Ángyán József, a 61 éves egyetemi tanár egy becsületes ember,  lemondott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban betöltött államtitkári pozíciójáról és otthagyta a kormányt, majd kilépett a Fidesz-frakcióból is, miután a széleskörű társadalmi támogatást élvező szakmai programját megfúrták. Szerzője a Fidesz úgynevezett „vidékstratégiájának”, mely szorgalmazta a kormány számára, hogy aktívan támogassa a helyi gazdálkodókat és segítse a fiatalokat abban, hogy elkezdhessenek gazdálkodni. Ángyán azután mondott le, hogy állami mezőgazdasági földek kapcsán széleskörű szabálytalanságokra derült fény, beleértve a pályáztatást is.

Ángyán vidékstratégiáját teljesen felülírták a 2013. július 21-én elfogadott új földtörvénnyel. Ezen a napon Ángyán, aki sosem volt a Fidesz tagja, otthagyta a Fidesz parlamenti képviselőcsoportját, és független képviselőként folytatta munkáját.

Azóta munkája nagy részét annak szenteli, hogy több ezer oldalnyi dokumentumot elemez azzal kapcsolatban, hogy mely állami földterületeket kik szereztek meg, hogyan történt ez, és hogy hogyan kapcsolódnak ezek az érdekeltségek egymáshoz.

Ma Ángyán bemutatta megállapításait: 14 érdekeltség 39 pályázatot nyújtott be és a földterületek  29%-át ítélték oda nekik. Ángyán elmondta, két érdekeltség nyert mintegy 1.200 hektár területet, az  új földtörvény értelmében egy család esetében ez a maximális megszerezhető terület, és a fennmaradó 12 érdekeltség egyesével mintegy 300 hektárt nyert el.

A korábbi államtitkár elemezte a 2013. szeptember 1-ig bejelentett pályázat eredményeit. Addig az időpontig a Nemzeti Földalap és a nemzeti parkok összesen 6561 birtoktestre, összesen 200.000 hektárra hirdettek pályázatot, melyből 1582 birtoktest, összesen 32.306 terület lelet gazdára.

„Ez alig több mint húsz százalék, ha a feldolgozott földpályázatok számát nézzük. Ám ha a meghirdetett földterületek nagyságát vesszük, akkor annak mindössze 16 százalékát ítélték oda. Ezeknek a területeknek nagyjából a fele 3 megyéhez (Fejér, BAZ és Veszprém megye) köthető. Mindez azt jelenti, hogy a nagy falatok még hátra vannak, úgyhogy itt még várható egy-két csörte” – mondta el Ángyán a hvg.hu-nak.

A birtokméretek alapján az a tendencia figyelhető meg, hogy sokan vannak, akik nagyon keveset nyertek és kevés nyertes vitt el nagy földterületeket. „A sok kicsi és a kevés nagy adja ki a 20 hektár körüli átlagot. A 918 érdekeltség közel fele kevesebb mint 10 hektárt nyert. Az ő művelésükbe a már odaítélt megszerezhető területek összesen 7 százaléka került. Ezzel szemben 67 érdekeltség nyert 100 hektár fölött, 14-en 300 hektár fölött” – mondja Ángyán, aki szerint a kicsik is azért kellettek, hogy meglegyen a jól csengő átlag, és lehessen kiket mutatni a tévében, amikor aláírják a földbérletszerződésüket.

Az egykori államtitkára szerint jól látható, hogy nem a családi magángazdaságokat preferálták az elbírálásnál, hanem jelentős területeket kapnak profitorientált tőkés társaságok. Ángyán szerint a 100 hektár fölötti földterület bérleti jogához jutott  27 valódi tőkés társaság, melyek az összes bérbe adott földterület közel 25 százalékát elvitték, és emellett még pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel is több száz állami birtoktest használatához jutottak.”

A kormány azon állítása sem igaz, hogy helybeliek kapták a földek jelentős részét. „A kerepesiekre a gödöllőiek nem mondják, hogy helybéliek. Ha tehát a józan ész szerint az adott településen élőket tekintjük csak helybélinek, akkor a nyertesek kétharmada külsős. Ráadásul több esetben előfordult az is, hogy egy cég a pályázati szakaszban települt be. Kinézte magának a területet, odajött, és elvitte az összes földet a helyiek elől. Csak velük együtt jött ki ez az egyharmados helybéli arány is” – mondta a hvg.hu-nak Ángyán.

A Csongrád megyei Bakson például több mint 1000 hektárt vitt el egyetlen érdekeltség a helybéliek orra elől. Orbán Viktor és Fazekas Sándor települése, Felcsút és Karcag a két legnagyobb nyertes, ahová több mint 1900, ill. 1100 hektár bérleti joga vándorolt. Ángyán elmondta, a települések lakói láthatóan nem egyenlő eséllyel pályáztak állami földekre, mindössze egy tucat település pályázói szerezték meg a pályázati úton bérbe adott földterületek mintegy egyharmadát.

A legnagyobb nyertesek tehát nemcsak a földpályázatokon szerepeltek jól, hanem pályázat nélkül is hozzájutottak földhasználati jogokhoz.

A Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere tulajdonában lévő Búzakalász 66 Kft. 22 nyertes pályázatával több, mint 1000 hektárt kapott Fejér megyében, pályáztatás nélkül további 3 állami földrészletet bérel.

Ángyán elmondta, a pályázatokon szintén 1000 hektár fölött nyert a Gerzsánszki-rokonság Borsodban és Szabolcsban, illetve a Héjja Testvérek Kft. Csongrád megyében, de az előbbi még 34, az utóbbi 107 darab birtoktest bérleti jogát is megszerezte pályázat nélkül.

Ángyán összesítése szerint a pályázatokon a legsikeresebb 14 érdekeltség 495 állami földrészlet bérleti jogát is megkapta a földalaptól – anélkül, hogy pályázniuk kellett volna.

November 20-án Ángyán bejelentette, hogy létrehozták a Tisztesség és Emberség Szövetségét, melynek célja „a közösségek államának visszaszerzése, leválasztása a háttérmaffiáról, visszahelyezése erkölcsi talapzatára, továbbá az igazság, a tisztesség, az emberség és az adott szó becsületének helyreállítása”.

Hivatkozás:

Ángyán József elvégezte, amit megígért, hvg.hu, 2013. december 20.