Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke múlt héten írta meg különvéleményét a Terror Elhárítási Központ (TEK) kettős szerepéről, szerinte nem áll összhangban az alkotmánnyal, hogy a központ rendőrségi és titkosszolgálati jogosítványokkal is rendelkezik.

Magyarországon a TEK az Egyesült Államok Homeland Security Agency-jének megfelelője, mely vegyíti az FBI és az NSA elemeit.  A TEK-et 2010 szeptemberében kormányhatározattal hozták létre. Hajdú Jánost, nyugalmazott rendőrtisztet, aki korábban a Fidesz biztonsági főnekeként, és Orbán Viktor személyi testőreként szolgált, a miniszterelnök nevezte ki az új ügynökség élére. Az elit egység közel ezer tagja közül sokan kiváló rendőrök és nemzetbiztonsági hivatali tagok voltak korábban.

A TEK működése kívül esik a rendőrségi és a nemzetbiztonsági hivatal utasítási struktúráján, közvetlenül tesz jelentést a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának. Eredetileg a Belügyminisztériumon belül terrorellenes rendőrségként működött, de hatalma folyamatosan nőtt a rendőrségre vonatkozó törvény kiegészítéseinek köszönhetően, melyek gyakorlatilag nem kerültek az emberek látókörébe.

Azon túl, hogy felelős a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelméért, a TEK végez „vészhelyzeti” feladatokat is, hatáskörében van veszélyesnek és felfegyverkezett egyének és csoportok semlegesítése és/vagy elfogása. A júniusban elfogadott nemzetbiztonsági törvény felhatalmazta a TEK-et, hogy megfigyelje a kormánytisztviselők tevékenységét (melybe munkahelyük megtartása érdekében mindegyikük beleegyezett). Röviden, a TEK korlátozás nélküli felhatalmazással rendelkezik, ha „nemzetbiztonsági” kérdésről van szó.

Míg a TEK hangsúlyozza szerepét a veszélyes bűnözők elfogásában, sokkal távolabbra ér a kezük a törvény betartatásánál.  Felelősségi körükbe tartozik a törvények betartatása és a nemzetbiztonság is, a TEK házkutatásokat tarthat, elhelyezhet hang és képrögzítő eszközöket magánterületeken, olvashat személyes e-maileket és dokumentálhatja azokat, telefonokat hallgathat le, internetforgalmat figyelhet meg, az emberek számítógépeit vizsgálhatja, személyes adatokat gyűjthet be beleértve a banki, biztosítási és telefon adatokat is, és mindezt házkutatási parancs nélkül, amennyiben a nemzetbiztonságról van szó. Kizárólag az Igazságügyi miniszter engedélyére van ehhez szükségük.

A törvényszéki rálátás hiányára hivatkozva a budapesti Eötvös Károly Intézet, polgárjogi agytröszt petíciót adott át az Alkotmánybíróságnak júniusban, hogy vizsgálja felül a nemzetbiztonsági, és más a TEK-re vonatkozó törvényt és semmisítse meg az összes alkotmányba ütköző rendelkezést.

Az ügyet múlt héten elvetették, mert az új alkotmány megtiltja az Alkotmánybíróságnak, hogy a 180 napnál régebben hatályban lévő törvényeket, vagy azok részeit érvénytelenítse. A bírósági döntés értelmében a TEK tevékenységének alkotmányosságát a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága biztosítja, melynek jogában áll információt kérni az Igazságügy minisztertől a TEK alkalmazásával kapcsolatos döntéseiről.

A döntés kritizálói azzal érvelnek, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság tanácskozásai titkosak, valamint azzal, hogy a Belügyminiszter, az Igazságügy Miniszter és bizottság tagjainak többsége azonos politikai párthoz tartoznak.

A HVG.hu szerint az a tény, hogy az Alkotmánybíróság egyáltalán foglalkozott az üggyel már önmagában is érdekes, mivel nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz a Fidesz-KDNP által irányított kormány korlátozásai miatt.

Paczolay rámutatott, hogy a TEK bűnüldözési felhatalmazása az „információgyűjtésre” vonatkozóan már a magyar rendőrség hatáskörében van, és a TEK szerepe a nemzetbiztonsági ügyekben duplikálja azt.

Míg a rendőrségnek bírói jóváhagyást kell beszereznie az ilyen nyomozási módszerek alkalmazásához, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak csak miniszteri engedélyre van szüksége ehhez. Paczolay véleménye szerint a TEK kettős szerepe összemossa a két különböző típusú szolgálat közötti vonalat.

Paczolay arra is rámutatott, hogy amikor az Igazságügyi miniszter a TEK-et arra utasítja, hogy törvényen kívüli megfigyelési eszközöket alkalmazzon, a döntés nem tárgya bírósági vizsgálatnak. Továbbá, mivel a parancsok titkosak, nem lehet a TEK módszereinek jogszerűségét értékelni a nyomozás alatt és után.

Az AB elnöke szerint abból adódik a komplex jogi kérdés, hogy a nemzetbiztonság nevében alkalmazott módszerek ütköznek az alapjogokkal, melyeket nem politikusoknak kellene eldöntenie, hanem sokkal inkább a törvényhozásnak.

Hivatkozások:

Szűr, kutat, lehallgat – korlátlanul figyel a TEK, HVG.hu; 2013. november 26.

The New Hungarian Secret Police, nytimes.com; 2012 április 19.

1984, Hungarian Edition, nytimes.com; 2013. június 17.