„Annyi visszaélés történik a szabadságjogok terén, hogy az egyháztörvényt már szinte észre sem veszik”

február 28, 2017

[A Sant’Egidio közösség önkéntesei kétszáznegyven rászorulót láttak vendégül és ajándékoztak meg karácsony első napján a budapesti Szent József templomban. Fotó: MTI, Kallos Bea]

Továbbra is hatályos az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban is elkaszált egyháztörvény. Az egyelőre nem látszik, mikor nyújt be a kormány újabb módosítót, a jogsértő állapot tehát jelenleg is fennáll. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért Lelkiismereti szabadság Programjának vezetője szerint óriási pénzek forognak kockán, az embereket azonban mintha nem érdekelné ez az ügy.

A 2012 óta hatályos egyháztörvény a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb jogfosztásával járt: több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától, továbbá intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. A jelenlegi szabályzás nemcsak a rendszerváltáshoz képest, de még az 1848-as forradalom követeléséhez képest is visszalépést jelent. (Az 1848-as tizenkét pont közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben” – a szerk.)

Nincs ideje elolvasni?Hallgassa meg!

Az egyháztörvény egyes passzusai összeegyeztethetetlenek az Emberi Jogok Európai Egyezményével – mondta ki több határozatában is korábban az Alkotmánybíróság (Ab), de az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is elmeszelte a jogszabályt: jogsértőnek ítélte az egyháztörvényt a jogfosztás, az önkényes elismerési eljárás és a diszkriminatív elbánás bevezetésének indokolatlansága miatt, és kártérítésre kötelezte a magyar államot. A bíróság tizenhét magyar egyház ügyében mondott ítéletet – közülük kilencet a TASZ képviselt.

A módosítással még tovább rontottak volna a helyzeten

2015 őszére a magyar kormány elkészítette az egyháztörvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez továbbra is önkényesen definiálta volna, mi a vallás, különbséget tett volna egyház és egyház között, széles előjogokat biztosított volna egyes egyházaknak mind a hitélet, mind a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, a közoktatásban való részvétel és az adózás terén, és nem orvosolta volna azoknak az egyházaknak a sérelmeit, amelyek elveszítették egyházi státuszukat. Vagyis a törvénymódosító javaslat lényegében nem orvosolta volna a jogsértő állapotot. A módosítás végül nem ment át a parlamenten, mert a kormánynak nem sikerült megszereznie a kétharmados támogatást, új javaslatot pedig azóta sem nyújtottak be.

A strasbourgi bíróság döntése nyomán a kormánynak hatalmas kártérítéseket kellett fizetnie az ügyben felperesként szereplő egyházaknak. Milliárdos nagyságrendű összegekről van szó – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Lelkiismereti szabadság Programjának vezetője. Szerinte az ítélet nyomán készült módosító javaslat nemhogy közelebb hozta volna a korábbi státusuktól megfosztott egyházak jogainak visszaállítását, hanem inkább tovább mélyítette volna a diszkriminációt.

Magyarország jelenleg hatályos egyháztörvénye sérti a polgárok egyenlő lelkiismereti szabadságát, az állam semlegességét, a jogegyenlőséget, az ország nemzetközi kötelezettségeit, ráadásul az Alaptörvény negyedik módosítása óta ezt a bélyeget az Alaptörvény is viseli. A rendszerváltás egyháztörvényét felváltó törvényművet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint hatályon kívül kell helyezni, és az alkotmányosság követelményeinek megfelelő, szakmai konszenzuson alapuló egyháztörvényt kell alkotni, amivel párhuzamosan az Alaptörvényt is módosítani kell.

 
Az okozott kár mértéke egyházanként eltérő – leginkább az egy százalékos szja-felajánlások kieséséből származik. Az egyházakat megfosztották a hitélethez nem kötődő tevékenységeket érintő forrásoktól is: a legtöbb jogfosztott felekezet megszüntette szociális, egészségügyi, karitatív vagy oktatási tevékenységét, mert az állam a továbbiakban nem finanszírozta ezeket.

Az egyház és az állam szétválasztása jelenleg egyszerűen nem működik – a hatályos egyháztörvény legalábbis ezt bizonyítja: „Van néhány egyház, amelyet jelentős anyagi támogatásban részesít a kormány. Az állam kivételez velük: kvázi monopóliumot élveznek bizonyos területeken” – hangsúlyozza Hegyi.

Mintha az embereket nem érdekelné ez az ügy

Bírósági ítéletek sora mondja tehát ki, hogy a törvény rossz, az ezek nyomán tervezett módosítás is csak rontott volna rajta, ráadásul rengeteg pénz forog kockán, mégis, mintha az embereket nem érdekelné ez az ügy.

2016 tavaszán a TASZ kampányt indított annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől: úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival és nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez.

„Nem mondanám, hogy sikertelen volt a kampányunk, de nem sikerült annyi embert mobilizálni, amennyit szerettünk volna” – így Hegyi Szabolcs. Szerinte ennek egyik oka az lehet, hogy az emberek ingerküszöbe rendkívül magas az effajta témákban: „Annyi visszaélés történik a szabadságjogok terén, hogy az egyháztörvényt már szinte észre sem veszik”. Emellett az is egy magyarázat lehet, hogy valójában rendkívül kevés a valódi hívő Magyarországon, azok pedig, akik vallásosak, valamely olyan egyházhoz tartoznak, amely a rendszer haszonélvezője. Így ők nem érdekeltek abban, hogy kritikusak legyenek a törvénnyel szemben.

Magyarország úttörő volt

Márpedig a vallásszabadság az egyik legrégebbi jog, amit Európában kiharcoltunk magunknak. „A lelkiismereti szabadság alapeleme az európai civilizációnak, és egyike az európai alkotmányok által elismert első szabadságjogoknak” – hangsúlyozza a TASZ programvezetője, hozzátéve, hogy az egyén szintjén azért Magyarországon is vallásszabadság van: a vallása miatt senkit nem üldöznek, az egyháztörvény a vallásszabadság intézményi oldalát sérti. Ugyanakkor nemcsak vallás-, de egyúttal lelkiismereti szabadságról is beszélünk: „Meg kell legyen a szabadságom abban, hogy eldönthessem, tartozni szeretnék-e egy bizonyos valláshoz vagy sem” – jegyzi meg a jogász.

„Mi magyarok büszkék lehetünk, hogy 1568-ban a tordai országgyűlés volt az első Európában, ahol vallási toleranciát hirdettek. Amikor Magyarország történelmét nézzük, tisztán látjuk azokat a lépéseket, amelyekkel a vallásszabadságot mind több és több embercsoportra bővítették ki” – mutat rá Hegyi Szabolcs, a TASZ programvezetője.

Hogy készít-e új javaslatot a kormány, arról egyelőre nem tudni, ám mivel a 2015 őszi módosítócsomagot is titokban készítették elő az Igazságügyi Minisztériumban (IM), majd adták át azt a kormánypárti képviselőknek – akik végül saját nevük alatt nyújtották be a parlamentnek –, akár jelenleg is folyhat a munka a háttérben. A jogsértő állapot viszont addig is fennáll. „Az, hogy a Fidesz ideiglenesen letett egy jogkorlátozó törvény elfogadtatásáról, csak részsiker – új, szabad, a polgárok hitét és vallásgyakorlását tiszteletben tartó törvényre van szükség” – olvasható a TASZ honlapján.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):