Veszélyben a demokrácia. A fenti képpel tette közzé jelentését a szervezet. Forrás: FIDH/Twitter

Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége szerint a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei folyamatos támadás alatt állnak Magyarországon, ezért a szervezet határozott európai uniós reakciót sürget. A kormány visszautasítja az „alaptalan, politikai motivációjú rágalmakat”.

Több mint nyolcvanoldalas jelentést közölt Magyarországról az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH). A párizsi központú szervezet ebben mintegy egyéves kutatómunka megállapításait összegezte a magyarországi demokrácia állapotával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatban.

A jelentés bemutatja, miként alakította át aprólékos munkával a kormány saját előnyére az állam intézményi és jogi keretrendszerét azáltal, hogy rendszerszinten bontotta le a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét, és ásta alá a jogállamiságot az országban – közölte Arthur Manet, az FIDH médiakapcsolati igazgatója.

Korlátozták azt alapvető jogokat

A jelentés szerint az új alaptörvény elfogadása, valamint a kormányzó pártok által indítványozott több mint hatszáz törvény megalkotása általánosságban is hátrányosan hatott az emberi jogokra, és számos súlyos korlátozáshoz vezetett. A jogalkotási taktikák olyan alapvető emberi jogok korlátozásához vezettek – írja a szervezet –, mint például a „szólásszabadsághoz és információ szabadságához fűződő jog, a vallási szabadsághoz fűződő jog, vagy például a magán- és családi élet joga, vagy a kisebbségek jogai”.

Aláásták a bírói függetlenséget

A magyar bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a szervezet arra a megállapításra jutott, hogy annak függetlenségét aláásták az olyan törvényekkel, melyek szélesítették és elmélyítették egy nem független szervezet, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ellenőrzési jogkörét. Az OBH az Országos Bírói Tanács felügyelet alatt működik, annak elnökét kilenc évre választja meg a parlament. Az elnök kezében összpontosul a korábban a Tanács kezében lévő hatalom, ami kimeríti a funkció megszemélyesítését, de nem ad garanciákat az elégséges demokratikus elszámoltathatóságra.

A bírák mintegy tíz százalékának, vagyis 270 bíró egyidejű kényszer-nyugdíjazását mind az európai hatóságok, mind pedig a független megfigyelők aggasztónak találták, mivel ez lehetőséget adott arra, hogy magyar bíróságokat olyan bírákkal töltsék fel, akik a kormánypárt céljaival szimpatizálnak.

Szabad, de nem igazságos választási rendszer

A magyar választási törvény változtatásai oda vezettek, hogy a magyar választások szabadok ugyan, de nem igazságosak – áll a jelentésben. Az átrajzolt választási körzetek egyértelműen a Fidesznek kedveztek. Jó példa erre, hogy míg a 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 53 százalékával a parlamenti székek 68 százalékát szerezte meg, addig 2014-ben a szavazatok mindössze 45 százalékával is majdnem ugyanennyi (67 százaléknyi) jött össze.

A magyar médiatérkép teljes átalakítása

„A kormányzati kísérletek a kritikus hangok tiltására és az ellenőrzés átvételére elérte a médiát is” – folytatja a szervezet. A 2010-ben elfogadott törvények azt eredményezték, hogy a „magyar média látképe teljesen átalakult”, ami a pluralizmus, és a köz-, illetve a magánmédia függetlenségének csorbulásához, továbbá a szólásszabadság és információszabadság fenyegetettségéhez vezetett.

A „kiegyensúlyozott tájékoztatás” érdekében meghozott törvények széleskörű, de homályos eszközökkel szabályozzák a médiák tartalmait, emiatt a médiumok nem minden esetben tudják, hogy a tartalmaik megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. A szervezet szerint az effajta tartalom-ellenőrzés, valamint a médiaszabályozó hatóság nagymértékű hatásköre – annak eldöntésére, hogy a tartalmak megfelelnek-e a követelményeknek – bénító hatással járnak.

A rágalmazásra vonatkozó törvények korlátozzák a szólásszabadságot

A jelentés szerint a rágalmazásra vonatkozó törvények Magyarországon gátolják a szólás szabadságát, ami komoly esélyt ad a szabad, oknyomozó újságírás aláásására, és a kritikus hangok elnémítására. A rágalmazási perek száma megnőtt a törvény kiterjesztése óta, ami olyan környezet teremtett, ahol bármely újságírót, politikust, vagy egyéb független hangot be lehet perelni csupán a véleménye miatt.

Egyre korlátozottabb médiakörnyezet

A média feletti kormányzati ellenőrzés a hirdetési bevételeken keresztül is megvalósul. A kormánynak tetsző médiák aránytalanul sok állami hirdetési megrendeléshez jutnak, míg a kormánnyal szemben kritikus médiák akadályokba ütköznek a forrásokhoz történő hozzájutás terén. „2010-óta meredek csökkenés figyelhető meg a közérdekű és magánhirdetési bevételek terén a független médiumoknál. Nem pusztán a kormány vonta vissza a kormánykoalícióval szemben kritikus médiumokban megjelenő hirdetéseket, hanem a magáncégek egy jelentős része is, mivel tartanak a kormányzati támogatások megvonásától” – áll a jelentésben.

A dokumentum beszámol egyéb, a magyar médiában 2010 óta tapasztalható korlátozásról is, beleértve a médiumok kötelező regisztrációját, az újságírók forrásainak felfedésére vonatkozó törvényt, de megemlítik a média-szabályozó szervezetek függetlenségének hiányát, a 2015-ben tervezett internetadót, ami – ha elfogadták volna – az első ilyen jellegű adó lett volna a világon.

A nyilvános információ hozzáférésének korlátozása

A magyar törvények a nyilvános adatokhoz történő hozzáférést is korlátozzák. A vonatkozó jogszabályok korlátozzák bizonyos kormányzati intézmények működésére vonatkozó adatok teljes körű megismerhetőségét, ezáltal ezek az intézmények maguk dönthetnek arról, hogy a közérdekű adatigénylés esetén milyen információkat hoznak nyilvánosságra.

Egyéb rendelkezésekkel még tovább nehezítették a közérdekű adatok igénylését: az adatigénylés már nem történhet név nélkül, és ugyanarra az adatra vonatkozó igénylés évente csak egy alkalommal adható be. Ez akkor is így van, ha az adatigénylő nem kapott választ a kérdésére, továbbá az adatigénylőnek kell viselnie az adatok kiadásának költségeit. Ez utóbbi egyértelműen sérti a hivatalos dokumentumok megismerhetőségének alapelvét. A kérelmező azt sem tudhatja meg előre, mennyibe fog kerülni az adatok kiadása – hangsúlyozzák. Ez a bizonytalanság eltántorítja a kérelmezőket az adatigénylésektől, és az adatok bárki által történő megismerhetőségének alapelvével is szembe megy. A Transparency International (TI) úgy hivatkozott a törvényre, mint az „átláthatóság igazságtalan megadóztatása”.

Célkeresztben a civilszervezetek

A civil társadalom és a civilszervezetek elleni lejárató kampányok illetve bűnügyi nyomozások olyan helyzetet teremtettek, melyben zsugorodott a civilek mozgástere. A polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozási változtatásai szerint a civil szervezeteknek felül kell vizsgálniuk saját helyzetüket, hogy megfelelnek-e az új, közhasznúságra vonatkozó előírásoknak, ami lehetővé teszi számukra, hogy állami támogatásokhoz juthassanak a Nemzeti Együttműködési Alapból. A változtatások komplex jellege és a rövid határidő miatt számos – korábban közhasznú – civil szervezet veszítette el korábbi státuszát.

A közpénzek leginkább a vallási szervezetek társadalmi befogadásának elősegítésére irányuló tevékenységekre, vagy egyéb, a kormánynak tetsző civil szervezetek támogatásra lettek átcsoportosítva, míg az emberi jogokért, a demokráciáért, az átláthatóságért és elszámoltathatóságért kardoskodó, valamint a kormány által hirdetett értékekkel szemben álló szervezeteket egyre inkább kizárják a támogatottak köréből. Ennek következtében ezek a szervezetek egyre nehezebben tudják végezni munkájukat.

A civilek vegzálására is kitértek

A jelentés arról is részletesen beszámol, hogy 2013 elején számos magyar civil szervezettel szemben folyattak vizsgálatot, amikor a kormányközeli média tizenegy olyan civil szervezetet gyanúsított meg, hogy politikai érdekeket szolgálnak, melyeket az Open Society Foundations (OSF) is támogatott. Más szervezetek, melyek az EGT/Norvég Alap támogatását élvezték, ami a közép-kelet-európai civil társadalmak fejlesztését szolgálja, szintén vizsgálat alá vonták, és a kormány elrendelte e szervezetek teljes körű ellenőrzését, beleértve a kapott támogatások elköltését is. Később kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen rendelte el a vizsgálatokat, amelyek ráadásul még csak eredményre sem vezettek, hiszen egyik szervezetet sem marasztalták el, és legalább egy esetben a bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.

Korlátozták a szabad vallásgyakorlást

A kormány az egyházi szervezetekre is kiterjesztette befolyási körét. A sokat vitatott 2011-es törvény miatt több mint háromszáz egyház veszítette el korábbi státuszát, és volt kénytelen újra regisztráltatnia magát annak érdekében, hogy bizonyos állami támogatásokra jogosult legyen. Az új törvény szerint az államilag elismert státuszt a parlament hagyja jóvá, a kritériumrendszer azonban ez esetben is homályos: a parlament nagy mozgástérrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy mely szervezetek tekinti „államilag elismert egyháznak”.

Végül mindössze tizennégy egyházat ismertek el ilyen formában. A többiek választhattak, hogy vagy civil szervezetként folytatják, vagy megszüntetik tevékenységüket. Több szervezet erre nem volt hajlandó, így búcsút inthettek a teljes állami támogatásnak. Mások ugyan benyújtották a kérelmet, de azt visszautasította a parlament, holott minden előírásnak megfeleltek. A jelentés részletesen foglalkozik olyan példákkal, amikor egyes egyházak üldöztetésnek érzékelték a törvény szerinti eljárást.

A menekültek jogai is sérültek

A jelentés a menekültekkel való bánásmódra is kitért. Magyarország a FIDH szerint súlyosan és rendszeresen megszegte az 1951-es Genfi Egyezmény rendelkezéseit a menekültek kezelésével kapcsolatban, a nemzetközi emberi jogi törvényeket és az európai jogot is, különös tekintettel arra a törvényre, mely tiltja, hogy bármely állam kiszorítsa azokat a menekülteket, akiknek az élete, vagy szabadsága veszélyben van faji, vallási, nemzetiségi, vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai véleménye miatt.

Az a tény, hogy Magyarország nem fogadja vissza a menekülteket, hogy Szerbiával közös déli határára kerítést épített, szintén a Genfi Egyezmény megsértését jelenti, ami tiltja, hogy az illegális határátlépés és az ország területén való tartózkodás miatt kriminalizálják azokat a menekülteket, akik olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, miszerint a menedékkérelmek elutasításának aránya 2015 októberében meghaladta a 99 százalékot, ami szembemegy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Menekültügy Főbiztosságának álláspontjával, sőt, a magyar törvényekkel is.

A jelentés kritikákat fogalmaz meg a menekültek és menedékkérőkkel szemben tanúsított rendőri és határőrizeti magatartással, valamint a népszavazással kapcsolatban is.

„Ha nem cselekszenek, megkérdőjeleződik az értékközösségként szolgáló Európai Unió-projekt egésze” – közölte Dan Van Raemdonck, a szervezet főtitkára. Szerinte az Uniónak biztosítania kellene, hogy a tagállamok mindegyike tiszteletben tartsa az uniós alapelveket a közösséghez való csatlakozást követően is. Az EU-nak fontolóra kellene vennie az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását is, amely végső esetben akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet – jegyezte meg a szakember.

A kormány visszautasítja a FIDH jelentésében foglaltakat

Magyarország visszautasítja a szervezet „alaptalan, politikai motivációjú rágalmait” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken az MTI-vel.

Menczer Tamás közleményében hangsúlyozta: Orbán Viktort a magyarok demokratikus választásokon egymás után kétszer választották meg Magyarország miniszterelnökének, a magyar emberek döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az Orbán-kormány az elmúlt hat évben „Magyarországot ismét növekvő pályára állította, a költségvetési hiány alacsony, az államadósság csökken, a munkanélküliek száma megfeleződött, a bérek emelkednek, az infláció alacsony, az export rekordokat dönt, Magyarország erősödik”.

Magyarország a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően megvédi a saját határát – amely egyben a schengeni zóna külső határa is – az ellenőrizetlen, kontrollálatlan illegális bevándorlással szemben – írta Menczer, hozzátéve, hogy a tömeges illegális bevándorlás növeli a terrorveszélyt és a bűnözést, és veszélyezteti az ország kultúráját.

A sajtófőnök kitért arra is, hogy 3,3 millió magyar „a lehető legdemokratikusabb módon, népszavazás során mondott nemet az illegális bevándorlásra”. Az, hogy a FIDH kezdeményezné Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését, jól mutatja a szervezet által megfogalmazott kritikák komolytalanságát – tette hozzá Menczer.

A magyar kormány a magyarok biztonságát, érdekeit és jogait védi, akkor is, ha ez „egyes magukat jogvédőnek nevező nemzetközi szervezeteknek nem tetszik” – olvasható a kommünikében.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):