Soltész Miklós egyházügyi államtitkár kommunikációjából úgy tűnik: ha a kormányzat gazdagon támogatja a számára kedves egyházakat, cserébe elvárja, hogy ne kritizálják a kormányt. Ha mégis ezt teszik – mint tette most a Magyar Iszlám Közösség –, kapnak a fejükre.

Soltész Miklós (képünkön) nem érti a Magyar Iszlám Közösség részéről a kormánypártok ellen meghirdetett vallási tiltás, a haram okát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházügyi államtitkára úgy véli, ez különösen annak fényében visszás, hogy a magyar muszlim közösségek az elmúlt években nagy összegű támogatásokat kaptak az államtól, emellett az elismert állami státuszt is megkapták – számolt be az állami média.

Fogják be a szájukat, mi adunk nekik pénzt

„Több, mint barátságtalan” lépésnek tartja az államtitkár a Magyar Iszlám Közösség részéről a kormánypártok ellen meghirdetett vallási tiltást, különösen annak fényében, hogy a közösség jelentős állami támogatásban részesül.

A Hirado.hu szerit 2011-től 2015-ig a Magyar Iszlám Közösségnek hetvenmillió forint, a Magyarországi Muszlimok Egyházának 17 millió forint egyházi célú juttatás érkezett a költségvetésből. Ezenfelül a Magyar Iszlám Közösség – az általa működtetett iskolák és óvodák fenntartására – köznevelési támogatásként 2013-ban több mint 43 millió, 2014-ben több mint 225 millió forintot kapott. Ennél is jelentősebb összegeket juttatott az állam a Magyar Iszlám Közösség szociális területen végzett munkájára: két éve 1,06, tavaly 1,43 milliárd forintot.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke a múlt pénteken jelentette be, hogy vallási tiltást, harámot hirdetett ki a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ellen, mivel Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 4-i, a Kossuth Rádiónak adott interjújában rendkívül ellenségesen nyilatkozott a muszlimokról. Soltész erre az alábbi kérdést szegezte Boleknek: „Bolek úr, a muszlim országokban mekkora támogatásokat kapnak az ott élő keresztények hitéleti, szociális és köznevelési tevékenységükre?”

Az egyházakat azért fizetik, hogy csendben maradjanak?

Az elmúlt években számos ponton sérült a szekularizáció Magyarországon. A 2011-es egyházügyi törvény – melyet, mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, valószínűleg át kell írni, miután az Európai Emberi Jogok Bírósága azt jogszerűtlennek találta – a kormánynak túl sok önkényesen alkalmazható politikai eszközt biztosít az egyházak pénzügyi és jogi működésének szabályozására.

Úgy tűnik, a kormányzat pénzzel akarja rövid pórázon tartani az elismert egyházakat. A kialakult magyarországi menekültválság során számos példát láthatunk arra, hogy vallási szervezetek a kormány pártján állnak – minderről a Budapest Beacon itt, itt és itt írt. Erősen átpolitizált retorikájuk azt a célt szolgálhatja, hogy a valósnál jelentéktelenebb színben tüntesse fel a válság során nyújtandó humanitárius megoldások szükségességét.