1956. október 23-án a magyarok felkeltek a szovjetek által támogatott kormány ellen. A rettegett állambiztonsági rendőrség, az ÁVH tagjai közül sokan fákon és lámpaoszlopokon lógva végezték, miután diáktüntetőkre lőttek. Az Magyarországon állomásozó szovjet csapatok sietve hagyták el az országot. November 4-én tértek vissza, hogy brutális módon megdöntsék Nagy Imre új kormányát, tankokkal támadva Budapest utcáin a könnyűfegyverzettel rendelkező tüntetőkre. Nagy Imrét letartóztatták, és titokban kivégezték. Több ezer tüntetőt öltek meg, börtönöztek be. Becslések szerint mintegy 200,000 magyar hagyta el az országot.

33 éven keresztül azt tanították a magyaroknak, hogy 1956 az imperialisták elbukott ellenforradalma volt, kísérlet a demokratikusan megválasztott paraszt és munkáskormány aláaknázására. Bár sokaknak első kézből volt ismeret és tapasztalata a kérdéses eseményekről, senki sem mert beszélni azokról. Legalábbis 1989 nyaráig nem, amikor a kommunizmus megbukott, és az 1956-os forradalom ismét közbeszéd történelmi érdeklődés tárgya lett.

Az 56-os forradalom történelmi és szimbolikus jelentősége nem veszett el a politikai pártok számára sem, ha végignézzük Magyarország átalakulását az egypártrendszertől a többpárti demokráciáig. 33. évfordulóját választották a Harmadik Köztársaság kikiáltásának.

Azóta számos magyarországi párt külön emlékezett meg az eseményekről, saját maguk által lebonyolított koszorúzással és politikai gyűléssel. A mostani év az első, amikor a fő alkotmányos ellenzéki pártok együtt emlékeznek meg erről a fontos eseményről.

Szerdán délután Budapesten a Műegyetem előtt a következő ellenzéki vezetők felszólalására számíthatunk:  Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök, az Együtt 2014 társelnöke, Szabó Tímea, Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferenc, korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Mesterházy Attila, az MSzP elnöke, Bokros Lajos, a Modern Magyarország elnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Ungár Klára a Szabad Emberek Magyarországért Liberális Párt elnöke, és Kunce Gábor a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke.

Az egyesült ellenzék magyar választóknak küldött üzenete egyértelmű lesz: Magyarország alkotmányos ellenzéki pártjai megegyeztek, hogy félretéve a köztük lévő doktrinális és programbéli különbségeket, erőiket egyesítik, hogy legyőzzék Orbán Viktor kormányát a 2014-es országgyűlési választáson. Az LMP és a 4K! liberális pártok nem vesznek részt ezen a gyűlésen.

A Beacon-nak küldött nyilatkozatában a DK újonc, korábban Los Angeles-i főkonzul, Kerék-Bárczy Szabolcs, azt közölte, “pusztán az a tény, hogy számos demokratikus párt vezetője egy színpadra áll fontos. Ez egy politikai esemény lesz, megemlékezés a forradalomról és a demokratikus Magyarország iránti jelenlegi vágyunk kifejezése.”

A Párbeszéd Magyarországért a következő nyilatkozatot küldte:

“Egy tiszta választási rendszerben az október 23-án színpadra álló pártok azonos feltételekkel indulhatnának egy nyitott választáson. A következő választáson erre nem lesz lehetőség. Ennélfogva minden demokratikus ellenzéki párt abban a közös célban egyezett meg, hogy megszabadítsák az országot az Orbán-rezsimtől.”

Bokros Lajos a MOMA alapítója az alábbi nyilatkozatot osztotta meg a Beacon-nel:

“A jelenlegi magyar kormány megváltoztatta a választási rendszert, ami jelenleg egy egyszerű többségi szavazási rendszer. Ilyen körülmények között csak az egyesült ellenzék jelöltjének van esélye, hogy mandátumot szerezzen az egyéni választókörzetekben. Annak érdekében, hogy megszabaduljunk a Fidesztől, akik tönkretették a törvénykezést és un-ortodox gazdaságpolitikával hatalmas károkat okoztak a magyar gazdaságnak, politikai szükség és egyben morális kötelesség is a demokratikus ellenzék erős egységének létrehozása. Október 23-án kedvező érzelmi keretet fogunk támasztani a cél elérése érdekében. Ez az egyetlen lehetőség a demokrácia helyreállítására Magyarországon.”

A legutóbbi Ipsos közvélemény kutatás szerint a szerdán színpadra álló ellenzéki pártok a magyar szavazók 23%-ának támogatását élvezik, és azon szavazók 37%-ának szavazatára számíthatnak, akik biztosan elmennek jövőre szavazni. Ugyanez a közvélemény kutatás a  Fidesz-KDNP esetében 26% illetve 49%-os eredményt mutatott.