Az Amerikai-Magyar Koalíció elnöke szerint aggályos a demokratikus intézmények szétverése és a civiltársadalom lerombolása

április 13, 2015

TelekiA kelet nyitás miatt is bírálta a magyar kormányt, de igyekezett a bírálatot korlátok közt tartani Maximilian Teleki, az Amerikai-Magyar Koalíció nevű lobbiszervezet elnöke, aki angol nyelvű videóinterjút adott a Budapest Beaconnak.

Szervezete „a csendes érdekképviseletre” helyezi hangsúlyt – közölte Maximilian Teleki a Budapest Beaconnak adott angol nyelvű videóinterjújában. A tizenegy éve az Amerikai-Magyar Koalíció nevű, az Egyesült Államokban működő lobbiszervezet elnökeként tevékenykedő Teleki szerint az ő elnöksége alatt elindított kongresszusi szakmai gyakorlati programnak köszönhetően a legkülönbözőbb dolgokat tanuló magyar diákok a Kongresszusban, kutatóközpontokban és civilszervezeteknél dolgozhatnak, „így megérthetik, hogy működnek a dolgok Washingtonban”. Teleki közölte: a program „pártatlan”, azaz a gyakornok kiválasztása érdemeik, és nem politikai nézeteik szerint történik. Szavaiból kiderült: a programot tagszervezetek és magánszemélyek és egyéb adományozók – például a Simonyi Károly Művészeti és Tudományos Alapítvány és a 2013 végén a Miniszterelnökség által alapított Magyarországi Kezdeményezések Alapítványa (ez utóbbi a magyar adófizetők pénzét jelenti) támogatják.

Magyar belpolitikai kérdésekben Teleki igyekszik pártatlan maradni. Mint mondta, célja az Egyesült Államok magyar közössége érdekeinek képviselete, illetve az Egyesült Államok és Magyarország közötti kötelék erősítése. Szerinte azonban ez nem könnyű: „kővel vagy cukorkával dobálnak attól függően, hogy a kerítés melyik oldalán állsz Magyarországon”. Hozzátette: ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is. „Nem felelhetsz meg mindenkinek” – fogalmazott. Közölte: mindkét oldalon vannak barátai.

Az Amerikai-Magyar Koalíció elnökének komoly aggályai vannak Magyarország keleti nyitásával kapcsolatban, különösen az ukrajnai konfliktus miatt. Szerinte a kelet-közép-európai orosz befolyás újbóli megerősítése komoly kihívás Magyarország számára, s bár Paks II-vel annak átláthatósága esetén nem volna problémája, a Déli Áramlat meg nem épülését üdvözölte.

Teleki kritizálta Obama kelet- és közép-európai politikáját, mert szerinte abban nincs „következetes politika és elkötelezettség”. Szerinte, míg az elmúlt hat évben az Egyesült Államok két háború befejezésén és az Oroszországgal meglévő kapcsolat rendezésén fáradozott, a közép- és kelet-európai problémákat figyelmen kívül hagyta. Szerinte a Nyugat elmulasztotta a civil társadalom, a különböző intézmények, a demokráciák konzekvens politikai és gazdasági fejlesztését, holott ez fontos és aktuális feladat lenne. Teleki azt mondja, nyilván folyamatosan bővíteni kell az eszköztárat, azonban ez nem mentség a Magyarország Nyugathoz fűződő érdektelenségéről szóló súlyos félreértésekre.

Az Amerikai-Magyar Koalíció elnöke az interjúban aggodalmát fejezte ki, amiért a második és a harmadik Orbán-kormány alatt szétverték a demokratikus intézményeket és „lerombolták a civil társadalmat”. Közölte: ebbéli aggodalmát „a legmagasabb szinteken” is kifejtette. Konkrétan említette a Norvég Civil Alap ügyét, valamint a 2011-es egyházügyi törvényt, ami szerinte nem egyszerűen „fölösleges”, hanem „rémálom” volt. Szerinte azonban a kormány nem szándékosan diszkriminált bizonyos egyházakat.

Arra, hogy miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot az Amerikai-Magyar Koalíciónak az Orbán-kormány politikájáról kifejtett kritikája, Teleki úgy reagált: „ritkán csapunk botrányt”, és „próbálunk nyilvánosan távol maradni a lövészárkoktól”. Azt mondta: az őszödi beszéd 2006-os nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök lemondását szorgalmazta. Hozzátette: a magyar kormányt ért bírálatokon a kormány eltöprenghetne, ahelyett, hogy hárítja azokat.

Egy április 8-án az Átlátszón megjelent írás szerint egyébként az Amerikai-Magyar Koalíció a legnagyobb kedvezményezettje a már említett Magyar Kezdeményezések Alapítványától származó adományoknak. A 2013-ban és 2014-ben különböző amerikai szervezetek között szétosztott 3,9 millió dollárból az Amerikai-Magyar Koalíció 905 ezer dollárt kapott, ebből 520 ezerrel a négyhónapos gyakornoki programot támogatták.