[Lahó Szamszorjamal, a per elsőrendű vádlottja. Fotó: MTI]

Szerdán a Kecskeméti Törvényszéken megkezdődött annak a tizenegy – többségében bolgár állampolgárságú – vádlottnak a pere, akiket kivétel nélkül embercsempészettel vádolnak, és akik közül az ügyészség az első négyet azzal is vádolja, hogy ők a felelősek annak a hetvenegy menekültnek, köztük gyerekeknek a haláláért, akiknek földi maradványait egy embercsempészetre használt elhagyott furgonban találták meg Burgenlandban, Parndorf mellett, a Magyarországról Bécsbe vezető A4-es autópályán az osztrák hatóságok. A hetvenegy menekült bizonyítottan még Magyarországon elhunyt.

Szerdán – a nemzetközi és a magyar média hatalmas érdeklődésétől kísérve – megkezdődött a 71 ember halálát okozó bűnszervezet tagjainak tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Az embercsempész-csoport 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába. 2015. augusztus 26-án hajnalban 59 férfit, 8 nőt és 4 gyermeket zsúfoltak be egy belülről nem nyitható, szellőzés nélküli hűtőkocsiba, majd Kecskemétről az osztrák határra indultak. A menekültek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen megfulladtak. A teherautót a sofőrök Ausztriában, Parndorfnál az autópálya szélén hagyták, miután rájöttek, mi történt.

Az ügyészség 1 afgán, 9 bolgár, illetve 1 bolgár és libanoni kettős állampolgár ellen emelt vádat: őket a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészéssel vádolják. Négy vádlottnak közülük különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt is felelnie kell.

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy múlt héten több német lap is arról számolt be, miszerint a magyar hatóságok késlekedése is hozzájárulhatott a tragédiához, ám a vádakat Pintér Sándor belügyminiszter és az ügyészség is visszautasította.

Az elsőrendű vádlott a tolmácsra panaszkodott

Jádi János bíró munkáját két ülnök, a tárgyalást két bolgár-, két pastu- és két arabtolmács segítette. A tárgyalás legelején a bíró egyenként kérdezte meg a vádlottakat, hogy értik és elfogadják-e a tolmácsokat.

Az elsőrendű vádlott tört magyarsággal közölte: a nyomozás egyik tolmácsával jól megértette magát, most azonban a kommunikáció nem megy annyira jól, úgyhogy azt a tolmácsot kéri, aki a nyomozás során fordított neki. A bíró közölte: a vádlott nem választhat tolmácsot. „A mostani tolmácsok pastu anyanyelvűek, tolmácsolási vizsgával rendelkeznek” – fogalmazott Jádi. „A kirendelt tolmácsok nyelvismerete anyanyelvi szintű, így szakmai nyelvi probléma nem merülhet föl, pont” – közölte a bíró.

Az ügyvéd arra hívta föl a figyelmet, hogy Afganisztánban vagy harminc nyelvjárás van, védence nem feltétlenül érti mindegyiket. „Nem akarom, hogy később ebből az eljárás során probléma legyen, ezért indítványozom, hogy a vádlott által kért tolmács kirendelésére kerüljön sor” – mondta az elsőrendű vádlott ügyvédje.

A két pastu tolmács egyike arra kérte az elsőrendű vádlottat, miszerint ne hivatkozzék arra, hogy nem érti a tolmácsot. Mind ő, mind tolmács kollégája tökéletesen érti a vádlottat – mondta.

A vádlottak közül öt hozzájárult, öt pedig nem, hogy képfelvétel készüljön róla. Az ötödrendű vádlott kizárólag a német és az osztrák sajtó számára engedte meg a felvétel készítését.

A bíró szavaiból kiderült: az egyik vádlott szökésben van, vele kapcsolatban távollétében folyik a per.

Az elsőrendű vádlott, az afgán állampolgárságú, pastu anyanyelvű Lahó Szamszorjamal 2013 óta él Magyarországon. A per megkezdéséig oltalmazotti státusza volt. 2015 tavaszától vett részt embercsempészetben – folytatta a vádirat ismertetését az ügyész.

A tört magyarsággal közbeszóló Szamszorjamal szerint kizárt, hogy a tolmácsok pastu anyanyelvűek. Azt állította, hogy a tolmácsolás sem megfelelő. Szerinte a vádirat fordításában is vannak hibák, és továbbra is ragaszkodott másik tolmácshoz. A pastu tolmácsnő – akinek szemmel láthatóan erősen lelkiállapota volt – visszautasította a vádlott szavait. Szamszorjamal azt állította: a tolmács szavainak négyötödét nem érti, és a vádiratban írottakat sem fogadja el helyes fordításként. A tolmácsnő közölte: a vádirat pastuul van, és kikérte magának, hogy az ő anyanyelvét és egyetemi végzettségét a vádlott megkérdőjelezze. „A tolmács nem rendesen beszél pastuul” – reagált magyarul az elsőrendű vádlott.

A bíró kérdésére a vádlott közölte: ezzel a tolmáccsal eltekint a vádirat-ismertetés meghallgatásától. A kihallgatáshoz kaphat másik tolmácsot, így a bíróság előtti kihallgatására később, csütörtökön, az általa kért tolmács segítségével kerül sor, de a vádirat-ismertetés tolmácsa nem opcionális – reagált a bíró.

Az ügyész folytatta a vádirat ismertetését. Az elsőrendű vádlott szervezte a Szerbiából Magyarországra érkezett menekültek – az ügyész következetesen a „migráns” szót használta – továbbutaztatását Ausztriába. Szamszorjamal Magyarországon is gyűjtött össze menekülteket az Ausztriába történő továbbutaztatáshoz. A vádirat szerint az embercsempészet bűnszervezetben zajlott. A másodrendű, bolgár állampolgár vádlott az Ausztriába történő embercsempészetet végrehajtó sofőröket hozott Bulgáriából Magyarországra. Konkrét utasításokat adott az embercsempészeknek, és szükség esetén a másodrendű vádlott is közreműködött a menekültek furgonokba történő elhelyezésében.

Az ötödrendű, libanoni-bolgár kettős állampolgár vádlott 2008-tól Magyarországon élt és gépjármű-kereskedéssel foglalkozott. Évek óta ismerte a másodrendű vádlottat, az elsőrendűt pedig 2015 júliusától. Ő gondoskodott a gépjárművek szervizeléséről. Tudta, hogy bűntársai a járműveket csempészésre fogják használni – így az ügyész.

A harmad- és a negyedrendű vádlott – szintén bolgár állampolgárok – úgynevezett előfutóként – aki a csempészautó előtt megy, és azt figyeli, hogy tiszta-e a levegő – és szállítóként működtek közre az embercsempészetben.

A hatod- és hetedrendű vádlott – szintén bolgárok – menekülteket szállítottak Ausztriába. A hatodrendű vádlott nevén voltak a csempészéshez használt furgonok. A nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenegyedrendű vádlott – úgyszintén bolgárok – szintén sofőrként vett részt az embercsempészetben.

A fönti előzmények közel egy órát vettek igénybe, ezután kezdődött a tárgyalás érdemi része, az összesen huszonhat vádpontot tartalmazó vádiratnak az ügyész általi ismertetése.

Huszonhat vádpont, egy tragédiába torkollt fuvar, de könnyen sokkal több is lehetett volna

„A csempészés módja a migránsoknak testi-lelki gyötrelmet okozott” – ismertette az ügyész a vádat.

Az első vádpont szerint az elsőrendű vádlott 2015 februárjában Budapesten egy szlovák rendszámú Mercedesszel, szlovák embercsempészekkel szeretett volna öt afgán menekültet Szlovénián keresztül Olaszországba csempésztetni, de a rendőrök még Magyarországon elfogták őket.

A második vádpont szerint 2015 februárjában egy olasz rendszámú Fiat Ducatóval huszonhat afgán menekültet – köztük gyerekeket is – csempésztek Németországba. A csempészés részleteire az elsőrendű vádlott adott utasításokat. A Fiat sofőrjét Németországban elfogták, és még 2015-ben jogerősen egy év nyolc hónapra ítélték Németországban. Az ügyész szinte minden esetnél elmondta, hogy a menekülteknek az embercsempészet ilyen formája „jelentős testi és lelki gyötrelmet okozott”. Többen a raktérben végezték el szükségleteiket – hangzott el a vádirat ismertetése során többször is. A cselekményeket minden esetben az első és a másodrendű vádlott irányította.

A harmadiktól az utolsó, huszonhatodik vádpont szerint az elsőrendű vádlott a menekültek szállítását szervezte, az ügy kivitelezésével pedig a másodrendű vádlottat bízta meg.

A harmadik vádpont egy harminchat fős menekültkontingens Németországba történő szállításáról szólt. Őket is a német hatóságok fogták el. A magyar rendszámú Peugeot furgonban a menekültek „egy részének légszomja és halálfélelme volt az út során”. A bolgár sofőrt szintén elítélte a német bíróság.

A negyedik vádpont szerint egy VW Pólóval 2015 júniusában Budapestről hét (!) menekültet csempésztek Németországba, köztük gyerekeket. Őket is a német hatóságok fogták el Passaunál. A bolgár sofőrt 2015 augusztusában Németországban jogerősen egy év felfüggesztett börtönre ítélték.

Az elsőrendű vádlott a nyolcadrendűt vette rá embercsempészésre – szól az ötödik vádpont. A huszonnyolc menekültet – köztük nyolc gyereket és egy áldott állapotban lévő asszonyt – egy Ford Transittal próbálták Németországba szállítani, de ezt az akciót a magyar rendőrök Mosonmagyaróvárnál meghiúsították. Az előfutókocsit a másodrendű vádlott vezette.

A hatodik vádpont szerint az elsőrendű megbízásából a másodrendű vádlott két bolgárt – köztük a kilencedrendű vádlottat – bírta rá arra, hogy harminchat menekültet – köztük öt gyereket – csempésszen egy Fiat Ducatóval Magyarországról Ausztriába. Őket még Csongrád megyében, Szatymaznál fogták el.

Harmincnyolc menekült – köztük négy gyerek – 2015 júniusi csempészéséről szól a hetedik vádpont. Ezt a furgont a tizedrendű, szintén bolgár vádlott vezette, akinek száz (!!!) eurót ígértek az embercsempészésért. A Fiat Ducatót és sofőrjét Bács-Kiskun megyében kapcsolta le a rendőrség.

A nyolcadik vádpont szerint ötvenkét menekültet csempésztek volna Magyarországról Ausztriába ugyancsak 2015 júniusában. A tizenegyedrendű, ugyancsak bolgár vádlott egy VW kisteherautóval csempészett egy előfutó segítségével Ausztriába. A kisteherautót Komárom-Esztergom megyében elfogták, de az előfutót nem.

Tizennégy menekült – köztük hét gyerek – csempészéséről szól a kilencedik vádpont. A menekülteket egy bolgár rendszámú VW Sharannal csempészték Budapestről Németországba. Ennek a kocsinak is volt előfutó kocsija. 2015 júniusában Németországban lekapcsolták a járművet és a bolgár sofőrt. Utóbbi Németországban jogerősen egy év felfüggesztettet kapott.

Harminckét menekült 2015 júliusi szállításáról szól a tizedik vádpont. A menekültek – afgánok, irakiak és pakisztániak – Mórahalomnál szálltak be egy Fiat Ducatóba. Az előfutó Hegyeshalomtól egy darabig ismét a másodrendű vádlott volt. Passaunál a két bolgár sofőr elengedte a menekülteket, de ott a német hatóságok elfogták őket. Annyira nem volt a raktérben levegő, hogy egy menekült asszony elájult, a menekültek pedig, hogy levegőt kapjanak, a kocsi „gumitömítését is kiszakították”. Embercsempészés miatt a két sofőrt két év, illetve két év három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Németországban.

Negyvenhét menekültet – köztük huszonegy gyereket – préseltek be egy Mercedes Sprinterbe – így a tizenegyedik vádpont. A 2015 júliusában történt csempészésbe azonban hiba csúszott: a Mercedes Ausztriában koccant egy másik kocsival, így ez az embercsempészés az osztrák rendőrségen végződött. A sofőrök – bár hallották a menekültek dörömbölését és a gyerekek sírását – annak ellenére, hogy megálltak tankolni, az első- és a másodrendű vádlottól kapott utasításnak megfelelően nem nyitották ki a rakteret. A két csempészt Ausztriában 2015. szeptember 7-én négy év, illetve három és fél év börtönre ítélték.

Harminchat embert – köztük kilenc gyereket – csempésztek 2015 júliusában egy Ford Transittal Magyarországról Németországba a tizenkettedik vádpont szerint. Budapestig a másod-, onnan az elsőrendű vádlott volt az előfutó. A Fordot és sofőrjét a német hatóságok fogták el. A német bíróság két év négy hónapra ítélte a sofőrt.

Ötvennégy menekültet – köztük tizennyolc kiskorút – csempésztek Mórahalomtól – szólt a tizenharmadik vádpont. Őket Ausztriában fogták el. 2015 augusztusában három évre ítélték a sofőrt Ausztriában.

Tizennyolc menekültet szállítottak egy Renault Espace-szel (!) 2015 júliusában a tizennegyedik vádpont szerint. A bolgár sofőrnek háromszáz euró készpénzt ígértek. Az osztrák rendőrség Miklóshalmán elfogta őket. A sofőr Kismartonban 2015 augusztusában másfél év végrehajtandót kapott.

A tizenötödik vádpont szerint hét iraki menekültet szállítottak egy Roverrel Budapestről. Őket Németországban fogták el. Az egyik, ugyancsak bolgár sofőrt elfogták, a másik elmenekült. 2015. szeptember 16-án az elfogott sofőrt Németországban tíz hónap felfüggesztettre ítélték.

Ötvenkét menekült csempészéséről szól a tizenhatodik vádpont. Egy Mercedes Sprinterrel csempészték volna őket Németországba, csakhogy a kocsi Ausztriában defektet kapott, a bolgár sofőr pedig elmenekült. Hazatért Bulgáriába, de a bolgár hatóságok kiadták Ausztriának, ahol – Kismartonban – négy év végrehajtandót kapott.

A tizenhetedik vádpont harmincnyolc menekültről tesz említést. A Citroën Jumpert Németországban találták meg 2015 júliusában. A sofőr elmenekült, azóta sincs meg. A menekültek a ponyvát kivágták, hogy ne fulladjanak meg.

2015 augusztusában egy bolgár embercsempész sofőr egy Mercedes Sprinterrel csempészett menekülteteket, köztük egy áldott állapotban lévő asszonyt – így a tizennyolcadik vádpont. Az osztrák rendőrség elfogta őket. A kismartoni perben a sofőr 2015 novemberében három és fél év végrehajtandó szabadságvesztést kapott.

A tizenkilencedik vádpont két csempészútról tesz említést. Az egyikben tizenöt, a másikban nyolcvanegy menekült csempészéséről volt szó. Az ötöd- és a hatodrendű vádlott Győrött vásárolt egy Ivecót a hatodrendű vádlott nevére. Tudták, hogy mi célra kell a jármű – hangsúlyozta az ügyész. Augusztusban az ötödrendű vádlott még vett két furgont. Egy bolgár embercsempész 2015. augusztus 15-én tíz afgánt szállított Németországba egy Ford Galaxyval, s nem bukott le.

Másnap a már említett Ivecóval nyolcvanegy menekültet – ebből harminckét gyereket – fölvettek Mórahalomnál. Rajkánál átmentek Szlovákiába, majd Csehországba, onnan Németországba. Németországban a sofőr kiszállította a menekülteket, ahol a sofőrt elfogták. Ekkor is volt előfutó, őt azonban nem fogták el. A sofőr Drezdában 2016 márciusában jogerősen négy és fél évet kapott.

Itt tartott a vádirat-ismertetés, amikor az ügyész kérésére a bíró rendreutasította a harmadrendű vádlottat, mert beszélt.

A huszadik vádpont is több útról szólt: egy huszonnégy, egy húsz- és egy negyvenfősről. A járművek beszerzésében az ötödrendű vádlott is részt vett, aki tudta, hogy embercsempészés céljára veszik a járműveket, egy Mercedes Sprintert és egy Renault Mastert. Ebben az ügyben az első négy vádlott vett részt. Három járművel összesen nyolcvannyolc menekültet csempésztek. A három jármű közül kettőnek a sofőrjét Németországban elfogták.

A huszonegyedik vádpont szerint 2015 augusztusában negyven menekültet csempésztek két furgonnal. Csakhogy az egyik sofőrje a saját szempontjából sikeres németországi út után visszatért Magyarországra, ahol kisebb balesetet okozott. Nyomozás indult, mert rendszám nem arra a kocsira lett kiadva, de bizonyítottság hiányában utóbb a nyomozást megszüntették.

Húsz, illetve harmincnyolc menekült 2015 augusztusában történő csempészéséről szól a huszonkettedik vádpont. Egy Ivecóval húsz, egy Mercedes Sprinterrel harmincnyolc embert csempésztek Ausztriába. A Mercedest a negyedrendű vádlott vezette. A kocsi Ausztriában defektet kapott, mire a sofőr otthagyta és megszökött. A menekültek életüket annak köszönhetik, hogy a gumitömítést sikerült belülről kitépniük, így némi levegőhöz jutottak. Az Iveco sofőrjét az osztrák rendőrség igazoltatni akarta, de a sofőr nem állt meg, egy rendőrautónak nekihajtott, több osztrák rendőr megsérült. A sofőr Linzben öt év letöltendőt kapott.

A huszonharmadik vádpont kilencvenöt menekült két járművel történő csempészéséről szólt. Az egyik, egy Mercedes Mórahalom térségében vett föl huszonöt menekültet. A kocsi annyira túlzsúfolt volt, hogy még az indulás után nem sokkal meg kellett állni. Ráadásul a kocsi az M0-áson, Budafoknál defektet kapott: ekkor a menekültek kiszakították a ponyvát és a rendőrséghez fordultak.

2015 augusztusában – így a huszonnegyedik vádpont – a negyedrendű vádlott tizennyolc menekültet szállított egy Ford Galaxyval Ausztriába, míg a harmadrendű előfutóként működött közre. Ausztriában kitették a menekülteket, majd visszatértek Magyarországra.

A legsúlyosabb és legismertebb ügyet, a hetvenegy menekült – akik közül egy férfit azóta sem sikerült beazonosítani – halálát taglalja a huszonötödik vádpont. A Volvo hűtőkamiont 2015. augusztus 18-án vásárolták egy kecskeméti székhelyű cég lajosmizsei telephelyén. A vevő egy, az ötödrendű vádlott érdekeltségébe tartozó bolgár cég volt, a vásárláshoz szükséges pénzt pedig az elsőrendű vádlott adta az ötödrendűnek. Augusztus 26-án a Volvót a bolgár cég eladta a másodrendű vádlott szintén bolgár barátnőjének. Még ezt megelőzően, 26-án hajnali négy körül Mórahalomnál a harmad- és a negyedrendű vádlott a másodrendűtől kapott utasításnak megfelelően bezárt a Volvóba ötvenkilenc férfit, nyolc nőt és négy gyereket, iraki, szíriai, afgán és iráni menekülteket. A negyedrendű vádlott adott vizet a menekülteknek, majd hajnali négy óra ötven körül elindultak. A Volvót a negyedrendű vádlott vezette, akinek három és fél ezer eurót ígértek a sofőrködésért. A menekülteknek a hűtőkamionba történő elhelyezésében olyanok is részt vettek – mondta az ügyész –, akiknek a személyazonosságát a nyomozás nem tudta kideríteni.

A Volvo rakterének szellőzése nem volt, emberek szállítására egyáltalán nem volt alkalmas, a zár pedig kizárólag kívülről volt nyitható. Ezt az per első négy vádlottja tudta – hangsúlyozta az ügyész. Az első- és a másodrendű vádlott külön-külön, két kocsiban a Volvo előtt, a negyedrendű pedig mögötte ment. A harmadrendű később megelőzte a Volvót és ő lett az előfutó. A másodrendű vádlott Kecskemétig, az elsőrendű Ausztriáig ment a hűtőkamionnal, miközben folyamatosan telefonon tartották egymással a kapcsolatot.

„A levegő hiánya és a túlmelegedés már az indulás után nem sokkal jelentős testi-lelki gyötrelmet okozott” – mondta az ügyész.

Harminc-negyven perccel az indulás után a sofőr érezte, hogy a menekültek dörömbölnek. Fölhívta a másod- és a harmadrendű vádlottat, és ezt elmondta nekik. Meg is álltak, de nem nyitották ki a rakteret. Ezt követően a sofőr – tehát a negyedrendű vádlott – többször fölhívta a másod- és a harmadrendű vádlottat, és közölte velük, hogy a menekültek dörömbölnek. A másodrendű vádlott továbbadta az információt az elsőrendűnek, Szamszorjamal azonban azt az utasítást adta, hogy a sofőr ne foglalkozzék ezzel, csak vezessen. Az ügyész hangsúlyozta: mind a négyen tudták, hogy a vádlottak miért dörömbölnek.

Szamszorjamal azt mondta a másodrendű vádlottnak: a menekültek halálát kívánja, és azt szeretné, hogy ha meghalnak, a sofőr Németországban tegye ki a holttesteket.

Az M0-áson a sofőr észrevette, hogy kifogyóban a benzin. A másodrendű vádlott egy hozott két kanna benzint és azt a leállósávban beletöltötték a Volvóba.

Ekkor már nem hallották a dörömbölést.

Parndorfnál a harmadrendű vádlott megállt, és a negyedrendűt arra utasította, hogy ő is álljon meg. Otthagyták a Volvót és Szlovákián keresztül még aznap este visszamentek Kecskemétre.

Az osztrák rendőrök 27-én nyitották ki a Volvót.

A vádlottak tudták, hogy a hetvenegy menekült megfulladhat, mégsem tettek semmit. Az ügyész hangsúlyozta: az indulás után másfél órán belül már csak hárman éltek a menekültek közül, az indulás után három órával pedig senki.

„Az élet kioltásával együtt járó gyötrelmet jóval meghaladó gyötrelem” – hangzott a vád.

A huszonhatodik, utolsó vádpont szerint augusztus 26-án egy DAF-fal és egy Mercedes Sprinterrel csempésztek legalább száz embert – afgánokat, szíreket, irakiakat, köztük több gyereket – Ausztriába. A hatodrendű vádlott által vezetett Mercedes 27-én hajnalban átlépte az osztrák-magyar határt, a sofőr kitette a menekülteket, majd visszatért Magyarországra. A hetedrendű vádlott az általa vezetett DAF hatvanhét menekültjét Gálosnál kitette, majd szintén visszatért Magyarországra, a DAF-ot pedig az M1-en egy benzinkútnál hagyta.

A vád szerint a DAF utasai – akárcsak a Volvóéi az út közben dörömböltek, legalább négy ember – köztük két gyerek – eszméletét vesztette. Sikerült belülről többször is kirúgniuk a raktér ajtaját, azonban a teherautó mögött haladó másodrendű vádlott ezt észrevette és visszazárták az ajtót. Egyszer megálltak és vizet adtak a menekülteknek. Az ügyész hangsúlyozta: nem akarták megölni őket.

Az elsőrendű vádlott összesen legalább háromszázezer euró készpénzt kapott összesen a bűncselekményekkel összefüggésben – mondta az ügyész.

Az ügyészség az elsőrendű vádlottat több személyen segítséget nyújtva, anyagi haszonszerzés végett, részben az emberek sanyargatásával, bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészettel, mint társtettest vádolja egyfelől, és különös kegyetlenséggel több emberen, részben tizennegyedik évét be nem töltött ember sérelmére elkövetett emberüléssel, mint felbujtót.

A másodrendű vádlott esetében az embercsempészési vád megegyezik azzal, amivel Szamszorjamalt vádolják, az emberölésben szintén mint felbujtót. Emellett vádolja őt az ügyészég az utolsó vádpontban részletezett ügy miatt hatvanhét rendbeli, életveszélyt okozó testi sértéssel, mint társtettest.

A harmad- és a negyedrendű vádlottat szintén a fönti embercsempészési bűncselekménnyel vádolják, ám a 2015. augusztus 26-i tragédiával kapcsolatban a harmadrendű vádlott minősítése társtettes, a negyedrendűé tettes.

A többi vádlottat „csak” az embercsempészet különböző minősített eseteivel vádolják, kivétel a hetedrendűt, a DAF sofőrjét, akit társtettesként elkövetett, hatvanhét rendbeli, életveszélyt okozó testi sértéssel is.

A per az első- és a másodrendű vádlott meghallgatásával csütörtök reggel folytatódik.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):