Az EU magyarországi utalásait a 2014-2020-as finanszírozási időszakra továbbra sem indították el, mivel az Európai Bizottság (EB) továbbra is várja a módosított irányítási és ellenőrzési rendszer (MCS) összes megfelelőségi garanciára és hatékony működésére vonatkozó értékelést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ). A módosított irányítási és ellenőrzési rendszer az a mechanizmus, amelyen keresztül az EU a támogatásokat eljuttatja Magyarországra.

A Budapest Beacon Európai Bizottsági forrása szerint május 14-én egy technikai találkozóra került sor az Európai Bizottság és a magyar miniszterelnöki hivatal tisztségviselő között. Míg “néhány hasznos információ átadására és tisztázására sor került”, az EB-nek továbbra is maradtak aggodalmai az új rendszer intézményi integritásával kapcsolatban a tavalyi átszervezést követően, amely során felszámolták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), amely korábban az EU fejlesztési alapjainak az adminisztrációját is végezte.

Bár a Bizottság hivatalosan nem azért függesztette fel a kifizetéseket, mert megváltoztatta Magyarország az MCS-t, a Bizottság nem téríti meg az átmeneti időszakbani magyar kifizetési igényeket a 2014-2020-as időszakra, amíg megfelelő biztosítékokat nem kap.

Aggodalmak

Magyarországon nem sokat lehet tudni az új, módosított irányítási és ellenőrzési rendszerről. Az már egyértelmű, hogy az EU fejlesztési alapok elosztása a miniszterelnöki hivatalhoz került, ami jelenleg Lázár János miniszter irányítása alatt működik. Brüsszel aggodalmának adott hangot az NFÜ megszüntetésével kapcsolatban, és feladatköreinek, illetve felelősségi köreinek a különböző minisztériumokhoz történő szétosztásával kapcsolatban is, ami veszélyeztetheti az EU-s pénzek valós elköltésének minőségi áttekintését és ellenőrzését.

Az EB biztos akar lenni abban, hogy a módosított irányítási és ellenőrzési rendszer megfelelően működik, és elegendő adminisztrációs kapacitás áll rendelkezésre a befektetések áttekintésére.

A korrupció és az előre kiosztás problémája

Az új rendszerben, ahol elsődlegesen a miniszterelnöki hivatal a felelős az EU források elosztásáért Magyarországon belül, azzal kapcsolatban merültek fel aggodalmak, hogy a kormány képes lesz-e fenntartani azt az elvet, hogy a közbeszerzési eljárások esetében valós verseny valósulhasson meg. Magyarországot számos kritika érte amiatt, hogy politikai és egyéb szempontok figyelembevételével döntötték el azt, hogy ki és milyen célra kaphat EU-s forrásokat.

Számos magyar korrupció-ellenes civil szervezet és jogvédő csoport jelezte aggodalmát olyan ügyekkel kapcsolatban, ahol nem átlátható módon használtak fel közpénzeket Magyarországon. (Lásd: Interjú Ligeti Miklóssal, Léderer Sándorral és a K-Monitorral)

Nemrég a magyar parlament jóváhagyta Seszták Miklós, a KDNP országgyűlési képviselőjének kinevezését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére. Seszták azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a feltételezések szerint szerepet játszott több milliárd forint EU-s pénz és magyar közpénz elsikkasztásában.

2013-ban a magyar kormány szerződéseket kötött a vidéki települések szélessávú internetellátására. Öt cég nyert a pályázatokon, összesen 12,5 milliárd forint értékű megbízást. Kiderült, hogy mind az öt céget egyidőben, egyazon címre jegyezték be. Két céget részben az EnterNet 2011 Kft. birtokol, amelyet szintén ugyanarra a címre jegyeztek be, annak pedig az EnterNet Invest Zrt. a tulajdonosa, amely cégnek az igazgatósági tanácsában Seszták ült 2008 és 2013 között.

Sesztákot 2010-ben választották meg parlamenti képviselőnek, és a Közbeszerzési és Vállalkozásszabályozási albizottságot vezette, tagja volt a Gazdasági és Informatikai albizottságnak, és emellett volt az EnterNet Invest Zrt. igazgatósági tagja.

Seszták összeférhetetlensége (kormányzati döntéshozó és ezzel egyidőben az EnterNet Invest Zrt. igazgatósági tagja) azt követően látott napvilágot, hogy kiderült, a 13 projekt közül egyben sem végezték el a munkát 2012-ben az öt cégnél. A botrány akkor tört ki, amikor az Európai Csalás-elleni Hivatal (OLAF) nyomozást indított az ügyben.

Az előre kiosztás (annak a gyakorlata, hogy előre ismerik hogyan, milyen célra osztják ki az EU forrásokat) szintén fontos probléma az összes EU tagországban, mert az nem áll összhangban a szabad verseny elvével. A bizottság nem tűri el az EU-s források előre kiosztását az önkormányzatok és régiók esetében, mert az EU-s források hatékony elköltésének az alapelve az, hogy a forrásokat a projekt minősége és annak várható hatása alapján ítéljék oda.

A Bizottság tisztában van azzal, hogy az előre kiosztás egy politikai probléma a tagországokban, és arra sürgeti azokat, hogy hozzanak létre irányelveket és stratégiát az EU-s pénzek elköltésére, mivel ezek a források stratégia célokat szolgálnak.

Idén januárban Lázár János bejelentette, hogy 100 milliárd forintos támogatást nyújt közbeszerzési eljárás nélkül a Tokaj régiónak, „megállapodásos-konszenzusos” rendszerben a miniszterelnök irányítása alapján. Lázár bejelentette, hogy a pénz egy részét az állami tulajdonú borászat, a Tokaj Kereskedőház Zrt. fogja megkapni fejlesztési célokra. Néhány hónappal később az állami borcég komoly vitákra adott okot, amikor olyan hírek szivárogtak ki, hogy hivatalos nyomozás indul egy ügyben, ami a 2013 előtt palackozott tokaji borok gyártását és kezelését érinti.

Hivatkozás:

Figyelő: EU funds embezzled in Hungary, budapestsentinel.com, 2014. október 12.