| Fehér István, Szüdi János és Magyar Bálint. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Lakossági fórumot tartott hétfő késődélután Cegléden az MSZP helyi szervezete. A főleg idősebbekből álló közönség előtt bemutatkozott Szüdi János, a város DK-s képviselőjelöltje, volt közigazgatási, majd oktatási és kulturális szakállamtitkár. A Szüdi mellett kampányoló Magyar Bálint egykori oktatási miniszter kissé ellopta a show-t: a maffiaállam-koncepcióját is előadó volt SZDSZ-elnök kétségkívül dominált a lakossági fórumon. Szüdi szerint „a jogállam Magyarországon megszűnt”.
Néhány tucatnyian – főleg idősebbek – gyűltek össze Cegléden a Kossuth étteremben hétfő késődélután, hogy meghallgassák Magyar Bálint és Szüdi János előadását arról, miként váltható le a Fidesz, valamint, hogy milyen Magyarországon szeretnének élni.
Nyitóbeszédében Fehér István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ceglédi elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy ez a választás az előző kettőnél is fontosabb, mert most van esély a regnáló hatalom leváltására. (A Budapest Beacon ceglédi tudósítója nem tudta nem észrevenni, hogy erre 2010-ben is volt esély, és ezt az esélyt a Fidesz maximálisan ki is használta.) „Rendszert akarunk váltani” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
„Üdvözlöm a bátrakat, akik el mertek jönni.”
„Üdvözlöm a bátrakat, akik el mertek jönni” – kezdte mintegy húszperces bemutatkozását Szüdi János, hozzátéve, hogy sokan nincsenek jelen, akik előzőleg megígérték, hogy jönnek. „Ilyen korszak már nagyon rég volt: a rendszerváltás előtt” – utalt a harminc vagy annál több éve létezett félelemre. Az oktatáspolitikai szakember hangsúlyozta: egész életében köztisztviselő volt, nem politizált (ezalatt nyilván pártpolitikát értett – Sz. P.), most viszont saját maga számára is meglepő módon elfogadta a Demokratikus Koalíció (DK) felkérését és képviselőjelöltséget vállalt.
Jogállam, tanszabadság, népszavazás, közbeszerzések, önkormányzatiság
Szüdi szerint a cél a választás után a „demokratikus jogállam, új köztársaság” kialakítása. „Demokratikus változást szeretnénk” – közölte az oktatáspolitikus, hozzátéve, miszerint „nem minden változást akaró párt Európa- és szabadságpárti, de mi azok vagyunk”. A közösségüket „baloldaliság, liberalizmus és demokratizmus” jellemzi – jegyezte meg a képviselőjelölt, aki azt is hozzátette, miszerint az alaptörvény szerinte érvénytelen és semmis.
A kormány egyik legnagyobb bűne a gyerekéhezés, ráadásul ennek leküzdése érdekében az Európai Uniótól (EU) hatalmas összegek érkeznek. Minden gyerek naponta legalább háromszor kapjon meleg ételt. Az emberi méltóságot vissza kell állítani, mert az születéstől fogva jár mindenkinek – folytatta előadását a képviselőjelölt, aki a sajtószabadság, valamint a tanítás és tanulás jogának fontosságára is felhívta a figyelmet, hozzátéve, miszerint „ezek védelmét vissza kell állítania egy új baloldali, demokratikus kormánynak”.
Szakterületéről a politikus azt mondta: nem véletlenül szállta meg az oktatást a kormány. Azt akarják ugyanis, hogy csak olyan ismeretek jussanak el a gyerekekhez, amilyet az állam akar és diktál. Nem véletlenül tiltották meg a szabad tankönyvválasztás jogát. Szerinte a hatalom kidolgozta a lehető legszörnyűbb tanfelügyeletet. A mestertanárokat használják föl arra, hogy ellenőrizzék az intézményekben a tanterv végrehajtását. Ezek az emberek egy állami kiszolgáló rendszer részévé váltak. „Vissza kell állítani egy jó oktatási rendszert” – folytatta az ellenzéki politikus., hozzátéve, hogy „a demokratikus baloldal az egyenlő esély teremtését fogja megpróbálni”, valamint visszaadja az iskolák önállóságát is.
„A jogállam Magyarországon megszűnt.”
A jogász végzettségű szakember úgy vélte: az alaptörvényt az akkor hatályos Alkotmánnyal ellentétesen fogadták el, holott a hatalomnak a törvény keretei között kellene működnie. Egy demokratikus jogállamban nincs korlátlan hatalom, azonban „a jogállam Magyarországon megszűnt”. Szüdi arra hívta föl a figyelmet, hogy egy pártból való az állam- a kormányfő és a házelnök, valamit, hogy a fontos nem kormányzati pozíciók nagy részében ülőket – például az Alkotmánybíróság legtöbb tagját vagy a legfőbb ügyészt – is a mostani hatalom nevezte ki. A DK képviselőjelöltje szerint „vissza kell állítani pozíciójába a népszavazás intézményét” is.
Szüdi kitért arra is, hogy a hatalomnak komolyan kellene vennie a közbeszerzés szabályait: számos projektet kivettek a közbeszerzés hatálya alól, így ezen esetekben nem kell hatósági engedélyt kérni, és nincs közbeszerzési eljárás. Így tudtak kivágni a Kossuth téren több mint nyolcvan hatalmas hársfát – magyarázta, hozzátéve, miszerint az önkormányzatiságot is helyre kell állítani.
Magyar Bálint: ami az oktatásban 2011 óta folyik, annak nem oktatás-, hanem hatalompolitikai célja van
Ha szeretnék, hogy legyen olyan képviselő a parlamentben, aki ért az oktatáshoz, akkor szavazzanak Szüdi Jánosra – abszolvált erős entrée-t Magyar Bálint, aki – mint szavaiból kiderült – miniszterként két részletben összesen hat és fél évig volt Szüdi főnöke.
Az 1996-ban elfogadott közoktatási törvény tizenhatról tizennyolc éves korra emelte a tankötelezettséget. Ennek következtében 2011-ben a tizenhét évesek kilencvennyolc, a tizennyolc évesek nyolcvanöt százaléka járt iskolába. Most ugyanez az arány nyolcvanöt, illetve hetvenöt százalék – így Magyar. Az 1974-ben születettek harmincnégy, az 1991-ben születetteknek hetvennégy százaléka érettségizett – folytatta a volt oktatási miniszter az adatok sorolását. Arra is felhívta a figyelmet, miszerint az 1974-ben született cigányok 0,1 százaléka, míg az 1991-ben születetteknek huszonkét százaléka érettségizett – arra azonban nem tért ki, hogy az állam mi alapján tart valakit cigánynak (vagy gádzsónak).
Magyar szerint a mostani kormánynak nincs oktatáspolitikája, ugyanis ami az oktatásban 2011 óta folyik, annak nem oktatás-, hanem hatalompolitikai célja van. Ezt a hatalompolitikát a volt oktatási miniszter négy dologgal jellemezte:
- A kritikus pedagógusokat el kellett hallgattatni. Egy tanár, de még egy iskolaigazgató sem nyilatkozhat. Minél kisebb településen dolgozik egy pedagógus, annál kiszolgáltatottabb.
- Folyik az ideológiai agymosás, ennek része a szabad tankönyvpiac fölszámolása. Az iskolák janicsárképzőként működnek.
- A mobilitási csatornákat a hatalom ellenőrzés alá vonja: egyházi tulajdonba kerülnek a legjobb iskolák. Ha megvalósul, hogy csak nyelvvizsgával mehetnek a diákok egyetemre, akkor a szegény családok gyerekei előtt az egyetemek kapui lényegében be fognak zárulni.
- Drasztikus forráskivonás jellemzi az oktatást.
Ha nem Polt Péter lenne a legfőbb ügyész, a Fidesz vezetőinek jelentős része börtönben ülne.
Nemcsak az ellenzék, de a Fidesz számára is van tétje a választásnak – hangsúlyozta Magyar. Ez a tét a Fidesz vezetői vagyonának és szabadságának megőrzése, „hogy büntetőeljárás alá kerülnek-e” vagy sem. Ha nem Polt Péter lenne a legfőbb ügyész, a szónok szerint a Fidesz vezetőinek jelentős része börtönben ülne.
A posztkommunistamaffiaállam-koncepció spiritusz rektora ezután nagyívű előadást tartott korábban már számos helyen kifejtett és könyvben is megjelentett elméletéről. Ennél lényege, hogy 2010 óta nem hagyományos korrupcióról van szó: nem az oligarchák ejtik foglyul az államot, hanem maga a kormányzat működik bűnszervezetként. Nagy tapsot kapott, amikor közölte: „Ezt én maffiaállamnak hívom.” Szerinte a hatalmon lévők családi alapon gyakorolják a hatalmat, még akkor is, ha vérségi közük nincs egymáshoz. A legfőbb elvárt dolog a családtagtól a lojalitás. Ha ez megvan, nem gond, ha az illető bűnöző vagy az ancien régime besúgója.
Ez kormány nem nacionalista, semmi baja a románokkal vagy a szerbekkel – vélte Magyar, aki úgy látja: egy bűnszervezet kirabolja saját nemzetét, és akik ehhez nem asszisztálnak, azok lesznek ennek a bűnszervezetnek a kommunikációjában a nem magyarok. A rendszer – hangsúlyozta a volt politikus – függővé vagy bűnrészessé tesz nagyon sok embert, például trafikosokat vagy földesurakat. Ezek az emberek támogatják a Fideszt, mert félnek, hogy egy új, nem fideszes kormány elvenné tőlük a Fidesz-kormány alatt szerzett tulajdonukat.
A menekültek három szempontból is jobb célpontnak számítanak, mint a rokkantnyugdíjasok vagy a liberális filozófusok.
Az elmúlt nyolc évben a hatalom számos társadalmi csoportot kriminalizált, ennek azonban Magyar szerint nem a gyűlölet-, hanem a félelemkeltés volt a célja. A menekültek három szempontból is jobb célpontnak számítanak, mint a rokkantnyugdíjasok vagy a liberális filozófusok:
- Nagyon egyértelmű, világos határvonal van az „ő” és a „mi” között.
- Jobban lehet velük félelmet kelteni.
- A menekültek a lehető legkevésbé képesek visszaszólni a kormányzatnak, illetve védekezni a kormányzati kommunikációval szemben.
Magyar szerint „most nagyon bizonytalan a választás kimenetele”. Minden eszköz a Fidesz győzelmét szolgálja. Ebből egyet konkrétan megemlített: egy határmenti házba bejelentenek százötven határon túli, a határ közelében élő magyar állampolgárt, akik így nemcsak listára szavazhatnak, hanem egyéni jelöltre is. Biztos ami biztos, Szijjártó Péter bejelenti, hogy átadtak egy, csak a szomszédos országok állampolgárok állampolgárai által használható kishatárátkelőt, hogy a határ túloldalán élőknek ne kelljen száz kilométert kerülniük. A csatatérkerületekben ez eldönthet egy-egy mandátumot.
Kell egy terület, ami kiindulópontja lehet a nemzeti ellenállásnak, és ez Budapest lehet.
Budapest kulcsfontosságú a választás szempontjából: a Jobbik nélkül is nyerhető a választókerületek többsége Budapesten, viszont még kétharmada is lehet a Fidesznek, ha a budapesti választókerületek többségében nem nyer az ellenzék. Kell egy terület, ami kiindulópontja lehet a nemzeti ellenállásnak, és ez Budapest lehet – ismételte Demszky Gábor volt főpolgármester és SZDSZ-elnök idevonatkozó elméletét az egykori párttárs.
Menjenek el szavazni, szavazzanak az esélyes jelöltre – zárta beszédét Magyar Bálint.
Magyar Bálint: A kamupártok csak a Fidesztől kaphatták a listát
Egy, a hallgatóságból érkezett kérdésre Magyar úgy reagált: a kamupártok csak a Fidesztől kaphatták a listát. Lehet, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenzéki egyéni győzelmeket fog megsemmisíteni, mert ott az adott választókerületben szabályellenesen működtek a kamupártok.
Egy, a Jobbikkal való együttműködésre vonatkozó kérdésre a volt politikus azt mondta: mivel a Jobbik részéről semmilyen készség nincs az együttműködésre, a dilemma nem dilemma.
„Amit a Fidesz csinál, az nem jobboldaliság, hanem szabadrablás.”
A váltás egyik akadálya – vélte –, hogy a mérsékelt jobboldali erők nem tudni leszakadni a Fideszről. Ebben a folyamatban lehet segítség Márki-Zay Péter, Jeszenszky Géza vagy Bod Péter Ákos – tette hozzá a volt oktatási miniszter, hangsúlyozva, hogy „amit a Fidesz csinál, az nem jobboldaliság, hanem szabadrablás”.
A közönség egyik-másik tagjának hozzászólását munkatársunk a Nyájas Olvasó mentális egészségének megőrzése végett inkább nem idézi. Mindenesetre az a, Churchillnek tulajdonított bon mot jutott tudósítónk eszébe, hogy a demokrácia elleni legerősebb érv öt percet elbeszélgetni egy átlagszavazóval.
„A kormány megy, a kerítés marad” – zárta az estet az MSZP helyi elnöke. Fehér István szavaiból az azonban nem derült ki, hogy amennyiben a kerítés marad, miért szavazzon a nem xenofób polgár az MSZP-re.
Ceglédi tudósítónk interjút készített Szüdi Jánossal. A terveink szerint pár nap múlva megjelenő interjúból kiderül, hogy egy Soá-túlélő asszony gyerekeként a volt oktatási államtitkár szavazna-e a Fidesz leváltása érdekében adott esetben a Jobbik esélyesnek gondolt képviselőjelöltjére.