Semmis a Quaestor-törvény, pontosabban annak lényegi rendelkezései – döntött hétfőn az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint a bankok elérték a céljukat.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Quaestor károsultak kártalanítását célzó törvényt, mely a brókercég bedőlése után harmincmillió forintig kártalanította volna az ügyfeleket.

Az AB azért jutott erre a döntésre, mert szerintük a törvény diszkriminatív módon, túl szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve az alaptörvénynek nem megfelelően szabályozta a Befektető-védelmi Alap (BEVA) tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.

Az AB szerint maga a kárrendezés is alkotmányellenes. Az ítélet mellé hat különvéleményt és három párhuzamos indoklást mellékeltek a bírák.

Így dőlt be a Quaestor

A Quaestor Financial Hrurira Kft. idén március 9-én más brókercégek – például a Buda-Cash – bedőlésére hivatkozva öncsődöt jelentett. Nem sokkal később kiderült: a kötvénykibocsátó mögött nem volt szinte semmilyen vagyon, a cég mintegy százötvenmilliárd forint értékben bocsátott ki fiktív kötvényeket.

Bár állítólag néhány nappal a csőd előtt – magára húzva a bennfentes kereskedelem gyanúját – maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a kormányzati szerveknek, minisztériumoknak és még ki tudja, kinek, hogy vegyék ki a Quaestorban tartott pénzüket – a Földművelésügyi Minisztérium ennek ellenére beragadt egy kisebb összeggel –, az önkormányzatoknak elfelejtettek szólni, sőt, a brókercég még három nappal saját fizetésképtelenségének bejelentése előtt is házalt a kötvényeivel önkormányzatoknál. Volt, ahol nem kellett a pénzért könyörögni, igaz, a Quaestor ezer szálon kötődött Győrhöz – a csőd egyben a Győri ETO futballcsapatának végét is jelentette –, de januárban a város önkormányzata maga utalt majd egymilliárd forintot a Quaestornak, állítólag állampapír szerzése céljából. A Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) viszont például eljutott Orbán üzenete, amely az utolsó pillanatban közel négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül mintegy 72 milliárd forintnyi megőrzésre átadott értékpapírt menekített ki az összeomló piramisjátékból.

Ezek után nyilvánvaló lett volna, hogy a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba (képünkön jobbra) csuklóján már másnap kattanjon a bilincs, ez csak hetekkel később történt meg – közben volt idő arra, hogy a Quaestor-cégcsoportot szépen kipucolják, na meg arra is, hogy egy stróman nevére kerüljön minden (majd az egészet visszacsinálták – L. Á.) –, mint ahogyan a Szijjártó Péter külügyminiszter (képünkön balra) által Tarsoly rendelkezésére bocsátott diplomata-útlevelet is csak majd egy hónappal a Quaestor bedőlése után vonták vissza. Persze Tarsoly nemcsak emiatt volt kiváltságos, korábban a Parlamentbe is akkor ment be, amikor akart.

Eközben a kabinet fejesei fűt-fát összehordtak, ha egyik nap mondtak valamit, azt a másik nap megcáfolták, még az is kiderült, hogy Orbán Viktor orákulum, és látja a jövőt.

Gyenge lábakon állt a felügyelet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az értékpapír-felügyelet, ami önmagában óriási kockázatot jelent – állították egybehangzóan pénzügyi szakemberek, köztük Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. Normális országban nincs olyan, hogy a jegybank a bankfelügyelet mellett még az értékpapírpiac felügyeletét is ellátja. (Ezt a feladatot korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látta el, amely tulajdonképpen beolvadt a jegybankba – L. Á.)

„Magyarországon a kormány és a felügyeleti rendszer – jelesül a jegybank – óriási kockázatot képvisel önmagában is. Az, hogy egymás után sorra buknak meg értékpapír-forgalmazó cégek, nagyon komolyan felveti a felügyeleti rendszer felelősségét, mert amilyen információk megjelentek arról, hogy milyen csalásokat követtek el ezek a cégek, ezeket csírájában el lehetett volna fojtani, és meg lehetett volna akadályozni, hogyha nem alszanak el a felügyeleti szervek a volánnál” – magyarázta Bokros.

Nem mellékesen még 2013-ben hiányosságokat is megállapított a PSZÁF a Quaestorral kapcsolatban, melyek korrigálását tizenhat pontban javasolták. Az MNB a korrekció ellenőrzését elmulasztotta, és bár szakértők szerint egy teljes átvilágítást is végre kellett volna hajtani a Quaestoron, arra sem került sor.

A kormány inkább elhárította a felelősséget, és másokkal fizettette volna ki a kárt

Bár a kormány eleinte a kártalanítást mint mentőövet használta – Lázár János kancelláriaminiszter és maga Orbán Viktor is folyton a kártalanításról beszélt –, hogy elterelje a figyelmet számos kormányzati politikus és Tarsoly Csaba kapcsolatáról, illetve a kormányzat botrányos vagyonkimentéséről, ám nyáron már kihátráltak a törvény mögül, és nem annak alapján kezdtek kártalanításba.

„[A Quaestor-törvény elfogadása esetén] csak hetvenhárom ember maradna ki a teljes kártalanításból” – mondta Orbán Viktor április 10-én a szokásos péntek reggeli, az úgynevezett közszolgálati rádióban elhangzott interjújában, egy nappal azt követően, hogy Lázár János is elmondta ugyanezt a kormányinformációs sajtótájékoztatón.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapján (QA) keresztül fizetett volna, csakhogy a hetvenhárom ember a QA tájékoztatása szerint 802, ennyien tartottak ugyanis a Quaestornál harmincmillió forintnál nagyobb összeget. Ők kimaradtak volna a teljes kártalanításból, a többieket viszont a visszamenőleges hatályú törvénnyel úgy kártalanították volna, mintha csak a bankbetétüket bukták volna el.

A kormány a tisztességes piaci szereplőkkel, azaz kereskedelmi bankokkal fizettette volna meg a kárt, ez viszont nem tetszett például az OTP-nek, amely az Unicredittel, a Buda-Cash károsultakkal és egy ügyvéddel egyetemben jogi útra terelte a dolgot, közvetlen jogorvoslati lehetőség híján pedig egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadványozók a diszkrimináció tilalmának megsértésére, a tulajdonhoz való jog sérelmére, a jogbiztonság és a jogállamiság elvének sérülésére hivatkoztak.

E keresetnek azonban nem volt halasztó hatálya, így a QA-nak el kellett volna kezdenie a kifizetést, ez azonban mégsem történt meg. A kormány arra hivatkozott, hogy az AB-ra várnak, az ok azonban ennél prózaibb volt: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adott hitelt a kárrendezési alapnak – amit aztán a piacról, azaz a kereskedelmi bankoktól refinanszírozott volna –, így az nemhogy fizetni, létrejönni sem tudott.

Miért nem adott hitelt a jegybank?

Azért nem, mert a törvényben (szándékosan? – L. Á) benne felejtettek egy hibát, abban ugyanis az „állami készfizető kezességvállalás” helyett „az állam kezességvállalása” szerepel. Ha készfizető kezességvállalás van, az állam teljesen mértékben garantálja az alapnak kölcsön adott pénzt, csakhogy a törvényben a „készfizető” szó nem szerepel, ezért nemhogy a kereskedelmi bankok, még az MNB sem adott hitelt az alapnak.

Hiába szajkózta tehát oly sokszor Lázár János, hogy „a pénzügyi szektor tehet róla (ami egyébként nem igaz – L. Á.), hát fizessen a pénzügyi szektor”, a dologból nem lett semmi, most aztán meg végképp nem is lesz.

A BEVA mindezek ellenére fizetett – hatmillióig

A BEVA ennek ellenére megkezdte a kártalanítást, és eddig körülbelül 88 milliárd forintot ki is fizetett a Quaestor mintegy 31 ezer ügyfelének, ám ez csak a hatmillió forint alatti befektetéseket fedi le.

A Fidesz szerint megint a bankok nyertek

„A bankok elérték a céljukat – kommentálta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője, hogy az AB megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezésről szóló törvény egyes részeit. Szerinte a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az AB-hez fordultak, és el is érték céljukat. A döntés korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek – jelezte Halász, aki szerint a határozat alapján kérdéses, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás folyamán. Az AB döntését mindemellett tiszteletben tartják, és tanulmányozzák azt a következő lépések előtt – közölte a kormánypárti politikus.