„A közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen és annak is tűnjék” – áll az Európa Tanács hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében.

Az Európa Tanács keretében működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) hétfőn közzétette a magyarországi korrupcióról szóló aktuális jelentését. A GRECO szorgalmazza, hogy Magyarország tegyen korrupcióellenes lépéseket a jogalkotás, az igazságszolgáltatás és a kormányzás területén.

A korrupcióellenes civilszervezet, a K-Monitor szerint azért van nagy jelentősége a jelentésnek, mert a kormány tisztában volt azzal, hogy milyen ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára a GRECO. „Mégis úgy fogadta el a kormány 2015 márciusában az új korrupcióellenes programot, hogy ezekből szinte semmit nem vett figyelembe” – írja keddi blogbejegyzésében a korrupcióellenes civilszervezet.

Az értékelés szerint „a jelenlegi jogalkotási rendszer nem eléggé átlátható, bizonyos fontos törvényeket (értsd: sarkalatos törvényeket – N. B.) elégséges átláthatóság nélkül fogadtak el, és nem adtak időt széleskörű konzultációra, különösen arra való tekintettel, hogy egyes országgyűlési képviselők rendszeresen későn nyújtják be módosításai javaslataikat”.

„Legyen az országgyűlési képviselők számára kötelező a meglévő személyes érdekellentétre vonatkozó bejelentési kötelezettség, és dolgozzanak ki szabályokat ilyen helyzetekre” – áll a jelentésben. „Ez az ajánlás olyan helyzetekre vonatkozik, amikor döntéshozatalnál összeférhetetlenség merül föl” – olvasható a dokumentumban.

A GRECO a bírák és az ügyészek helyzetével is foglalkozott. „Vizsgálják felül az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, mely alapján beavatkozhat a bírói pozíciókra pályázó jelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba. Ehelyett erősítsék az Országos Bírói Tanács szerepét” – szól az ajánlás. Ezzel a GRECO az egyszemélyi elnöki döntés helyett a testületi döntés irányába mozdítaná a döntéshozatalt kinevezések és előléptetések esetében.

A dokumentum bírálja az ügyészség erősen hierarchizált, központosított mivoltát, mivel így a szervezet „befolyásolható is, amit nehéz felfedezni és orvosolni”. Mint írják, „a közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen és annak is tűnjék”. E cél elérése érdekében „szélesebb körben lehetne az ügyészséget elszámoltatni és átláthatóvá tenni, vagy legalább erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét”.

A dokumentum azt ajánlja: a legfőbb ügyész megválasztásához legyen elég a feles többség. A jelenlegi szabályozás, a legfőbb ügyész kétharmaddal történő megválasztása ugyanis „lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását”. A jelentés azt is javasolja, hogy szűnjék meg, miszerint az új legfőbb ügyész megválasztásának sikertelensége esetén az előző határozatlan időre tovább maradjon hivatalban, „jelentős mértékben növeli e fontos tisztség megválasztásának politikai befolyásolását”.

A magyar kormánynak 2016 szeptemberéig van ideje a GRECO által megfogalmazott tizennyolc korrupcióellenes ajánlás életbe léptetésére.