Csütörtökön az Európai Parlament meghallgatást tartott Magyarországgal kapcsolatban Brüsszelben

Itt az ideje, hogy Orbán Viktor lemondjon

Az Európai Parlament Emberjogi-, Igazságügyi-, és Belügyi Bizottsága január 22-én, csütörtökön tartott meghallgatást a sajtószabadság, a civil társadalom és az alapvető emberi jogok magyarországi helyzetéről.

Mielőtt tiltakozásképpen az Európai Néppárti (EPP) bizottsági tagok kivonultak a teremből, kritizálták a bizottságot, amiért nem hívtak meg szélesebb körből több felszólalót a meghallgatásra, különös tekintettel a kormány oldaláról.

A kormánybarát média Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményéről számoltak be. A kormánnyal szemben kritikus megjegyzések azonban nem sok figyelmet kaptak a magyar médiában, különösen azok nem, melyeket nem magyar EP képviselők fogalmaztak meg.

Az MTI belföldi használatra szemezgetett a meghallgatáson elhangzott beszédek közül

A Magyar Távirati Iroda (MTI) a csütörtöki meghallgatást úgy foglalta össze, mint az első olyan meghallgatás, amely az EPP és az Európai Konzervatívok és Reformisták jelentős tiltakozását váltotta ki. Az egyik blog kifejezetten azt hangsúlyozta, hogy Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórumától (CÖF) azért nem vett részt a meghallgatáson, mert azt egyoldalúnak és részrehajlónak találta. A meghallgatás elején az EPP képviselői sajnálatuknak adtak hangot, amiért Fricz nem jelent meg, és a meghallgatást az EPP jogainak a megsértése miatt kritizálták, majd kivonultak a teremből.

(A CÖF egy Fidesz-barát civil ernyőszervezet, csakúgy mint a „Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület”. Elnöke az a Csizmadia László, aki a civil szervezetek állami támogatásának kiosztásáért is felelős.)

Az MTI hangsúlyozta, hogy az Európai Konzervatívok megkérdőjelezték Móra Veronika, az Ökotárs igazgatójának részvételének jogosságát, mert szerintük jelenléte a meghallgatáson „egy ország belügyibe történő beavatkozást” jelenti. A hírügynökség idézte Mórát, miszerint a kormány vizsgálata az Ökotárs ellen felér a megfélemlítéssel. Részletesen foglakoztak álláspontjával, miszerint a magyar civil szervezetek teret vesztenek a második Orbán-kormány regnálása óta. Mong Attila újságíró sajtószabadságot akadályozó kihívásokkal kapcsolatos szavait ugyan megemlítették a beszámolók, de lényegesen kisebb mértékben.

Az ellenzéki médiák bemutatták a Kovács szavaira reagáló magyar EP képviselők beszédeit, beleértve Niedermüller Péter megjegyzéseit, miszerint Orbán illiberális állama aktívan épít egy etnikailag és kulturális értelemben homogén államot.

Az MTI nem számolt be Barbara Csernusakova, az Amnesty International munkatársának beszédéről. Ahogy nem említették Cecilia Wilkstrom EP képviselő szavait sem, aki figyelmeztette Kovácsot, hogy tanúsítson több tiszteletet az EP-vel szemben, és hogy nem gondolja azt, hogy az „EU fel fogja adni az emberi jogok védelmét”.

Hasonlóképpen nem került szóba Ana Gomes képviselő Kovácshoz intézett kérdése sem, melyben arra kérte, hogy részletezze Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett megjegyzéseit, amikor a török, orosz és kínai illiberális demokráciákat magasztalta.

A kormányoldali média tesz még párt kört

AZ MTI-hez hasonlóan a Heti Válasz és a Magyar Hírlap sem számolt be a nem-magyar EP képviselők által megfogalmazott kritikákról. A Magyar Hírlap cikkében arra tért ki, hogy Niedermüller tiszteletlenül viselkedett Kovács felszólalása alatt, és „angolul kiabált” a beszéd alatt.

A magyar köztévé Híradója hasonlóan foglalta össze az eseményeket, kihagyta a kormánnyal szembeni lényeges kritikákat, ehelyett inkább az Orbán politikáját támogató felszólalásokról számolt be.

Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata szerint a bizottság előtt felmerült problémákat jogi értelemben már megnyugtató módon lezárták nemzetközi fórumok előtt, és értelmetlen azokat ismét elővenni.

„A kormány továbbra sem hajlandó felülni a politikai provokációknak, a jövőben is az érdemi munkára fog koncentrálni – a hazai, az uniós és a nemzetközi jog által szabott keretek között” – állt a közleményükben.

A második Orbán-kormány alatt Magyarországot számtalan kritika érte különböző EP bizottságok részéről, sőt még a közgyűlés is foglalkozott a magyar jog rendszerének megváltoztatásával, a média szabadságának a megcsonkítására tett erőfeszítésekkel, valamint a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezetek elleni fellépésekkel.

Hivatkozás:

http://mti.hu/Pages/news.aspx?newsid=476368&lang=hun#476368&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201501

http://mti.hu/Pages/news.aspx?newsid=476448&lang=hun#476448&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201501

http://www.hirado.hu/2015/01/22/im-alvitat-tartott-az-ep-bizottsag/?source=hirkereso

http://valasz.hu/vilag/megint-magyarorszag-volt-a-tema-az-ep-ben-108802

http://budapestbeacon.com/politics/hungary-spokesman-meps-clash-at-ep-hearin/

http://abcug.hu/millios-tamogatasok-kormanykozeli-civileknek-2/

http://atlatszo.hu/2012/10/22/itt-a-civil-tamogatasok-listaja-a-kormany-mellett-demonstralni-meno/