Az Együtt-PM aktivistái népszavazást követelnek a  paksi bővítésről

“Gyermekeink jövője forog kockán, ilyenkor minden békés eszközt meg kell ragadni a tiltakozásra”.

                                          – Szabó Rebeka független képviselő, 2014. február 9.

Szabó Rebeka vezetésével az Együtt-PM aktivistái és más tüntetők gyűltek össze vasárnap reggel a köztársasági elnöki palota melletti téren, követelve, hogy Áder János bocsássa népszavazásra a paksi atomerőmű bővítésének kérdését. Csütörtökön a parlament elfogadta azt a keret-megállapodást, melyet Orbán Viktor miniszterelnök január 14-én kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A keret-megállapodás 10-12 milliárd eurós megbízást ad közbeszerzési pályázat nélkül a Roszatom, Orosz Állami Atomenergia Vállaltnak két új 1.200 MW teljesítményű atomreaktor megépítésére a paksi atomerőműben, a meglévő négy 500 MW-os orosz reaktor leváltására, melyek leállítása 2032 és 2036 között válik esedékessé.

A projektről csak kevés információ került nyilvánosságra, a részleteket még a parlamenti képviselők sem ismerhették meg. A 2009-ben a parlament által jóváhagyott megvalósíthatósági tanulmányokat 10 évre titkosították.

Három demonstráló egy létra segítségével jutott fel az erkélyre, a palota őrei ugyan megpróbálták leparancsolni őket, ez nem járt sikerrel, és a három aktivista leszedte a magyar és az uniós zászlót, illetve két molinót helyeztek el az erkélykorláton „Döntsön a nép! Népszavazást Paksról!”, illetve „Miért féltek a népszavazástól?!” felirattal.  Röviddel dél után a tiltakozók lejöttek az erkélyről, de megtagadták a zászlók átadását.  A rendőrség őrizetbe vette az aktivistákat.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője, elmondta az újságíróknak, hogy az aktivisták a lobogókat addig nem adják vissza, amíg a köztársasági elnök nem küldi vissza a törvényt a parlamentnek és nem írja ki a referendumot.  “Távolodunk az Európai Uniótól és azoktól a demokratikus európai uniós értékektől, amiket ez a zászló is jelképez”- mondta Szabó.

Arra a kérdésre, hogy megfelelőnek és jogállaminak tartja-e az akciót, azt felelte, Magyarország sorsa, a gyerekek jövője forog kockán, ilyenkor minden békés eszközt meg kell ragadni a tiltakozásra. Elmagyarázta, hogy aktivistáik azért vállalták a véleménye szerint rendkívül veszélyes mutatványt, mert minden lehetőséget meg akarnak ragadni, hogy bemutassák, mennyire rossz az „Orbán-Putyin-paktum”, amelyet „botrányos körülmények között” fogadott el a parlament.

Számos szakértő kérdőjelezte meg az új reaktorok megépítésének mostani szükségszerűségét, rámutatva, hogy a technológiai fejlődés valószínűleg nagymértékben fogja növelni az alternatív energiaforrások, mint például a szél-, és napenergia költséghatékonyságát az elkövetkező tíz évben. Megkérdőjelezik a kormány azon állítását is, miszerint a beruházás olcsó áramot fog biztosítani Magyarországnak, a szakértők szerint a beruházás megtérüléséhez arra lenne szükség, hogy az elektromos áram ára a jelenlegi ár háromszorosára emelkedjen.

A magyar politikai ellenzéki vezetők egységesen ítélték el a tényt, hogy Magyarországot az elkövetkező 50 – 100 évre az atomenergia mellett kötelezik el oly módon, hogy arról bármilyen nyilvános, vagy szakértői vita folyt volna. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Jávor Benedek, aki a zöld energiák híve, elmondta: a döntés, amely elkötelezi Magyarországot az atomenergia mellett, az „ipari forradalom vesztes oldalára” taszítja az országot.

Hivatkozás:

Felmásztak Áder hivatalára, propeller.hu; 2014. február 9.