A héten korábban az Európa Tanács Európai Emberi Jogok biztosa, Nils Muižneks beterjesztette a nyáron tett magyarországi látogatásának az eredményeit. A 43 oldalas jelentés foglalkozik a média szabadságával, a diszkriminációval és a tolerancia hiányával, a bevándorlók, a menedéket kérők és a menekültek emberi jogaival is. (Az angol nyelvű jelentés teljes terjedelmében itt érhető el.)

“Magyarországnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a média szabadságára, a széleskörű diszkrimináció és türelmetlenség elleni harcra, és javítania kellene a bevándorlók jogainak védelmét”- írta Muižneks, akinek maradtak aggodalmai azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a média politikai nyomás alatt áll és nem elégséges a médiára vonatkozó jogi keretrendszer. “Bizonyos kitételek puszta létezése, mint például a kilátásba helyezett súlyos szankciók, bénító hatással van a média szabadságra és számos médiát az ön-venzúrára kényszerít” – mondta a biztos.

A jelentés taglalja, mennyire problematikus a magyar médiatanács, mivel sérülékeny a politikai befolyás és kontrollal szemben. “Sürgős lépésekre van szükség a média szabadságának a növelésére, beleértve a Média törvény bizonyos rendelkezésinek az eltörlésé vagy átalakítását a vélemény kifejezés és a politikai nézetek területén; ki kell terjeszteni a szabadúszó újságírók forrásainak a védelmét; ki kell venni a nyomtatott és online médiát a regisztrációs kötelezettség alól; meg kell erősíteni a média szabályozó hatóság függetlenségét; és meg kell szüntetni a rágalmazás kriminalizálását” mondta el Muižneks.

Muižnieks a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatban is aggodalmainak adott hangot, szerinte főleg a romák, a zsidók, a nem-heteroszexuálisok, a menedék-kérők és menekültek, valamint a szegények és a hajléktalanok helyzete romlik. “A probléma aggasztó dimenziója a szélsőséges szervezetek látható jelenléte, és azok kötődése a Jobbikhoz, ahhoz a parlamenti párthoz, melynek tagjai roma-ellenes és antiszemita retorikával élnek. A magyar hatóságoknak határozottabban kell felvennie a küzdelmet a diszkriminációval és az intoleranciával szemben, beleértve a lehetséges rasszista indítékból elkövetett támadások alaposabb vizsgálatát, és megfelelő büntetés kiszabását az olyan egyénekkel vagy csoportokkal szemben, akik rasszista erőszakot követnek el, vagy arra másokat felhívnak, rasszista gyűlöletet szítanak, és ellenzik a demokrácia és jogállamiság alapvető értékeit” mondta.

Szintén aggasztónak nevezte a romák oktatáshoz jutásának a problémáját, a megfelelő lakhatási körülmények és a munka lehetőségének a hiányát. A mozgáskorlátozottak jogaival kapcsolatban a biztos elmondta: “A hatóságoknak meg kell szüntetnie azt a gyakorlatot, hogy intézményekbe küldi a mozgáskorlátozottakat, és újabb, még ha kisebb intézményeket is nyit ezért. A forrásokat az intézményektől az egyéni támogatási rendszerek felé kell átcsoportosítani.”

Muižnieks beszélt aggodalmairól a hajléktalanok büntethetőségéhez vezető irányelvek és tiltó rendelkezések miatti aggodalmáról, a kényszer kilakoltatásokról és arról, hogy a rossz szocio-gazdasági környezetben élő szülőktől az állam elveszi a gyerekeiket. Hangsúlyozta emellett, hogy a magyar hatóságoknak ki kell fejlesztenie egy nemzeti szociális lakhatási stratégiát, amely igazodik a hajléktalanok igényeihez.

Hivatkozás:

REPORT BY NILS MUIŽNIEKS COMMISSIONER FOR HUMAN RIGHTS OF THE COUNCIL OF EUROPE, COE.INT; 16 December 2014.

Hungary: progress needed on media freedom, anti-discrimination measures and migrants’ rights; COE.int; 16 December 2014.