Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében a weboldalak tulajdonosai felelősek az olvasók hozzászólásai miatt

Szerkesztő: Cikkünk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy Stumpf István (képünkön) volt annak az alkotmánybírósági döntésnek a szerzője, melyről cikkünk szól. Stumpf István valójában a döntés ellen szavazott. Cikkünkben azt is tévesen állítottuk, hogy az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetője a Fidesz parlamenti képviselője volt. Valójában nem volt sem a Fidesz tagja, sem pedig parlamenti képviselő. Ezúton kérünk elnézést Stumpf Istvántól és olvasóinktól a hibáért.

A Stumpf István által ellenzett múlt heti alkotmánybírósági döntés értelmében az internetes tartalomszolgáltatók felelőssé tehetőek a felhasználók által a weboldalakon létrehozott jogsértő hozzászólásokért még abban az esetben is, ha a jogsértő hozzászólást eltávolítják a weblapról.  A döntést széles körben kritizálták a szólásszabadság jogának csorbítása miatt, mivel az lényegében arra kényszeríti az internetes médiát, hogy cenzúrázza, vagy ne tegye lehetővé az olvasói hozzászólások közlését.

A bírósági döntés azt követően született, hogy megtárgyaltak egy ügyet, melyben egy ingatlanokkal foglalkozó weboldal cikkében kritizálta az egyes ingatlanügynökök által alkalmazott tisztességtelen gyakorlatokat. A cikk hozzászólásai között számos olyan is volt, mely sértő megfogalmazásokat tartalmazott a cikkben szereplő ingatlanügynökökre nézve.

A cikkben megnevezett ingatlanügynökség pert indított a weboldal ellen, mert véleményük szerint az olvasók által létrehozott tartalom becsületsértő volt, ami a cég hírnevét is megsértette.

Az ügyet először tárgyaló bíróság úgy határozott, hogy az olvasók által létrehozott tartalomra, mint „olvasói levelekre” (vagy levél a szerkesztőnek) kell tekinteni, ezért az kimeríti a szerkesztői tartalom fogalmát. Emiatt pedig a tartalomszolgáltató (a weblap) felelőssé tehető a felhasználók által írt hozzászólások miatt.

Az első fokú ítélet ellen fellebbezett a weboldal. A másodfokú bíróság ítélete szerint a hozzászólások nem minősülnek „olvasói leveleknek” (vagy a szerkesztőnek írt levélnek), ehelyett azok a hozzászóló személyes véleményét tükrözik.

A másodfokú ítélet ellen szintén fellebbezett a weboldal, így került az ügy a Kúria, a legfelsőbb bíróság elé. A Kúria pedig úgy döntött, hogy mivel a weboldalról a kérdéses hozzászólást törölték, már csak annyi van hátra, hogy az esetleges kártérítés mértékét megítélje a bíróság. A kártérítés megítéléséhez meg kell jelölni a károkozást, függetlenül attól, hogy a hozzászólásokat törölték-e, vagy sem.

Az ügy ezután került az Alkotmánybírság elé

Az alperes, az oldal üzemeltetője végig ugyanazt mondta: ő nem felelős valaki másnak a véleményéért, csak felületet biztosít arra, hogy ezt a véleményt az illető elmondja. Azzal érveltek, hogy az oldal ilyen szempontból olyan, mint egy online tárhely szolgáltató. Egy szolgáltatást nyújt, amit a felhasználók tudnak jogszerűen és jogellenesen is használni. Ez azonban a felhasználók felelőssége. Ráadásul ők minden tőlük reálisan elvárható dolgot elkövettek: törölték a kommentet, amikor panasz érkezett az ingatlanos cégtől.

Az Alkotmánybíróság viszont azt mondta ki, az oldal felelős azért, hogy a cikkek alatt milyen olvasói hozzászólások vannak.

Úgy tűnik, az Alkotmánybíróság az alábbi logika alapján hozta meg az ítéletet: hogy a kommentelő legtöbbször nem beazonosítható, míg egy oldal üzemeltetője igen. Ezért lehet az utóbbit perelni.

Az Alkotmánybíróság 22 oldalas ítéletében számos példát hoz arra, hogy életszerűtlen azt várni egy nagy portáltól, hogy minden egyes poszt minden kommentjét percenként ellenőrizze, és fizikailag lehetetlen sok résztvevőjű vagy rövid reakcióidejű, parázs vitát folytatni előzetes moderációs rendszerben.

Megszólal a Társaság a Szabadságjogokért

A TASZ azt írta, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra nézve.

A TASZ szerint a határozat jelentősen megváltoztathatja azt, ahogy az internetet ma a nézetek ütköztetésére, a vitára használjuk. A határozat indoklása szerint “A jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.”

A TASZ úgy vélekedik, hogy a  feltétel nélküli felelősség pedig rendkívül kockázatossá teszi a tartalomszolgáltatók számára, hogy felhasználóiknak megnyissák a kommentelés lehetőségét. Akár moderálják a hozzászólásokat, akár nem, akár tesznek lépéseket a jogsértő tartalmak eltávolításáért, akár nem, felelősséggel tartoznak azokért.

Így a tartalomszolgáltatók, ha nem szeretnének ilyen feltétel nélküli felelősséggel tartozni olyasmiért, amit maguk nem képesek befolyásolni, lehet, hogy inkább megszüntetik oldalaikon a kommentelés lehetőségét. Ha így tesznek, azzal pedig nemcsak a jogsértő hozzászólásokat, de az értékes vita lehetőségét is kizárják.

A TASZ különböző internetes oldalain biztosítja a hozzászólás lehetőségét. Természetesen a kommentek egy része nem járul hozzá az érdemi vitához, azonban a TASZ írásairól, kezdeményezéseiről sokszor értékes és előremutató párbeszéd alakul ki a hozzászólásokban, nem ritkán éppen a durva hozzászólásokra adott reakciókból. Ezeket a TASZ továbbra is fontosnak tartja, és sajnálja, hogy annak érdekében, hogy ilyen viták kialakulásának lehetősége biztosított legyen, olyan jogsértésekért is felelősséggel kell tartoznia, amelyekre érdemi befolyással nem lehet.

A TASZ szerint a tartalomszolgáltatót legfeljebb akkor szabadna a jogsértő hozzászólásokért felelősséggel terhelni, ha a jogsértés észlelése (az arra való figyelemfelhívás) után sem távolítja el azokat.

Hivatkozások:

Az Alkotmánybíróság ma kezdte el kinyírni a kommentelést Magyarországon, 444.hu; 2014. május 28.

A komment kinyírása, TASZ.hu; 2014. május 28.

Az Alkotmánybíróság határozata, mkab.hu; 2014. május 27.