Amerikai kongresszusi képviselők tiltakoznak Hóman Bálint szobrának tervezett fölállítása ellen

december 7, 2015 -

Hóman BálintA háborús bűnök miatt elítélt Hóman szobrának átadása ellen olyan kongresszusi képviselő is tiltakozik, aki korábban még Orbán Viktor támogatója volt.

A Jewish Telegraphic Agency (JTA) arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának az antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői levélben tiltakoztak Orbán Viktor miniszterelnöknél Hóman Bálint (képünkön) szobrának fölavatása ellen. A tiltakozást az a Chris Smith, New Jersey republikánus képviselője, az Amerikai Helsinki Bizottság elnöke is aláírta, aki korábban támogatta Orbán Viktor politikáját. A JTA Hómanról annyit ír, hogy harmincas és a negyvenes években miniszter volt, 1938-ban és 1939-ben részt vett a zsidók jogait korlátozó törvények kidolgozásában, 1944-ben pedig a deportálásukra szólított fel.

1944. május 15-e és július 7-e között a magyar állam 437 ezer magyarországi zsidót deportált Birkenauba.

Hóman életnagyságú bronzszobrát a tervek szerint Székesfehérvárott állítják föl. A költségek legnagyobb részét a magyar állam viseli.

A képviselőházi munkacsoport testület levelében „mély aggodalmának” adott hangot, kijelentve, hogy Hóman „élen járt a magyarországi antiszemita törvényalkotásban, és utat nyitott a Soá idején végrehajtott deportálások és a magyarországi zsidók elleni atrocitások előtt”.

Az amerikai politikusok egyben sürgetik Orbánt, hogy nyilvánosan ítélje el Hómannak szerepét az ártatlanok üldöztetésében és deportálásában, és vonja vissza a szobornak nyújtott kormányzati támogatást – írja a JTA.

Korábban a Zsidó Világkongresszus is számos székesfehérvári tisztségviselőnek írt levelet, arra kérve őket, hogy ne engedjék a II. világháborús vezető szobrának felállítását.

Hóman Bálint 1932 és 1938, majd 1939 és 1942 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, 1938-ban egy rövid ideig tárca nélküli miniszter, közben országgyűlési képviselő volt. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után – parlamenti mandátumát megtartva – Szálasiékkal menekült a Dunántúlra. Németország felé szökve amerikai csapatok fogták el, és adták át a magyar hatóságoknak. 1946-ban életfogytiglani börtönre ítélték, 1951-ben a váci börtönben halt meg. 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posthumus fölmentette a háborús bűntett vádja alól.