Van oka a mosolyra Johannes Teyssen, E.ON vezérnek (balra), miután a veszteséges magyarországi gázüzletágat a magyar adófizetőkre borították
Az MVM magyar energiacégnek akár 600 milliárd forint veszteséget is okozhat az E.ON német energiaóriás magyarországi gázüzletágának a megvásárlása – számolt be az atlatszo.hu oknyomozó weboldal. Ha ez igaz, akkor Magyarország több pénzt költ erre, mint amennyibe a négyes metró került. Az atlatszo.hu által megszerzett dokumentumok alapján az ügyletet gyakorlatilag mindenki ellenezte Magyarországon, még a kabinet tagjai is, és arra csak azért került sor, mert Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodott ahhoz.
2006-ban az E.ON a MOL olaj és gázipari cégtől vette meg a céget. Az első Orbán kormány (1998-2002) állította be olyan alacsonyra a gáz árát, hogy a MOL jelentős veszteségeket volt kénytelen elszenvedni. 2009-ben a Bajnai kormány, miután stratégiai jelentőségűnek vélte a fő gázbeszállító tulajdonjogát, elővásárlási jogot szerzett az E.ON magyar gázüzletágára, az E.ON Földgáz Trade-re. Azonban az egyeztetések nem vezettek eredményre, és az MVM 2011-ben visszalépett az üzlettől.
Orbán Viktor miniszterelnök először 2012 nyarán jelentette be, hogy az állam szándékában van az E.ON gázüzletág megvásárlása. Az ellenzéki politikusok és független iparági szakértők is azonnal kritizálták a döntést, azzal, hogy az állam nagyon ráfizet az E.ON gázüzletágának megvásárlására.
Az ügylet bölcsességét szintén megkérdőjelezték, mivel a cég MOL-tól „megörökölt” orosz Gazprommal kötött gázbeszállítási szerződése 2015-ben lejár. Az iparági szakértők megjegyezték, valószínűtlen, hogy Magyarország ugyanolyan, vagy akár még jobb feltételekkel tudjon gázt vásárolni az oroszoktól, mint amiben a német E.ON meg tudott állapodni, pusztán azért, mert az E.ON, mint a fő német és nyugat-európai gázbeszállító sokkal jobb tárgyalási pozícióban volt.
Az aggodalmaik azonban süket fülekre találtak. Orbán és az E.ON elnök-vezérigazgatója, Johannes Teyssen 2012 novemberében szándéknyilatkozatot írtak alá, miszerint az MVM veheti meg a német energiacég magyarországi leányvállalatát. Akkor a kormány azt mondta, azért kötötték meg az üzletet, hogy biztosítsa Magyarország stabil, fenntartható és olcsó energiaellátását.
Kiderült, hogy az E.ON gáz-nagykereskedelmi üzletága óriási veszteségeket szenvedett el éveken keresztül, és az üzletág megvásárlása inkább jelent időzített bombát, mintsem az ország olcsó energiaellátásának megvalósítását.
Az orosz kapcsolat: „take-or-pay”
Bár csak kevés részlet ismerhető meg (a gáz-nagykereskedelmi szerződések általában titkosak), a magyar szerződés az elmondások alapján az egyik legkedvezőtlenebb a régióban. Az importált gáz ára nincs maximalizálva, és nagyon kicsi mozgástér áll rendelkezésünkre az importgáz mennyiségének csökkentésére, amennyiben csökkenne a magyarországi gázfelhasználás.
Valójában a legnagyobb kockázatot a szerződés ún. “take-or-pay” kitételei jelentik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vevő nem kívánja megvásárolni a szerződésben rögzített mennyiséget, akkor komoly büntetést kell fizetnie.
A 2008-as pénzügyi válságot követően a magyar gázszükséglet jelentősen csökkent. Az index.hu által 2013-ban megkérdezett iparági szakértők szerint valószínűleg az E.ON évekig nem volt képes megvásárolni a szerződésben rögzített mennyiséget. És bár valószínűleg elérte, hogy a bírságokat csak később kelljen kifizetnie, a megvásárolandó gáz mennyiségét nem csökkentették, ami azt jelenti, hogy a cég nagy tartozásokat halmozott fel az oroszok felé, melyeket a jövőben rendezni kell.
A tartozások miatt nem teljesen érthető, hogy a kormány miért akarta megvenni a céget, hacsak az nem állt a háttérben, hogy az E.ON csak azzal a feltétellel volt hajlandó eladni a magyarországi gáztározókat, ha Magyarország megveszi a veszteséges E.On Trade-t is.
A kormány titokban tartotta az értékbecsléseket
A kormány utasítása szerint két tanácsadó cég végezte a két E.ON leányvállalat értékbecslését. Az MVM azonban nem volt hajlandó ezeket nyilvánosságra hozni, azokat üzleti titokként kezelte. Régebben Bajnai Haza és Haladás szövetsége szerette volna elérhetővé tenni a nyilvánosság számára is ezeket a dokumentumokat, de nem értek el eredményt.
Egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor és Johannes Teyssen E.On vezér aláírták a szándéknyilatkozatot, az MVM vezére, Mártha Imre felmondott. 2013 januárjában figyelmeztetett, hogy az állam sokkal többet fog az E.ON-ra költeni, mint amennyit kellene. “Nekem úgy tűnik, senki nem meri megmondani a főnöknek (Orbánnak), hogy ne költsön ennyit”, és hozzátette, hogy a sukorói telekügylet az E.ON ügylethez képest csak bábszínház. “Ez a megállapodás akkora terhet rak az MVM nyakába, ami a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozását is kockázatossá teszi” – jegyezte meg, szinte pontosan egy évvel a Paks II. hitel-megállapodás aláírása előtt.
A 261 milliárd forintos vételárat jórészt hitelből finanszírozták, melyet számos bank, köztük a Bank of China nyújtott. A vásárlást ellenezte számos ellenzéki párt is. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő felszólított a kormányt, hogy tegyék elérhetővé az ügylettel kapcsolatos összes dokumentumot, enélkül ugyanis a parlament csak vakon tud döntést hozni. A Párbeszéd Magyarországért képviselője, Jávor Benedek ugyanezt kérte, és hozzátette, ezt az ügyletet csak hitelekből tudják finanszírozni, ami viszont tovább növeli az államadósságot. Az ügyletet úgy kötötték meg, hogy az ellenzék kéréseit teljesen figyelmen kívül hagyták, és módosították a költségvetést is. Amikor véglegesítették a megállapodást, akkor Felkai György, az MVM szóvivője azt mondta, „az a cég érdeke, hogy az ügylettel kapcsolatos dokumentumok a szélesebb nyilvánosság számra is elérhetőek legyenek”.
Egyre nagyobb az átláthatóság hiánya
Az atlatszo.hu adatigénylése nem vezetett eredményre, azt elutasították. Másfél éves jogi csatározások után a bíróság úgy határozott az államnak ki kell adnia a dokumentumokat. Amikor a dokumentumokat ennek ellenére sem adták ki, az Átlátszó beperelte a Nemzeti Vagyonkezelőt a dokumentumok kiadásáért, amit megnyert első és másodfokon, majd a Kúrián, a legfelsőbb bíróságon is.
A dokumentumokból az derül ki, hogy az MVM egy gyakorlatilag csődhelyzetbe került céget vett meg. A dokumentumok szerint a független értékbecslések az E.ON magyarországi leányvállalatainak értékét 111 milliárd és mínusz 360 milliárd forint közötti összegre értékelték, a ‘take-or-pay’ szerződések magas kockázata miatt. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban szereplő vételár a 150-600 milliárd forinttal magasabb, mint a becsült piaci érték.
A német fél bejelentette, 261 milliárd forintot szeretne kapni a leányvállalataiért, de hozzátették, hogy bizonyos dokumentumokat csak az ügylet aláírása után hoznak nyilvánosságra. Annak ellenére, hogy nem ált rendelkezésre teljes körű dokumentáció a leányvállalatok pénzügyivel kapcsolatban, Orbán teljes mértékben elszánt volt az E.ON leányvállalatok megvásárlásával kapcsolatban.
Orbáné a felelősség
A dokumentumokból az derül ki, hogy az MVM tisztában volt az üzlet magas kockázatával, ezért féltek további lépéseket tenni az ügyletben felsőbb jóváhagyás nélkül. Be akarták nyújtani megállapításaikat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz jóváhagyásra.
Németh Lászlóné, az akkori fejlesztési miniszter szinte nem érzete magát túl jól az ügylet miatt, végül ezért maga Orbán Viktor állapodott meg arról, hogy a kormány kártalanítja az MVM-et amennyiben a tranzakció során veszteség érné azt.
“Mivel mindenki a magasabb szintű döntésre hivatkozott az ügylet lebonyolítása során, azt mondanám, hogy a felelősséget végül a legmagasabb szintnek kell viselnie – de ezt a ügyésznek és a bíróságnak kell majd eldöntenie” vélekedett Jávor Benedek, az Együtt-PM Európai Parlamenti képviselője.
Bizonyos hivatkozások a dokumentációban azt mutatják, hogy amennyiben az üzlet megköttetik, az új tulajdonos egyeztethet a Gazprommal a take-or-pay kitételekről. Azonban az atlatszo.hu azt állítja nagy valószínűséggel a Gazprom, vagy az orosz állam már kért is ezért cserébe valamit.
A jogkövetkezmények
Az Együtt PM és a DK már bejelentették, hogy fel fogják jelenteni az MVM-et az államügyészségen törvénytelen gazdálkodás és hűtlen kezelés miatt. “Venni valamit az adófizetők pénzéből a piaci értéknél mintegy 150-600 milliárd forinttal többért, jogi értelemben is sikkasztás vagy hűtlen kezelés. A visszaélést a közpénzek felhasználásával ki kell vizsgálni”, mondta el Jávor Benedek, az Együtt-PM EP képviselője a Budapest Beacon-nek. Jávor a legmagasabb szintű felelősség megállapításra szólított fel.
Hivatkozás:
http://index.hu/gazdasag/2012/12/12/e.on/
http://index.hu/gazdasag/2013/10/01/e.on/
http://index.hu/gazdasag/2013/01/17/eon/