Két határozattervezetet is beterjesztettek az amerikai Képviselőház elé, melyek alapján egyértelmű, hogy az Egyesült Államok igencsak kritikusan tekint a magyar kormányra.

Marcy Kaptur Ohio-i demokrata képviselő – aki régóta az amerikai-magyar képviselőcsoport tagja – beterjesztett a Képviselőháznak egy, a „nemzetközi tanszabadság és a külföldön működő amerikai egyetemek támogatásáról” szóló határozattervezetet.

„A világ számos pontján támadás érte a tanszabadságot, […] az Egyesült Államok kormánya számára létfontosságú, hogy támogassa és megvédje azokat az amerikai akkreditációval rendelkező tudományos intézményeket, melyek diszkriminációnak, zaklatásnak, korlátozásnak, ok nélküli bezáratásnak vagy zár alá vételnek vannak kitéve” – áll a dokumentumban. Kaptur arra szólítja föl a külügyminisztert, hogy tegyen határozott és hatékony lépéseket, amennyiben az említett intézmények ilyen elbánásnak lennének kitéve.

A fenti határozattervezet bár egyértelműen a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyét szem előtt tartva született, a szövegben konkrétan nem szerepel sem a CEU, sem Magyarország, sem pedig más intézmény vagy ország.

Magyarország kihagyása nem véletlen: hűen tükrözi az eltérő washingtoni álláspontokat azzal kapcsolatban, miként kezeljék a CEU helyzetét és Orbán belpolitikáját.

Érdemes felidézni, hogy május 24-én egy ettől nagyon is eltérő tervezetet terjesztettek be ugyancsak a Képviselőház elé. A beterjesztő négy kongresszusi képviselő mellé négy társtámogató is csatlakozott – így összesen két republikánus és hat demokrata képviselő adta a nevét a dokumentumhoz. A tanszabadsággal foglalkozó határozati-javaslattal ellentétben ez nem csupán Magyarországot nevezi meg – kiemelve az ország NATO tagságát –, de a CEU ügyén is messze túlmutat.

„Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a kormányzó Fidesz egyre inkább az önkényuralom irányába mozdul el, szavakkal és tettekkel egyaránt. 2014-ben azt is kijelentette, hogy az illiberális államot és az illiberális demokráciát preferálja, Oroszországot említve példaként. Orbán igyekezett elfojtani minden, a hatalmát veszélyeztető ellenkezést az egyetemektől a civil társadalmi csoportokon át a független kutatóintézetekig, beleértve a szólásszabadságot és a szabad gyülekezést is” – ál a dokumentumban, mely külön utal a Népszabadság bezárására, a menedékkérők jogainak sorozatos megsértésére és az újságírók elleni lejáratási kísérletekre.

A határozattervezet az új – akkor még csak tervezetként létező – civiltörvényről is említést tesz: eszerint az orosz külföldi ügynöktörvényt modellként használó jogszabály nem más, mint egy alig álcázott kísérlet a Fidesz hatalmának megszilárdítására, továbbá a dokumentumban arra is fölhívják a figyelmet, miszerint nemzetközi jogi szakértők és az Európai Unió (EU) is úgy látja: a törvény annak eszköze, hogy elnémítsák a független civil társadalmat.

A tanszabadsággal kapcsolatos – Marcy Kaptur által beterjesztett – határozat egyébként összhangban van a CEU saját álláspontjával is. Felismerve, hogy a tanszabadság egy egyetemes elv, amit sokkal könnyebb elmagyarázni a lehetséges támogatóknak világszerte, mint belemenni a magyar belpolitikai kérdésekbe, a CEU arra az ötletre építette fel a kampányát, hogy az egyetem elleni támadás valójában a tanszabadság elleni támadásként értelmezendő.

„Ez nem fasizmus” – mondta Michael Ignatieff a BBC-nek májusban. „Ez egy populista demokrata, aki megnyerte a szabad és igazságos választásokat. Budapesten nem a kommunista Magyarország vagy a fasiszta Németország mélyhűtőjében vagyunk” – fogalmazott az egyetem rektora.

Washingtonban ugyanakkor egyes tisztviselők aggodalommal tekintettek az Orbán-kormány tevékenységére az elmúlt évek során. Jól tudják, hogy a CEU ügye nem csupán a tanszabadságról szól, hanem része a független intézmények és a civil társadalom ellehetetlenítésének. A második, több problémát is érintő határozat ennek fényében tehát inkább arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet egy NATO-szövetséges országban tapasztalható, igen súlyos problémára.

A CEU egyébként üdvözölte a határozatok tervezetét, pozitív fejleménynek nevezve azokat.

„A CEU üdvözli a határozatokat, és nagyra értékeli a fáradhatatlan támogatást, ami az amerikai kormánytól, a Képviselőháztól, magas rangú szenátoroktól és a Külügyminisztériumtól érkezett a budapesti amerikai nagykövetség közvetítésével” – nyilatkozta Colleen Sharkey, a CEU kommunikációs csapatának tagja a Budapest Beacon-nek múlt szerdán. „Azok, akik értékelik a tanszabadságot, úgy tekintenek a harcunkra, mint egy alapelvre, egy amerikai-magyar egyetem megvédésére, amely több ezer, magyar és külföldi hallgatót szolgált” – tette hozzá.

Ahogyan a Képviselőházban egyre csak nőnek a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak, a Külügyminisztérium is folytatta Orbán politikájának hangos bírálatát – a tárca hivatalos nyilatkozatot tett közzé március 31-én, május 23-án, és június 19-én is.

A Külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert a civiltörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: meglátása szerint az egy trend része: „Amennyiben elfogadják (elfogadták – a szerk.), az egy újabb visszalépés Magyarország azon kötelezettségétől, hogy fenntartsa az EU és a NATO alapelveit és értékeit”.

Az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon – reagált a Kormányszóvivői Iroda. A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában – magyarázták, hozzátéve, miszerint sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):