Hétfőn alpári stílusban válaszolt a Magyar Nemzeti Bank arra a cikkre, amelyben a Magyar Nemzet újságírója azt állította: hiába ígért korábban szigorú fellépést a jegybank a tisztességtelen feltételeket diktáló autóhitelező társaságokkal szemben, mára kiderült, hogy valódi intézkedés nem történt. A Magyar Nemzeti Bank a cikk miatt pert helyezett kilátásba, volt alelnöke szerint viszont éppenséggel a jegybank követett el súlyos bűncselekményt.

Feljelentést tesz a Lehet Más a Politika (LMP) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellen banktitok megsértése és személyes adattal való visszaélés miatt, amiért engedély nélkül hozták nyilvánosságra a Magyar Nemzet egyik kritikus újságírójának folyamatban lévő hitelügyletét. Az MNB keddi közleményében többek között azt írta: „A Simicska-lap mai állításai mögött a cikket jegyző újságíró egyéni hitelfelvétele, tájékozatlansága és vélt sérelmei állnak, amelyeket a napilap megpróbál – hamisan – általános gyakorlatként beállítani.”

A jegybank szerint „az ellenzéki napilap – korábbi hamis cikkeihez hasonlóan – ismét azt a téves látszatot igyekszik kelteni, hogy a jegybank közömbös a pénzügyi intézmények jogsértő gyakorlatával szemben és nem lép fel a fogyasztók érdekeinek védelmében”, ezért – ahogyan korábban, úgy ezúttal is – helyreigazítási pert kezdeményeznek a napilap ellen.

A Magyar Nemzet „immár a balliberális Róna Péter (az LMP által az MNB-hez delegált volt felügyelőbizottsági tag – a szerk.) közgazdászt állítja az olvasók elé példaképül, aki a magyarokat – már gyerekkoruk óta – korrupt viselkedéskultúrájú és csaló észjárású nemzetként jellemezte” – zárja közleményét a jegybank. A Magyar Nemzet kérdésére Róna úgy reagált: nem kívánja kommentálni a jegybank közleményét, mert nem süllyed az MNB szintjére. Varga István – szintén korábbi felügyelőbizottsági tag – érthetetlennek nevezte, miként keveredett az oxfordi professzor a jegybank közleményébe, de szerinte ez annyit jelent, hogy az MNB „sértődött óvodásként” viselkedik.

Az LMP szerint az MNB lépése hadüzenet és fenyegetés minden állampolgár számára: törvénytelen eszközökkel is megpróbálják elhallgattatni a bíráló hangokat. A mulasztások és hibák cáfolatával a jegybank nem is próbálkozik, a pazarló működés ésszerűbbé és átláthatóbbá tételére sem tettek lépéseket. Ehelyett csak a bajokat szóvá tevő újságírók, állampolgárok fenyegetésére futja – áll az ellenzéki párt közleményében.

Eltekintve az MNB ötvenes éveket idéző alpári stílusától, a közlemény konkrétumokat sorol, amelyek befolyásolták az ominózus cikk megírását, miközben magában a cikkben még csak utalás sincs arra, hogy írójának lenne hitel vagy lízingszerződése – mondta Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa, a jegybank volt alelnöke (képünkön) az ATV Start című műsorában szerdán. Szerinte ez fölveti a banktitok sérelme elnevezésű bűncselekmény lehetőségét, amelyet most gazdasági titok megsértéseként határoz meg a Büntető Törvénykönyv (Btk.). Az MNB egyébként tudhatja, hogy a cikk szerzőjének, Horváth Csaba Lászlónak van-e hitele, hiszen a pénzügyi intézményeket (például a kereskedelmi bankokat – a szerk.) nem terheli a banktitok a Nemzeti Bankkal szemben akkor, amikor az feladatkörében jár el – folytatta Bodnár.

Hogy miként szerezték ezt az információt a sajtóosztályon, nem lehet tudni, de ha rendelkeztek is ezzel az információval, őket már igenis kötötte a banktitok. Ez alól két kivétel van: egyéni azonosításra alkalmas adatot a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) statisztikai célra, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez az államháztartási folyamatok elemzése, és a költségvetés tervezése okán továbbíthat a jegybank. Az a körülmény, hogy Horváthnak hitele van, egyik esetben sem releváns – mondta a liberális gazdaságpolitikus.

A helyzet tehát az, hogyha az MNB-nek jogszerűen is jutott birtokába az információ, hogy a Magyar Nemzet újságírójának hitele van, ezt nem teheti közzé egy sajtóközleményben – folytatta Bodnár. Hozzátette: olyan nincs, hogy valaki hibázott, vagy írástudatlan: a sajtóosztály felügyelőjének ezt a közleményt jóvá kellett hagynia, és el kellett rendelnie a közzétételét.

Bodnár szerint köztörvényes bűncselekmény történt, ezért a kérdés most már csak az, hogy indul-e büntetőeljárás hivatalból, és tesz-e feljelentést a sértett újságíró. Szerinte a hatóságoknak el kell indítania a büntetőeljárást. A korábbi Btk-ban a banktitok megsértése feltétel nélkül bűncselekménynek minősült, az új Btk. viszont két feltételt nevesít: jogtalan előnyszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva kell megsérteni a banktitkot ahhoz, hogy az bűncselekményének minősüljön.

Vagyoni hátránya feltehetően nem keletkezett az újságírónak, a jogtalan előnyszerzést viszont lehet vizsgálni – magyarázta Bodnár.

A cikkből egyébként az derült ki, hogy a Kúria júliusban a Lombard Lízinggel kapcsolatos ítéletében majd két tucatnyi szerződési föltételt megsemmisített. Ebből következne, hogy a többi lízingcégnek is módosítania kell ezeket a feltételeket. A lap szerint az MNB az ítéletre reagálva harcos közleményt adott ki, majd nem történt semmi – illetve annyi történt, hogy a jegybank levelet küldött az említett cégeknek arra kérve azokat, hogy tanulmányozzák a Kúria ítéletét, de határidőt vagy feltétel nem szabott – emlékeztetett Bodnár. Ha mégis történt érdemi intézkedés, akkor a jegybanknak eleget kellett volna tennie tájékoztatási kötelezettségének – hangsúlyozta az ellenzéki gazdaságpolitikus.