A hivatalos ellenzék kampányát egyik interjúalanyunk sem dicsérte agyon.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Juhász Attila radikalizmuskutató szerint „nem biztos, hogy az ügy szempontjából az a legjobb, amit a Moma, az Együtt és a PM népszavazási kampány címén produkál”. Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus még ennél is ércesebben fogalmazott, viszont kifejezetten pozitívan nyilatkozott a Magyar Kétfarkú Kutyapárt kampányáról. Mindketten az érvényesség határa körüli népszavazási eredményre számítanak, de míg Juhász inkább érvénytelen, Szigeti inkább érvényes népszavazást tippel.

Szeptember elején a Vasárnapi Hírekben megjelent a hetilap és a Publicus közös közvélemény-kutatása, melyből az derült ki: az elmúlt egy évben Magyarországon erősödött az idegenellenesség. „Míg tavaly ilyenkor menekültek tízezrei haladtak át naponta az országon, idén nyáron már csak a déli határsáv mellett élők láthattak menedékkérőket, mégis jóval erősebb az idegenellenes hangulat itthon, mint tavaly ilyenkor. A 2015 szeptemberében megkérdezettek nagyobb arányban (52 százalék) gondolták úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni és hogy kötelességünk segíteni rajtuk (64 százalék). Idén ehhez képest a kutatásban résztvevők 44 és 35 százaléka viszonyult hasonlóan érzékenyen a menedékkérőkhöz. […] 2015 szeptemberében még a megkérdezettek 56 százaléka volt szolidáris a menekültekkel, idén már csak 21 százalékuk, ugyanekkor már tavaly is alacsony volt azok száma, akik az ország teljesítőképességének megfelelő számú menekültet befogadtak volna: akkor csupán 37 százalék gondolta úgy, hogy a lehetőségeinkhez mérten fogadjunk be menedékkérőket – ez a hajlandóság mostanra 21 százalékra zsugorodott” – írja egyebek közt a közvélemény-kutatást bemutató cikk.

A pillanatnyi helyzetről a Pew Research Center júliusban publikált közvélemény-kutatása alapján a Budapest Beacon már nyáron beszámolt. A Vasárnapi Hírekben megjelent adatokból azonban nemcsak a pillanatnyi helyzetre, hanem az elmúlt egy évben a közvélemény gondolkodásában bekövetkezett változásokra is fény derül.

A Budapest Beacon egy radikalizmuskutató politikai elemzőt és egy, a témában nemrég szakcikket megjelentető pszichológust interjúvolt meg arról, az október 2-i népszavazáson melyik ellenkampány lehet hatásosabb. Megfordítható-e az elmúlt egy év tendenciája? Aki gyűlöl, az biztosan elmegy szavazni? – kérdeztük.

„Tekintetbe kell venni, hogy sokkal kevesebb embert tud elérni az ellenzéki kampány – bármilyen is legyen az –, mint a kormányzati” – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője és radikalizmuskutatója. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a Modern Magyarország Mozgalom (Moma), az Együtt vagy a Párbeszéd Magyarországért (PM) esetében „kis szervezetekről van szó, amelyeknek valami nagyon figyelemfelkeltőt kell csinálniuk”. Juhász szerint ezek a kis pártok így magukra tudják irányítani a figyelmet, „ugyanakkor nem biztos, hogy az ügy szempontjából az a legjobb, amit most produkálnak”.

A Magyar Kétfarkú Kutyapártnak azonban más a célja, mint a Momának, az Együttnek, vagy a PM-nek – vélte Juhász.

„A választónak a szájába kell rágni, hogy mit csináljon. Az irónia és az elvontság csökkenti az elérhető közönség nagyságát” – folytatta a Budapest Beacon kérdésére a szakember, aki szerint „van egy közönsége az MKKP intellektuális kampányának, de elég korlátos”.

Lapunk azon megjegyzésére, hogy a hivatásos demokraták azért kampányolnak-e a bojkott, és nem pedig az érvénytelenül történő szavazás mellett, mert attól tartanak, hogyha Mari néni vagy Józsi bácsi beszabadul a szavazófülkébe, ott elgyengül, és érvényesen fog szavazni, Juhász azt felelte: „ettől is félhetnek, de inkább arról van szó, hogy az érvénytelenül szavazók egy része egyik kört sem ikszeli be, az ilyen szavazólapot pedig könnyű utólag érvényessé tenni”. Szerinte két iksszel érvénytelenül szavazni „csak a nagyon tudatos kormányellenes szavazók egy része” fog, azonban szélesebb tömeget az érvénytelen szavazásra nem lehet rávenni, az otthonmaradásra inkább.

„Kizártnak tartom” – reagált a radikalizmuskutató szakember lapunk azon kérdésére, hogy akár az MSZP-DK-Moma-Együtt-PM, akár az MKKP meg tudná-e fordítani a Publicus és a Vasárnapi Hírek által jegyzett közvélemény-kutatásban kimutatott, egyre erősödő idegenellenességet mutató tendenciákat.

Arra a kérdésünkre, hogy aki gyűlöl, az biztosan el is megy-e szavazni, interjúalanyunk azt mondta: „Nem. Az ellenzéknek van a népszavazás kérdésével kapcsolatban egy olyan értelmezési kísérlete, hogy az Orbán-kormányról szól – főleg, hogy az ellenzéki szavazók között is sokan félnek a menekültektől.”

Tekintettel arra, hogy népszavazás érvényessége a kormány malmára hajtja a vizet, a Jobbik – bár már hónapokkal ezelőtt közzétette idevonatkozó hivatalos álláspontját, miszerint a „nem” szavazat híve – nem különösebben kampányol, és ez a népszavazásig nem is lesz másképp – véli Juhász.

A szakembert végül arra kértük, hogy tippelje meg a népszavazás adatait. „Arra tippelek, hogy az érvényesség határa körül lesznek a szavazatok, de inkább alatta, mint fölötte. Az érvényes szavazatok döntő többsége, akár kilencven százaléka lesz „nem” szavazat, míg a korábbi népszavazások tapasztalatai alapján az összes szavazat kettő, talán három százaléka lehet érvénytelen” – közölte a Budapest Beaconnel Juhász Attila.

Kétféle ellenkampány van: a hivatalos ellenzéké és a Magyar Kétfarkú Kutyapárté – mondta a Budapest Beacon megkeresésére Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus, aki a kormányzati kampány pszichológiai vetületeiről augusztus közepén írt szakcikket. „A középső ujj fölmutatása annyira obszcén, hogy bizonyára kontraproduktív lesz, mert még azokat is elfordítja, akik amúgy egyetértenének ennek a három ellenzéki pártnak az üzenetével” – közölte, hozzátéve, hogy „»a cél szentesíti az eszközt« elve nem fog működni”.

„A szorongás, a harag és a félelem hármasságát is fölhasználva a Fidesz nagyon finoman és profi módon képes manipulálni a közvéleményt” – folytatta Szigeti. „Szempontunkból tökmindegy, hogy őszintén vagy megjátszottan, de a plakátjaik hangneme: »Tudta?« – udvarias és tisztelettudó. Ez élesen szemben áll a fölmutatott középsőujjal. Utóbbi teljes pancserság – hacsak nem dolgoznak szándékosan a Fidesz alá. Harmadik eset nincs” – magyarázta.

A kormányzati plakátok hatásvadász módon az akolmelegség érzetét sugallják, és azt, hogy aki nincs bent az akolban, „az egyedül van” – folytatta interjúalanyunk.

Szigeti szerint az ellenzék plakátjai nemcsak obszcének, de közvetlenkedők is, ami ellenérzéseket kelthet. „Lehet, hogy egy telefonos szolgáltató vagy a svéd bútoráruház tegezi a vásárlókat, de ezt a vásárlók nem szeretik, még ha meg is szokták” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „a magyar konzervatív értékrendű, és ezzel nem kompatibilis a hivatásos ellenzék közvetlenkedő és obszcén kampánya”.

„Az ellenzék szempontjából legcélravezetőbb és legtalálóbb plakátot a Magyar Kétfarkú Kutyapárt tette ki: ez a nemigenes plakát” – így interjúalanyunk. „Ezzel adják a választóközönség tudtára, hogy tudatosan kell szabotálni a választást. Az érvénytelen szavazatok sokkal inkább mutatnak tudatosságot, mint a bojkott” – hangsúlyozta.

„Az emberek az ismeretlent gyűlölik, mégpedig azért, mert félnek tőle” – folytatta a szakpszichológus. Emlékeztetett: egy tíz évvel ezelőtti közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a lakosság jelentős részének komoly fenntartásai vannak a pirézekkel szemben. Az MKKP azonban élesen szembemegy ezzel a választói attitűddel. „Ők az emberi rációra akarnak hatni, például az ufós plakáttal” – közölte Szigeti Ildikó.

A szakember szerint „egyértelmű ok-okozati összefüggés nincs a gyűlölet és a népszavazási hajlandóság között”.

Szigetit is arra kértük: tippelje meg a népszavazás végeredményét. Juhásszal ellentétben szerinte épphogy, de érvényes lesz, mégpedig a levélben szavazók szavazataival. Úgy tippelt: több lesz az érvénytelen szavazat, mint az „igen”.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):