| A közgazdasági vita résztvevői. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
A Political Capital által jegyzett két – egy politikusi, majd egy közgazdasági – kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a magas felek pénteken Budapesten, hogy Magyarországnak érdemes-e részt vennie az eddiginél szorosabb európai uniós együttműködésben, beleértve, hogy legyen-e tagja az euróövezetnek. A többségi hang az volt, hogy igen. Lapunk az eseményen villáminterjút készített Schöpflin Györggyel.
„Legyen eurónk? Tartozzunk-e a mag-Európához?” – címmel szervezett péntekre kerekasztal-beszélgetést a Political Capital.
A Facebookon is meghirdetett esemény első felében két országgyűlési és két európai parlamenti képviselő vitatkozott az euró magyarországi bevezetéséről, a mag-Európához való csatlakozásban rejlő előnyökről és kihívásokról. Míg Schöpflin György, a Fidesz, illetve a Néppárt európai parlamenti képviselője részben euroszkeptikus hangot ütött meg, ellenzéki társai – az LMP-s Demeter Márta és a független Szelényi Zsuzsanna országgyűlési képviselőnő, valamint Ujhelyi István, az MSZP, illetve az Európai Szocialisták európai parlamenti képviselője az eddiginél szorosabb integrációt szorgalmazta.
Bevezetőjében Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója az Eurobarométer közelmúltbéli fölmérését idézte. Eszerint Magyarországon a lakosság ötvenhét százaléka támogatja az euró bevezetését és harminckilenc százalék ellenzi. Lengyelország és az általában meglehetősen euroszkeptikus Csehország közeledni látszik az euróhoz, a már eurót használó Szlovákia pedig a mag-Európához – mondta a szakember.
Schöpflin Svédországgal példálózott, Ujhelyi a Fidesz mellett az LMP-t is ekézte
Jogos, legitim fölvetés, hogy a nemzetállamok szintjén működjék az Európai Unió (EU), de csak a mélyebb integráció az, ami a békét, a stabil gazdaságot és a prosperitást garantálni tudja – így Ujhelyi, aki szerint Magyarországnak az egyetlen történelmi esélye együtt menni a szuper-Európával.
Szelényi Zsuzsanna szerint már rég eurónak kellene Magyarországon lennie. Az országgyűlési képviselő az egész politikai elitet kiosztotta – az elmúlt hét és fél évét nagyon, az azt megelőző nyolc évét kicsit –, amiért még nincs.
„Az adósságállomány húsz éve magasabb a kelleténél” – tüzelt mindenkire Szelényi.
Szerinte az euró nem kizárólag politikai, hanem közgazdasági kérdés is. Ahol csak politikai, mint Görögországban, ott nem is működik – jegyezte meg, majd Görögország lett az egészpályás letámadás áldozata: ott rossz a gazdaság, korrupt a politikai elit.
Svédországban nem vezették be az eurót, mégis jól működik a gazdaságuk – vette át a szót Schöpflin. Ha az EU megpróbál mindent homogenizálni, „akkor ebből baj lesz” – vélte a néppárti politikus.
Demeter Márta szerint az eurót be kell vezetni Magyarországon.
Ujhelyi élve boncolta Demeter Mártát és Schöpflin Györgyöt: az LMP – így a szocialista európai parlamenti képviselő – szerint nem kell Magyarországnak az euróövezethez csatlakozni, egy korábbi fideszes dokumentum szerint viszont igen. Egyúttal közölte: pár hónapja küldött egy levelet a magyar parlamenti pártok elnökeinek, amiben azt kérdezte politikustársaitól, hogy mi az euróról és a szuper-Európához való csatlakozásról a véleményük. A Fidesz nevében Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke válaszolt. Azt írta, hogy az ellenzéknek be kellene fejeznie a Soros Györgynek történő szálláscsinálást.
Demeter Márta jelezte, miszerint fönntartja, hogy be kell lépni az euróövezetbe, de először annak előszobájába, az ERM II-be.
Schöplin azzal vágott vissza Ujhelyinek, hogy a szocialista politikus által idézett fideszes dokumentum megjelenése óta változott a helyzet, és Görögország esete azt mutatja, hogy elsietett volt az eurózónához történt csatlakozás.
Szelényi Zsuzsanna kissé Brüsszelt is bírálta: szerinte az EU képtelen azzal a helyzettel megbirkózni, hogy a kohéziós alapokat Magyarország nem arra használja föl, amire azt Brüsszel adja.
Ha lemaradunk, nem fog sírni utánunk Európa – figyelmeztetett Ujhelyi, aki Jean-Claude Junkert, az Európai Bizottság (EB) elnökét idézte. A luxemburgi néppárti politikus egy, a közelmúltban megtartott beszédében azt mondta: a Bizottságnak lesznek olyan javaslatai, amellyel az arra igényt tartó országoknak megkönnyítik az euróövezethez történő csatlakozást.
Ezek után még az eléggé euroszkeptikus csehek is kértek egy megfigyelői státuszt az eurózóna pénzügyminiszterei közé – mondta Újhelyi, hozzátéve, hogy az illiberális magyar rendszer nem kompatibilis az EU-val.
Vagy bevezetjük az eurót, vagy kivezetjük Magyarországot a vágyott közösségből – emelte a tétet Szelényi. Nem nagyon szeretik Magyarországot, de leválasztották Lengyelországról – igyekezett menteni a menthetőt Schöpflin.
Lengyelország az igazi nagy probléma, „minket annyira azért nem utálnak az Európai Bizottságban” – így Schöpflin.
„Lehet, hogy nem ugyanabba az EP-be járunk be dolgozni” – vágott vissza néppárti kollégájának Ujhelyi, aki szerint példátlan és szégyen, hogy Magyarországgal szemben elindul a VII. cikkely alkalmazása. „Lengyelország ellen nem indult el” – tette hozzá.
A közönség soraiban ülő Pukli István, a Polgári Világ alelnöke azt kérdezte a kerekasztal-beszélgetés részvevőitől: támogatják-e pártja idevonatkozó népszavazási kezdeményezését. Szelényi és Ujhelyi egyértelmű igennel válaszolt. Demeter Márta szerint jó, hogy erről a kérdésről elindult egy szakmai és egy társadalmi vita, Schöpflin válaszát pedig tudósítónknak nem sikerült értelmeznie.
A végén egy újságírói kérdésre Ujhelyi pártja nevében önkritikát gyakorolt: „A Medgyessy-program rendesen odavágott az államháztartásnak. […] Az államháztartást taccsra vágta” – fogalmazott a szocialista európai parlamenti képviselő.
Schöpflin: a Fidesz egy olyan párt, ahol az embernek lehet eltérő véleménye
Tudósítónk a két vita között rövid interjút készített Schöpflin Györggyel.
Budapest Beacon: Létezik Soros-terv?
Schöpflin György: Ó, csak meg kell nézni. Ott van az interneten. Létezik.
BB: Navracsics Tibor nem egészen ezt mondta.
Sch. Gy.: Ez az ő véleménye.
BB: Azért őt idézem, mert – túl azon, hogy mindketten Brüsszelben dolgoznak – ő is és ön is a Fidesz politikusa.
Sch. Gy.: Ez még nem jelenti azt, hogy egy véleményen, egy húron pendülünk. A Fidesz egy olyan párt, ahol az embernek lehet eltérő véleménye. Nem tudom fejből a linket, de ott van az interneten, meg kell nézni.
BB: Ilyen alapon Junkcker-terv vagy Merkel-terv is van, nem?
Sch. Gy.: Biztos, hogy van mindkettő. Schöpflin-terv nincs.
BB: Sorosra visszatérve: az, hogy ő írt egy publicisztikát – illetve kettőt –, az már terv? S ez az Európai Unió bármelyik döntéshozói szerve elé került?
Sch. Gy.: Egyrészt Soros nem vonta vissza, másrészt van egy nagyon érdekes egybeesés Soros gondolkodása, illetve Jean-Claude Juncker, Frans Timmermans (az EB alelnöke – SZ. P.) és Dimitrisz Avramopulosz (az EB migrációs, belügyi és állampolgársági biztosa – Sz. P.) gondolkodása között.
BB: Ez önmagában jelenti azt, hogy van terv?
Sch. Gy.: Sorosnak van terve, mert ő ezt leírta. Szerintem az, amiben Avramopulosz gondolkodik, az fölér egy tervvel.
BB: Tehát ez ön szerint szárba szökken az Európai Bizottságban?
Sch. Gy.: Ezt majd meglátjuk, ezt nem tudom megmondani. Úgy látom, hogy az európai baloldal nagyjából úgy gondolkodik, mint Soros, illetve támogatja Avramopuloszt. Terv, nem terv – ez már szóhasználat kérdése.
Ha Magyarország belépne az euróövezetbe, a keleti orientációt fölválthatná a további európai integráció
A rendezvény második felében öt gazdasági és pénzügyi szakember – Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének gazdasági elemzője, Mizsei Kálmán közgazdász, az EU ukrajnai civil missziójának volt vezetője, Oblath Gábor közgazdász, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa, Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletág vezetője és Tardos Gergely az OTP kutatási igazgatója – „Az euró bevezetésének gazdasági feltételei és hatásai” című kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az euró bevezetésének gazdasági feltételeit és hatásait.
Munkatársunk történelem-politológia-újságírás szakon végzett, így lendületes túlzás lenne azt állítani, hogy mindent értett, mindenestre úgy tűnt: Oblath és Mizsei az euróövezethez való csatlakozás lelkes és tántoríthatatlan híve, míg Samu János szerint „nem szabad elkapkodva csatlakozni az eurozónához”, és Tardos Gergely is fölemelte mutatóujját.
Oblath arra hívta föl a figyelmet, miszerint a kormány minden lehetséges módon kifejezésre juttatja, hogy sem az EU-hoz, sem annak intézményeihez nem akar közelebb kerülni, míg Mizsei szerint az előszobához, azaz az ERM-hez való csatlakozás optimális ideje most van. Az szerinte mítosz, hogy az EU-átlaghoz közeli egy főre jutó GDP-nek kell lennie a csatlakozáshoz. A balti államok az uniós átlag negyven százalékával csatlakoztak – mondta. Ha egy ország bekerül az ERM II-be, az a gazdaságpolitikát igen jó pályára helyezi – tette hozzá.
Gyenes Zoltán úgy vélte: az euróövezet egy képlékeny valami, s ha Magyarország belép, maga is tudja alakítani, ha viszont kívül marad, akkor nem tudja.
Samu János még olyat is mondott, hogy tök jó lesz, ha csökken a Magyarországra érkező uniós támogatás, de tudósítónk nem fogta az adást, hogy miért.
Ha Lengyelország úgy dönt, hogy belép az euróövezetbe, akkor Magyarország nehezen mondhatja, hogy kívül akar maradni – fogalmazott Gyenes.
Oblath szerint rossz lenne a kétsebességes Európa második körébe tartozni. Talán egyszer lesz egy kormány, amely menetrendet állít föl az euróövezetbe történő csatlakozáshoz – reménykedett a szakember.
Az euróhoz való csatlakozás abszolút stratégiai kérdés – így Mizsei –, ennek elsődleges szerepet kellene kapnia. A gazdaság és a politika közt kölcsönhatás jegyében, ha Magyarország belépne az euróövezetbe, a keleti orientációt fölválthatná a további európai integráció – álmodozott a szakember.