek között van, ami teljesen egyértelműen arról szól, hogy egy pártkatona ül az élén, aki megszabja, hogy mire mennek el a különböző közpénzforrások, tehát a mi pénzünk, és mondjuk csak a CÖF-nek, ami egy álcivil szervezet, félmilliárd forintot fizetnek ki. Egy pénzkifolyató rendszer csapjai ezek az emberek” – magyarázta Juhász Péter.

„Nyelnünk kellett egyet”, amikor csatlakoztunk a kezdeményezéshez, mert az Együtt elveihez az passzol, hogy a tudáson, a teljesítményen és a piaci béreken alapuljon az állami cégvezetők fizetése, de a népszavazási kezdeményezés együttműködést alakíthat ki az ellenzéki oldalon, és ez (most) még fontosabb elv, ugyanis az ellenzék szétdaraboltsága tartja fenn Orbán politikáját – figyelmeztetett az ellenzéki párt elnöke.

Juhász szerint az emberek nem az egyéni megállapodásokra, hanem megoldásra várnak, ez a megoldás pedig, hogy valamilyen módon egységes legyen az ellenzék, mert a választók pontosan tudják, hogy csak így lehet Orbán Viktort leváltani.

Amikor a Fidesz eltörölte a bérplafont, akkor hirtelen megugrottak a vezetői fizetések, de a dolgozói bérek nem követték őket

Amikor 2015-ben a Fidesz eltörölte a bérplafont (2011-ben vezették be – erről beszélt Juhász Péter), akkor hirtelen megugrottak a vezetői fizetések, amelyeket nem követtek a dolgozói bérek – mondta Vágó Gábor, a Kellesz-Korrupcióellenes Szövetség alapítója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn este. Eddig pár ezer aláírás gyűlt össze, de pontos számot egyelőre nem tud mondani, mert a pártokon túl civilek és szakszervezetek is gyűjtenek, és abban állapodtak meg, hogy havonta egyeztetnek.

Ha a volt politikus abba a pozícióba kerülne, hogy a köztisztviselői alapilletményt megemelhetné, akkor meg is emelné, hiszen ahhoz kilenc éve nem nyúltak. Ezzel óhatatlanul emelkedne a köztársasági elnök fizetése – hiszen az a törvény szerint a jelenlegi 38.650 forintos köztisztviselői illetményalap 39-szerese –, és ezzel együtt az állami vezetők bérplafonja is. Ha – így Vágó – a Fidesz ezt úgy orvosolná, hogy megemelné az illetményalapot, akkor már elértük azt, hogy több százezer ember megbecsült fizetést kapjon, és ez siker volna.

A kezdeményezést ellenzőknek szintén érve, miszerint hiába lenne maximalizálva másfél millió forintban a fizetés, hiszen egyéb juttatásokkal ez jóval több lehet, és majd ügyeskedni is fognak ezzel. Csakhogy – Vágó szerint – a népszavazási kérdés pontosan azért van úgy megfogalmazva ahogy („az onnan származó éves jövedelme”), hogy ezeket a kiskapukat bezárják.

[Fotó: Kellesz-Korrupcióellenes Szövetség/Facebook]

Jelenleg úgy oszlanak meg a fizetések, hogy nagyon sokan keresnek keveset, és nagyon kevesen keresnek sokat – folytatta Vágó, aki szerint ezen kellene változtatni. „Ameddig ez a bérfeszültség megvan, hogy a topmenedzserek milliókat visznek haza, miközben a tisztességesen dolgozó emberek nem tudnak kijönni a hó végén, addig nehogy már a topmenedzserek fizetését sajnáljuk” – hangsúlyozta a népszavazást kezdeményező egykori LMP-s politikus.

Ennek természetesen vannak politikai vonzatai is, hiszen az, akinek a hó végén számolgatnia kell, mert nem jön ki a pénzéből, az nem fog olyan szintű politikai problémákkal foglalkozni, ami 5-10 évre előrevetül – ilyen például az oktatás ügye. Majd ha ezeket a mindennapi problémákat tudja kezelni a politika, akkor közép- és hosszútávú ügyekkel is lehet az állampolgárokhoz menni – magyarázta Vágó.

Szerinte most végre van egy olyan ügy, ami mellett sok különböző szereplő föl tud sorakozni. Ha lesz összefogás a választáson, akkor le lehet győzni a Fideszt – tette hozzá.

Arról, hogy a Momentum nem vesz részt a kezdeményezésben, Vágó azt mondta, hogy ők – mármint a Momentum – veszítenek ezzel, míg a csatlakozók nyernek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):