Az antiszemitizmus ellen nem elsősorban a zsidóknak, hanem a magyar társadalomnak kell küzdeni – interjú Heisler András Mazsihisz-elnökkel

február 19, 2018

A négy évvel ezelőtt a Szabadság téren a kormányzat által fölállított emlékmű „azt a hazug üzenetet nem tudja valójában megvalósítani, amit a tervezők szántak neki” – közölte a Budapest Beaconnek adott interjújában Heisler András. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint a szobor előbb-utóbb elkerül onnan. Heisler úgy látja: a Mazsihisznek szóba kell állnia a kormánnyal, még akkor is, ha áll a Szabadság téri emlékmű. „Nekünk a magyar állampolgárok által megválasztott mindenkori hatalommal van dolgunk” – fogalmazott Heisler, aki szerint nem lenne jó taktika fölállni az asztaltól: kooperációra szükség van, de kollaborációra, elvtelen kompromisszumokra nincs. Amikor – általában ideológiai és történelmi kérdésekben a Mazsihisznek meg kellett nyilvánulnia, akkor megnyilvánult, még akkor is, ha ezek a megnyilvánulások nem voltak a hatalom számára szimpatikusak – hangsúlyozta.

Lapunk kérdésére a február 10-i és 11-i antifa tüntetéssel kapcsolatban Heisler azt mondta: azokon a Mazsihisz azért nem vett testületileg részt, „mert ezek a kérdések nem zsidó kérdések”, és ha a Mazsihisz az ilyen tüntetések ügyében exponálná magát, akkor össztársadalmi kérdésekből zsidó kérdést csinálna. Az antiszemitizmus ellen elsősorban nem a zsidóknak kell küzdeniük, hanem az egész magyar társadalomnak – tette hozzá a Mazsihisz elnöke.

Radnóti Zoltánnak, a Mazsihisz Rabbitestülete elnökének nyílt levelével kapcsolatban Heisler azt mondta: annak tartalmával egyetért. Kérdésünkre, hogy Köves Slomóval az-e a baj, amit Radnóti a levelében fölhánytorgat neki, hogy tudniillik „egy rabbinak a napi hatalmi harcokhoz nem lehet köze”, vagy az, hogy Köves a Fidesz oldalán szólt bele a napi hatalmi harcokba, úgy reagált: ő magyar állampolgárként nem fejti ki nyilvánosan a politikai álláspontját, mert az az ő dolga, zsidóvezetőként azonban az az állaspontja, „hogy nekünk a napi politikai kérdésekbe […], a választásba nem kell beavatkoznunk és pártpolitikát nem szabad kifejtenünk”.

Heisler kiállt önnön, másfél évvel ezelőtti szavai mellett, mikor is Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének nyilatkozatára úgy reagált, hogy a magyar kormány és a zsidó szervezetek között jelenleg konstruktív együttműködés folyik, és Európa egyik legnagyobb zsidó közösségeként a magyarországi zsidók biztonságban élnek hazájukban. A Budapest Beacon fölvetésére visszautasította, hogy szavait bárki is az Orbán-kormány melletti hűségnyilatkozatként értelmezze. Az elmúlt másfél évben – Heisler sorolta a példákat – számos olyan megnyilatkozása volt a Mazsihisznek, melyek egyértelművé teszik, hogy a 2016 júliusi szöveg nem volt hűségnyilatkozat – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Lapunk kérdésére Heisler elismerte: az lenne az ideális, ha az egyházak és felekezetek nem kapnának állami támogatást, hanem eltartanák saját magukat, „de ennek ma semmiféle realitása nincsen”.

Tekintettel arra, hogy a buli- és a zsidónegyed lényegében egybeesik, a Mazsihisz elnökét megkérdeztük arról is, miképp szavazna a február 18-i erzsébetvárosi népszavazáson. „Ez egy nagy dilemma lenne”, közölte, ennél konkrétabban azonban nem tudott mondani. A Mazsihisznek, vagy akár a Dohány utcai templomkörzetnek nincs idevonatkozó központi álláspontja.