Az euro-szkepticizmus mértéke annak ellenére nő Magyarországon és Kelet-Európában, hogy az EU tagság előnyeit örömmel használják ki ezek az országok

Az euro-szkepticizmus mértéke növekszik Magyarországon. Az Ipsos által 10 országban elvégzett felmérés szerint a magyarok támogatják leginkább az Európai Uniót. A Pew szerint végzett felmérés szerint azonban az EU iránti bizalom egész Európában kezd helyreállni, míg Magyarországon az euro-szkepticizmus drámaian nő, ami jórészt a Fidesz-KDNP élesen nacionalista kijelentéseinek köszönhető.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy hiszi, hogy ha megkérdezné az EU tagországok állampolgárait, hogy bíznak-e az Európai Unióban, akkor az eredmény valószínűleg azt mutatná, hogy jobban bíznak az EU-ban, mint saját, nemzeti kormányukban. Ha azonban arról kérdeznék az embereket, hogy szerintük jól működik-e az EU, a válaszadók valószínűleg nemmel felelnének, és hogy az alacsony értékeket tükröz.

A Republikon Intézet három olyan tényt állapított meg az európai euro-szkepticizmusról:

1. Nagy Britannia a leginkább euro-szkeptikus ország az Európai Unióban.  A Republikon felmérése szerint a britek 60 százaléka euro-szkeptikus.

2. A közép- és kelet-európai országok inkább EU-pártiak, mint a nyugat-európai országok.

3. Európa többi részével összehasonlítva a magyarországi euro-szkepticizmus mértéke nem kirívóan magas. De az eredmény jelentős különbségeket mutat, ha Magyarországon és a szomszédos országokban nézzük az euro-szkepticizmust. A felmérés szerint 31 százalék az euro-szkepticizmus mértéke Magyarországon, amivel az utóbbi években Magyarország a második leginkább euro-szkeptikus ország a régióban.

Amikor az EU-val kapcsolatos érzelmek felmérésére került sor demográfiai csoportok szerint, akkor a felsőfokú végzettséggel rendelkező budapestiek jellemzően EU-pártiak, ami a spektrum egyik végét jelenti, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkező, vidéken élő bizonytalan szavazók sokkal euro-szkeptikusabbak, ezáltal a spektrum másik végét képviselik. Az eredmények általánosságban igazak a régió más országaira is, azonban Szlovákiában teljesen eltérő eredmény látható.

A trenddel szemben Szlovákiában a fővárosban koncentráltabban jelenik meg az euro-szkepticizmus, és a vidéki országrészben nagyobb euro-párti érzelem tapasztalható.

Tóth szerint az éles eltérésnek az az oka Magyarország és Szlovákia esetében, hogy más jellegű az euro-szkepticizmus a két országban. Nem minden euro-szkeptikus rendelkezik azonos hittel, ami azt jelenti, hogy különböző típusú euro-szkepticizmus fajták léteznek.

Nem minden euro-szkeptikus azonos

Szabadpiaci vagy liberális euro-szkeptikusok

Tóth szerint a Szlovákiában tapasztalható euro-szkepticizmus jellegében nagyban hasonlít a brit konzervatív és a balti államok liberális pártjainak euro-szkepticizmusához. Ezt a fajta euro-szkepticizmust úgy ismerjük, mint a „szabad-piaci, vagy liberális euro-szkepticizmust”. Általánosságban elmondható, hogy ez a fajta euro-szkepticizmus úgy tartja, hogy az Európai Uniónak tartózkodnia kellene attól, hogy túlterheli magát a túlzott szabályozásokkal. Az ilyen jellegű euro-szkepticisták azt tartják, hogy a megfontolt gazdaságpolitikát folytató országoknak nem kellene kisegítenie azokat, amelyek nem így jártak el.

Emellett azt tartják, hogy egy adott ország költségvetési kérdéseit nem kellene központilag Brüsszelből meghatározni, azt az adott országra kellene hagyni. Elveikben hangsúlyozzák a piacgazdasági alapjait, és jellemzően egy kisebb, kevésbé szabályozott Európai Unió mellett érvelnek.

Magyarország euro-szkepticizmusa

Tóth szerint a magyar euro-szkepticizmus alapvetően különbözik a Szlovákiában, a Balti-államokban és a Nyugat-európában tapasztalható „szabad-piaci, vagy liberális euro-szkepticizmustól”.

Magyarországon az euro-szkepticizmus retorikája is eltérő. Például a magyar euro-szkepticisták egyet értenek a szabad-piaci, vagy liberális euro-szkepticizmussal az alábbi állítás alapján:

Brüsszel nem átlátható, komplex, nehéz megérteni, és túlterhelik a szabályozásokkal.

A különbség a magyar euro-szkepticizmusban az, hogy egyfajta személyes vélemény is hozzáadódik a fenti állításhoz:

Nem csak, arról van szó, hogy Brüsszel nem átlátható, komplex, nehéz megérteni, és túlterhelik a szabályozásokkal, de még harcot is folytat Magyarországgal szemben.

Tóth szerint a magyar euro-szkepticizmus egy „Hungarikum”. Hogy alátámassza álláspontját, Hoppál Pétert, a Fidesz szóvivőjét idézte: „a rezsicsökkentést ért támadások a nemzetközi multik részéről és a magyar baloldali pártoktól érkeznek, akik valójában egy húron pendülnek, és úgy próbálnak bizonyos brüsszeli testületeket befolyásolni, hogy győzzék meg az Európai Bizottságot arról, hogy szándékosan támadja Magyarországot”.

Tóth szerint ez a fajta „populista” vagy „nemzeti” euro-szkepticizmus jelzi azt, hogy sokkal konfrontáltabb Magyarország és Brüsszel kapcsolata.

Szerinte, amikor az euro-szkepticizmusról beszélünk, meg kell érteni, hogy lényeges kontextusbeli különbség van a „szabadpiaci” vagy „liberális”, illetve a „populista” vagy „nemzeti” euro-szkepticizmus között.