[A Sant’Egidio közösség önkéntesei kétszáznegyven rászorulót láttak vendégül és ajándékoztak meg karácsony első napján a budapesti Szent József templomban. Fotó: MTI, Kallos Bea]

Továbbra is hatályos az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban is elkaszált egyháztörvény. Az egyelőre nem látszik, mikor nyújt be a kormány újabb módosítót, a jogsértő állapot tehát jelenleg is fennáll. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért Lelkiismereti szabadság Programjának vezetője szerint óriási pénzek forognak kockán, az embereket azonban mintha nem érdekelné ez az ügy.

A 2012 óta hatályos egyháztörvény a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb jogfosztásával járt: több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától, továbbá intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. A jelenlegi szabályzás nemcsak a rendszerváltáshoz képest, de még az 1848-as forradalom követeléséhez képest is visszalépést jelent. (Az 1848-as tizenkét pont közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben” – a szerk.)

Nincs ideje elolvasni?Hallgassa meg!

Az egyháztörvény egyes passzusai összeegyeztethetetlenek az Emberi Jogok Európai Egyezményével – mondta ki több határozatában is korábban az Alkotmánybíróság (Ab), de az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is elmeszelte a jogszabályt: jogsértőnek ítélte az egyháztörvényt a jogfosztás, az önkényes elismerési eljárás és a diszkriminatív elbánás bevezetésének indokolatlansága miatt, és kártérítésre kötelezte a magyar államot. A bíróság tizenhét magyar egyház ügyében mondott ítéletet – közülük kilencet a TASZ képviselt.

A módosítással még tovább rontottak volna a helyzeten

2015 őszére a magyar kormány elkészítette az egyháztörvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez továbbra is önkényesen definiálta volna, mi a vallás, különbséget tett volna egyház és egyház között, széles előjogokat biztosított volna egyes egyházaknak mind a hitélet, mind a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, a közoktatásban való részvétel és az adózás terén, és nem orvosolta volna azoknak az egyházaknak a sérelmeit, amelyek elveszítették egyházi státuszukat. Vagyis a törvénymódosító javaslat lényegében nem orvosolta volna a jogsértő állapotot. A módosítás végül nem ment át a parlamenten, mert a kormánynak nem sikerült megszereznie a kétharmados támogatást, új javaslatot pedig azóta sem nyújtottak be.

A strasbourgi bíróság döntése nyomán a kormánynak hatalmas kártérítéseket kellett fizetnie az ügyben felperesként szereplő egyházaknak. Milliárdos nagyságrendű összegekről van szó – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Lelkiismereti szabadság Programjának vezetője. Szerinte az ítélet nyomán készült módosító javaslat nemhogy közelebb hozta volna a korábbi státusuktól megfosztott egyházak jogainak visszaállítását, hanem inkább tovább mélyítette volna a diszkriminációt.

 
Az okozott kár mértéke egyházanként eltérő – leginkább az egy százalékos szja-felajánlások kieséséből származik. Az egyházakat megfosztották a hitélethez nem kötődő tevékenységeket érintő forrásoktól is: a legtöbb jogfosztott felekezet megszüntette szociális, egészségügyi, karitatív vagy oktatási tevékenységét, mert az állam a továbbiakban nem finanszírozta ezeket.

Az egyház és az állam szétválasztása jelenleg egyszerűen nem működik – a hatályos egyháztörvény legalábbis ezt bizonyítja: „Van néhány egyház, amelyet jelentős anyagi támogatásban részesít a kormány. Az állam kivételez velük: kvázi monopóliumot élveznek bizonyos területeken” – hangsúlyozza Hegyi.

Mintha az embereket nem érdekelné ez az ügy

Bírósági ítéletek sora mondja tehát ki, hogy a törvény rossz, az ezek nyomán tervezett módosítás is csak rontott volna rajta, ráadásul rengeteg pénz forog kockán, mégis, mintha az embereket nem érdekelné ez az ügy.

2016 tavaszán a TASZ kampányt indított annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől: úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival és nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez.

„Nem mondanám, hogy sikertelen volt a kampányunk, de nem sikerült annyi embert mobilizálni, amennyit szerettünk volna” – így Hegyi Szabolcs. Szerinte ennek egyik oka az lehet, hogy az emberek ingerküszöbe rendkívül magas az effajta témákban: „Annyi visszaélés történik a szabadságjogok terén, hogy az egyháztörvényt már szinte észre sem veszik”. Emellett az is egy magyarázat lehet, hogy valójában rendkívül kevés a valódi hívő Magyarországon, azok pedig, akik vallásosak, valamely olyan egyházhoz tartoznak, amely a rendszer haszonélvezője. Így ők nem érdekeltek abban, hogy kritikusak legyenek a törvénnyel szemben.

Magyarország úttörő volt

Márpedig a vallásszabadság az egyik legrégebbi jog, amit Európában kiharcoltunk magunknak. „A lelkiismereti szabadság alapeleme az európai civilizációnak, és egyike az európai alkotmányok által elismert első szabadságjogoknak” – hangsúlyozza a TASZ programvezetője, hozzátéve, hogy az egyén szintjén azért Magyarországon is vallásszabadság van: a vallása miatt senkit nem üldöznek, az egyháztörvény a vallásszabadság intézményi oldalát sérti. Ugyanakkor nemcsak vallás-, de egyúttal lelkiismereti szabadságról is beszélünk: „Meg kell legyen a szabadságom abban, hogy eldönthessem, tartozni szeretnék-e egy bizonyos valláshoz vagy sem” – jegyzi meg a jogász.

„Mi magyarok büszkék lehetünk, hogy 1568-ban a tordai országgyűlés volt az első Európában, ahol vallási toleranciát hirdettek. Amikor Magyarország történelmét nézzük, tisztán látjuk azokat a lépéseket, amelyekkel a vallásszabadságot mind több és több embercsoportra bővítették ki” – mutat rá Hegyi Szabolcs, a TASZ programvezetője.

Hogy készít-e új javaslatot a kormány, arról egyelőre nem tudni, ám mivel a 2015 őszi módosítócsomagot is titokban készítették elő az Igazságügyi Minisztériumban (IM), majd adták át azt a kormánypárti képviselőknek – akik végül saját nevük alatt nyújtották be a parlamentnek –, akár jelenleg is folyhat a munka a háttérben. A jogsértő állapot viszont addig is fennáll. „Az, hogy a Fidesz ideiglenesen letett egy jogkorlátozó törvény elfogadtatásáról, csak részsiker – új, szabad, a polgárok hitét és vallásgyakorlását tiszteletben tartó törvényre van szükség” – olvasható a TASZ honlapján.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):