Az Országos Bírói Etikai Tanács megrovásban részesítette Mucsi Erika bírót múlt héten, mivel március 24-i ítéletét személyes véleménye és előítélete is befolyásolta. Az ítélet a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület betiltásának elutasítása volt.

A betiltott Magyar Gárda számos utódszervezetének egyike, a Szebb Jövőért megfélemlítette Gyöngyöspata és más észak-magyarországi községek roma lakosságát 2011 márciusában és áprilisában.

A döntést széles körben kritizálták magyar polgárjogi csoportok.

Az etikai tanács elnökét Mucsi március 24-i ítéletének a következő része ösztökélte az etikai vizsgálat megindítására “nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (…), az átfedések alapot adnak az anomáliák ‘cigánybűnözésként’ való megfogalmazására.”

Mucsi ítéletében szerepelt a „cigányság” mint „életforma”, valamint, hogy a cigányok azok,  akik “a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, (…) egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”.

Az etikai tanács május 26-án meghozott állásfoglalása szerint a gyulai bírónő megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét. Kimondták azt is, hogy etikátlan, ha a bíró az ítéletében a saját véleményét, értékítéletét fejtegeti.

Az állásfoglalás kitér arra, hogy nem lehet alapja az ítéletnek a bíró személyes erkölcsi vagy világnézeti felfogása, a közvéleményben vagy annak egy részében kialakuló előítélettel való azonosulása mint magánvélemény, mert az a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sérti.

A döntésben az is szerepel, hogy ha a bírót ezek a körülmények befolyásolják ítélkezési munkájában, akkor az eljárásból való kizárását kell kezdeményezni, illetve munkáltatójának kell a szükséges lépéseket megtennie – tartalmazza a dokumentum.

Az etikai tanács állásfoglalásában kifejtette: a bírói munkában is érvényesülnie kell annak az alkotmányos követelménynek, amely szerint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás nem sértheti e közösségek méltóságát. Az állásfoglalás leszögezi azt is, hogy általában a “cigánybűnözésre” nem vonhat le következtetéseket a bíró, mert ez nem köztudomású tény, erre vonatkozó adatokat pedig az igazságügyi szervek sem kezelnek.

Az etikai tanács állásfoglalása ugyanakkor nincs hatással magára az ügyre, amelyben a bíró döntése ellen fellebbeztek.

Hivatkozás:

Etikátlanul járt el a “cigánybűnözős” bírónő, atv.hu, 2014. június 4.