Fotó: Hajdú D. András

Előbb nemzeti konzultáció, majd plakátkampány, most kerítés, később pedig talán még több kerítés. A kormány csúcsra járatja az idegengyűlölő propagandagépezetet, közben pedig arra hivatkozik, hogy az embereket ez érdekli. Egyes közvélemény-kutatások ezt igazolni is látszanak, de valóban ennyire vevő a szélsőségekre a magyar társadalom? Hogy megtudjuk, a Budapest Beacon is készített egy felmérést.

Valóban ennyire elutasító a magyar társadalom a bevándorlókkal szemben? Valóban többségi vélemény, hogy Magyarország a migráció által leginkább érintett uniós tagállam? Valóban úgy gondolja az átlagember, hogy szükség van többtíz milliárd forintért kerítésre és üzenetekre, vagy máshol jobb helye lett volna az ezekre szánt pénznek?

Mindkettőre van példa, és a Budapest Beacon mindkettőről írt korábban: a futballhuligánok esetében például rendkívül termékeny talajra hullott az idegengyűlölet magja, ugyanakkor Szegeden szinte mindenki segíteni szeretne valamiképp a nehéz helyzetbe került embereken, sőt, Budapesten is szerveződnek olyan civil csoportok, amelyek napi szintű élelmezést és egyéb támogatást nyújtanak a fővárosba érkezőknek.

Mivel egyetlen város vagy néhány civil hozzáállása aligha fest teljes képet a kormány bevándorlással kapcsolatos lépéseinek megítéléséről, ezért mi is készítettünk egy közvélemény-kutatást, ahol az imént föltett kérdésekre adott válaszokra voltunk kíváncsiak. A felmérést a Facebookon osztottuk meg, de nem a saját olvasóink között, hogy ezzel se torzuljon a kapott eredmény. Kutatásunk ettől persze még bőven nem nevezhető reprezentatívnak, de a kapott több mint hétszáz válasz nem csak egy maroknyi ember véleményét tükrözi.

Kik válaszoltak?

A válaszadók majdnem 70 százaléka nő volt, életkor tekintetében pedig az 51-65 éves korosztály volt a legaktívabb, a válaszadók 40 százaléka közülük került ki. A többi válaszadó 25-től 50 éves korig, illetve 65 év fölött nagyjából egyformán oszlott meg. A válaszok majd kétharmada Budapestről érkezett, közel harmada nem határ menti településről, a déli határszélről 6 százalék, de más országból, sőt érintett szomszédos országból is érkezett néhány. A válaszadók kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egyharmaduk érettségizett. Azok száma, akik csak nyolc általánost vagy szakmunkásképzőt végeztek, elhanyagolható. A vallásosságra is kíváncsiak voltunk: ebben az összevetésben az ateista és a keresztény végzett az első helyen 40 százalék körüli eredménnyel, 10 százalék vallotta magát zsidónak, de volt buddhista és muszlim válaszadónk is. Utolsó, és talán a felmérést legjobban torzító eredményt a pártreferenciák adták: saját elmondása szerint a legutóbbi országgyűlési választásokon alig 5-5 százalék szavazott a Fideszre és a Jobbikra, háromnegyedük minden más pártra, és csak 15 százalék mondta azt magáról, hogy nem adott le érvényes szavazatot, vagy nem vett rész a voksoláson.

Mekkora probléma az illegális bevándorlás?

A válaszadók kicsivel több mint fele úgy gondolja, hogy bár a probléma valós, csak alaposan előkészített és megfontolt lépésekkel orvosolható. Érdekes, hogy bő harmaduk szerint az illegális bevándorlás csak föl van fújva mostanában, alig több mint 10 százalék pedig úgy véli: azonnali megoldás kell, mert a helyzet rendkívül súlyos.

A nők sokkal kevésbé radikálisak, mint a férfiak. Említésre méltó továbbá, hogy a felmérésben résztvevők a kor előrehaladtával egyre kevésbé gondolják úgy, hogy mindegy hogyan, de most azonnal meg kell oldani a problémát. Míg a 18-25 éves korosztály majdnem fele sürget azonnali lépéseket, addig 65 év fölött ez az arány mindössze 2 százalék.

Bár a lakóhely jellege tekintetében nincs szembetűnő különbség, az látható, hogy a déli határszél közelében fekvő településeken valamivel jobban aggódnak az illegális határátlépők miatt, de a válaszadók bő kétharmada még ezeken a helyeken is úgy véli, hogy megfontolt cselekvésre van szükség, vagy nem olyan nagy gond a bevándorlás, mint azt a kormány állítja. A rögtönzött fellépést a fővárosban és a nem déli határszél közelében fekvő községekben élők utasítják el a leginkább.

Iskolai végzettség tekintetében is alig van eltérés – mindegy, hogy valaki nyolc általánost vagy egyetemet végzett –, többségben megfontolt megoldást javasolnak a problémára.

Az ateisták mindössze 5 százaléka sürget azonnali lépéseket. Ez az arány még a zsidóknál is magasabb, míg a keresztényeknél bő egyötöd az arány. A buddhisták e tekintetben a leginkább radikálisok: harmaduk szerint kell azonnal cselekedni. Azt is megkérdeztük, ki melyik pártra szavazott a 2014-es országgyűlési választáson, és bár meglepő eredmény nem született – a Fidesz és a Jobbik szavazóinak bő kétharmada azonnali megoldást javasol a menekültügyben –, az mindenképp említésre méltó, hogy a nem szavazók harmada is így vélekedik. Szintén érdekes, hogy bár a jobboldaliaknak fekszenek a radikális megoldások, a fideszesek bő harmada, valamint a jobbikosok közel negyede szerint is inkább a megfontolt lépésekkel lehetne célt érni. A demokratikusnak nevezhető pártok szavazói egyértelműen elutasítják a kormány lépéseit.

Magyarországot sújtja-e leginkább az illegális bevándorlás az Európai Unióban?

Ebben a kérdésben egyértelmű eredmény született: a válaszadók majdnem 90 százaléka szerint több más uniós tagállam sokkal rosszabb helyzetben van. Ezt még a Jobbik és a Fidesz szavazóinak nagy többsége is így gondolja.  

Plakátkampány

A kormányzati plakátkampány a válaszadók majdnem háromnegyede szerint gyűlöletkeltő, majdnem fele szerint máshol jobb helye lett volna ennek a pénznek, és ugyanennyien gondolják azt, hogy csak figyelemelterelés, és nem a bevándorlókról szól. Az üzengetést – ki tudja kinek – a Fidesz-szavazók felének kivételével szinte senki sem támogatja, sőt, egynegyedük szerint nem csak felesleges, de gyűlöletkeltő is. A jobbikosok szerint nem az, ennek ellenére ők sem támogatják. Ennél a kérdésnél egyébként több választ is meg lehetett jelölni.

A nők az első kérdéshez hasonlóan itt is kevésbé voltak radikálisak, mint a férfiak, és a korosztályokban is ugyanaz a trend bontakozott ki: minél idősebb valaki, annál inkább elutasítja a szélsőségeket. Sem lakóhely, sem iskolai végzettség, sem vallás tekintetében nem kaptunk kirívó eredményt, bár itt is a buddhisták radikálisabbak: közül került ki a legtöbb támogató, míg az ateisták és a zsidók a legelutasítóbbak a kormány plakátkampányával kapcsolatban.

Kerítés a szerb-magyar határon

Ebben a kérdésben is egyértelmű eredmény született: a válaszadók kétharmada szerint a kerítés embertelen, ilyet egyszerűen nem lehet csinálni. Gyakorlatilag senki sem gondolja azt, hogy önmagában elég a bevándorlók megállítására. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka vélekedik úgy, hogy szükség van fizikai határzárra, ugyanakkor önmagában semmit sem ér, komolyabb határőrizetre, vagy akár a határőrség visszaállítására lenne szükség – vélik. A nők ezúttal is kevésbé megengedőek a szélsőségekkel szemben, mint a férfiak, kor tekintetében pedig tetőzik a különbség: míg a 25 év alattiak majdnem fele támogatja a kerítésépítést, a 65 év fölöttiek közül gyakorlatilag senki. A kormány ötletét Budapesten utasítják el a legtöbben, de a déli határszél közelében fekvő településeken is csak a lakosság negyede támogatja. Érdekes, hogy a külföldön élő magyarok szerint annyira nem embertelen a megoldás, bár szerintük is teljesen felesleges, és ugyanez igaz az érintett szomszédos országokban – Romániában, Szerbiában, vagy Horvátországban – lakókra is. Iskolai végzettség tekintetében nincs igazán különbség, de érdekes módon minél képzetlenebb valaki, annál kevésbé támogatja a fizikai határzár létrehozását.  

Vallások tekintetében a kerítés támogatói a keresztények és a buddhisták – egyötödük állt az ügy mellé –, a sor végén pedig ismét a zsidók és az ateisták kullognak. Érdekes, de az egyetlen muszlim válaszadó szerint is kell a kerítés és határőrség.

Pártpreferenciák szerint semmi meglepő sincs: a fideszesek kétharmada, a jobbikosok háromnegyede szerint kell a kerítés, ugyanakkor – ahogyan a korábbi kérdéseknél –, úgy a nem választók harmada ezúttal is a szélsőségek pártján áll.

Mit mutat mindez?

Bár azt újfent hangsúlyoznunk kell, hogy kutatásunk nem reprezentatív, és számos tényező torzíthatja a végeredményt, azonban néhány érdekességre így is rávilágított a felmérésünk. Az például nyilvánvaló, hogy a nők sokkal kevésbé hajlamosak egy-egy szélsőséges eszme vagy gondolat mellé odaállni, mint a férfiak, és ugyanez igaz az idősebb korosztályra is: minél idősebb valaki, annál kevésbé akar uszító plakátokkal teletűzdelt, kerítéssel körbevett országban élni. Ezzel szemben a fiatalok láthatóan nyitottabbak a szélsőségekre, mint ahogyan a nem szavazók harmada is megnyerhető a Fidesz bevándorlással kapcsolatos lépéseinek támogatására. Ugyanez igaz a keresztények és a buddhisták átlagosan közel negyedére, míg az ateisták és a zsidóság körében a legkisebb a támogatottsága a bevándorlókkal szembeni uszításnak, valamit azonnali és radikális fellépésnek.

Persze ez nem azt jelenti, hogy akár a plakátkampány, akár a kerítés, akár a menekültekkel kapcsolatos riogatás betalált volna a kormány részéről, sőt, épp ellenkezőleg: még saját szavazóik is megosztottak a megoldásaikat illetően, az összes megkérdezett tekintetében pedig teljesen egyértelmű: aligha hoz hasznot a Fidesznek az utóbbi hetek propagandája, vagy a határ lezárására tett ígéret.

A gondoskodási ösztön biológiai és szocializációs szempontból is jobban benne lehet a nőkben — válaszolta a Budapest Beacon kérdésére Nagy Ádám egyetemi docens, az Ifjúságszakmai Társaság elnöke. Szerinte ez lehet az oka, hogy a nők közül többen utasítják el a kormányzati plakátkampányt, vagy a kerítés ötletét.

Annak, miszerint minél idősebb valaki, annál inkább elutasítja a szélsőséges megoldásokat és eszméket, már több különböző oka lehet. Egyrészt a ma éppen sokadjára szétesett – nevezzük így – balliberális tábor egyik háttere az idősebb generáció volt, így érthető, hogy ők inkább elutasítják a kormány kezdeményezéseit. Másrészt, a fiatalokat – legalábbis saját félelmeik szerint – jobban érintheti, ha a bevándorlók miatt elveszítik a munkájukat, ezért könnyebb őket manipulálni. Bennük még nincs riasztó, mint a negyvenes korosztályban, akik még megéltek a maihoz hasonló manipulációt a Kádár-korszak vége felé – mondta Nagy.

A kerítés a lelkét emészti föl az embernek, pedig az egész Európai Unió (EU) pont ezeknek a kerítéseknek a lebontására alakult, az EU ugyanis nemcsak gazdasági, hanem identitásközösség is egyben – folytatta. Az idősebbek még tudják, mit jelent a határzár, a piros útlevél, a kék útlevél, vagy a valutakeret, de a fiataloknak már nincs élő tapasztalatuk.

Ehhez persze az is hozzájárul, hogy nincs társadalmi ellenállás, a kormány nem csak a Parlamentben, hanem azon kívül is azt csinál, amit akar. Olyanok vagyunk, mint a békák: ha bedobnak a forró vízbe, kiugrunk, de ha langyosba, akkor nyugodtan megvárjuk, míg megfőznek – tette hozzá a szakember.

Több magyarországi buddhista közösséget is megkerestünk, mert szerettük volna megtudni, mi lehet az oka annak, hogy felmérésünk szerint a többi valláshoz képest közülük kicsivel többen támogatják az idegenellenes plakátkampányt, vagy épp a kerítésépítést. Többen készségesek voltak, de csak hosszas egyeztetés után tudtak volna reagálni kérdéseinkre, ám volt olyan is, ahol válaszoltak, később azonban visszavonták nyilatkozatukat.

A kérdőívünket kitöltők közül sokan – már amelyik kérdésnél erre lehetőség volt – saját véleményt is megfogalmaztak. Ezek szerint a Fidesz politikai tőkét szeretne kovácsolni a bevándorlásból, pazarolja a pénzt, szégyenbe hozza az országot, kapkod, provokál, „operettpolitizál”, és a társadalom legmélyebben szunnyadó alantas érzelmeire próbál hatni. Ezek az emberek nem Magyarországra jönnek, csupán néhány órát vagy napot töltenek itt, ezért ezalatt a rövid idő alatt emberséggel kellene feléjük fordulnunk – írták a legtöbben.