[Ingeborg Gräßle, a CONT elnöke szerdai budapesti
sajtótájékoztatóján. Fotó: The Budapest Beacon]

Akik azt hitték, hogy az európai parlamenti bizottság budapesti – vagy akár felcsúti – útja bedönti a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, azoknak súlyosan csalódniuk kellett. Sajtótájékoztatóján a bizottság néppárti elnöke kifejezetten diplomatikusan nyilatkozott.

Hétfőn Budapestre érkezett az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (általános rövidítése: CONT; angolul: Committee on Budgetary Control, franciául: Commission du contrôle budgétaire – hogy bármelyikből hogy lesz CONT, a hóhér tudja – a szerk.) küldöttsége. A háromnapos látogatás célja annak tanulmányozása volt, hogy a magyar kormányzat megfelelő módon költötte-e el az Európai Unió (EU) adófizető polgárainak pénzét. A küldöttség egyebek közt meglátogatta a budapesti 4-es metrót, illetve a Felcsút és Alcsútdoboz között futó keskeny nyomtávú vasutat. Ingeborg Gräßle néppárti német EP-képviselőnőnek, a CONT elnökének a látogatás után tett nyilatkozata nem azt sugallja, hogy bármilyen eget rengető megállapításra sor kerülne.

A magyar médiában azonban igen nagy visszhangot kapott a CONT küldöttségének látogatása. A Fidesz vezető politikusai azért kritizálták a bizottságot, mert szerintük a hét hónappal a parlamenti választás előtt tett látogatás az ország belügyeibe történő beavatkozás. Lázár János kancelláriaminiszter levélben arra kérte a bizottság elnökét, hogy halasszák el a látogatást a választás utánra. Fideszes képviselők azért bírálták a delegációt, amiért csak az ellenzék által problémásnak látott beruházásokat látogattak meg.

A Fidesz idevonatkozó kommunikációjából akár azt a következtetést is le lehetett vonni, hogy a kormánynak valamilyen rejtegetnivalója van. Mindenesetre a delegáció útját a sajtó részéről jelentős érdeklődés kísérte.

Kedden a delegáció a felcsúti kisvasutat tekintette meg, melyhez az EU kétmillió euró támogatást adott a strukturális alapból. Az újságírók – a már említett jelentős ajtóérdeklődés ellenére – nem szállhattak föl a vasútra, mivel a delegációnak különjáratot indítottak. A kisvasút szeptemberben általában csak délutánonként közlekedik.

A helyszínen megjelent a tiltakozók egy kisebb csoportja is. Egy táblát tartottak a magasba, melyen angolul ez állt: „Orbán Viktor az EU adófizetőinek pénzének ellopásával lett a leggazdagabb magyar. Orbán a tolvaj, nem a magyar nép!” Gräßle a beszámolók szerint lefényképezte a táblát.

A küldöttség országszerte megtekintett számos, EU-s támogatásból megvalósított projektet, többek közt egy szekszárdi borászatot és egy bajai turisztikai fejlesztést. Emellett számos korrupcióellenes civilszervezet képviselőivel is találkoztak. A Transparency International, a Korrupciókutató Központ és a K-Monitor mellett Polt Péter legfőbb ügyész is fogadta a küldöttséget.

Azoknak, akik azt várták, hogy Gräßle a látogatást követő sajtótájékoztatón egy rendszerszintű, a kormányzati korrupciót leleplező bejelentést tesz, csalódniuk kellett. A megállapításai diplomatikusok voltak, nem jelentett be semmi olyat, amire a bizottságnak panasza lett volna. „El kell szomorítanom azokat, akik azt remélték, hogy most valamilyen végső bejelentést teszünk a korrucióval kapcsolatban. Nem ez a feladatunk, nem ez a szerepünk” – kezdte beszédét. „Szeretném aláhúzni, hogy ez egy szokásos látogatás a normál munkánk keretein belül” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (német rövidítéssel: CDU) politikusa. „Magyarország nagyon aktív EU-tagállam, ennek nagyon örülünk. Számos EU-s forrás felhasználását látunk […], és azt is láttuk, hogy Magyarország egy modern ország, egy nagyon sikeres tagállam. Az állampolgárok életminőségének a javulását is tapasztaltuk.”

Gräßle hangsúlyozta: látogatásával nem kívánja befolyásolni a magyar belpolitikát, illetve nem kíván magyar belpolitikai kérdésekben véleményt alkotni. „A pénzügyi kontroll nem lehet a politikai belharcok eszköze. Nem akarjuk, hogy – akár az ellenzéki, akár a kormányzati oldalon – belpolitikai csatákhoz használjanak föl bennünket, mivel ez csak megnehezítené feladataink ellátását. Kérem, értsék meg: mi nem avatkozunk be a közelgő választásba, ezt a látogatást másfél éve tervezzük” – fogalmazott a bizottság elnöke.

A küldöttség – így az CONT elnöke – olyan beruházások esetében, amelyeknél valamilyen szabálytalanságot tapasztaltak, bekért bizonyos dokumentumokat. Reményei szerint ezek kivizsgálása a jövőben meg is történik, de arról nem beszélt, hogy mely projektekről van szó. Azt mondta: az érintettekkel és a civilszervezetekkel lefolytatott tárgyalásain szerzett információkból az derült ki, hogy az EU-s források fölhasználása a közpénzek elköltésének minőségét negatívan befolyásolja, a projektek kiválasztását és megavalósítását szintén. További probléma, hogy a magyarországi tenderek bizonyos százalékában egyetlen jelentkező van, a kartell kérdését minden tagországban fel kell tárni.

A CONT elnöke azt mondta: a bizottságnak nincs felhatalmazása, hogy bírságoljon az EU-források nem megfelelő fölhasználása miatt – ezt csak az Európai Bizottság teheti meg –, ahogyan nem is nyomozhatnak: ez utóbbi a Csalás Elleni Európai hivatal (angol rövidítéssel: OLAF) föladata. A jövőben erre az Európai Ügyészségnek is lesz jogosítványa, amelyhez azonban Magyarország nem csatlakozott. Gräßle emiatt sajnálatának hangot adott.