Az Európa Tanács főtitkára is aggódik a Magyarországra érkezett menekültek ügyének kezelési gyakorlata miatt

szeptember 16, 2015

Thorbjørn JaglandThorbjørn Jagland bejelentette: levelet ír Orbán Viktornak a menekültek kérdésében. Súlyos kritikákat fogalmazott meg a kormányzatnak a Helsinki Bizottság is.

Az Index arról számol be, hogy Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára (képünkön) kedden bejelentette, hogy levélben kér tájékoztatást Orbán Viktor miniszterelnöktől a menekültekre vonatkozó új jogszabályozással kapcsolatban.

„Aggodalommal tölt el a Magyarországon nemrégiben elfogadott törvénymódosítások sora, amely többek között azt is lehetővé teszi a kormány számára, hogy „válsághelyzetet” hirdessen ki a tömeges migráció miatt” – közölte a norvég politikus.

„Ma (kedden – a szerk.) levelet írok Orbán Viktornak, melyben elkérem a menekültkrízissel kapcsolatban elfogadott, összes releváns jogszabályok teljes szövegét, tekintettel arra, hogy megfelelőségi elemzést végezhessek” – mondta Jagland.

„Arra is garanciákat kérek Orbán Viktortól, hogy Magyarország a menekültügyi válsághelyzetben idején is betartja az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelességeit” – tette hozzá.

Az emberi jogi egyezmény XV. cikkelye értelmében egyes előírások alól a kormányok mentességet kérhetnek, de erről értesíteniük kell az Európa Tanács vezetőjét. Az egyezmény II. cikkelye (élethez való jog), III. cikkelye (kínzás), IV. cikkelyének 1. bekezdése (rabszolgaság tilalma), valamint a VII. cikkelye (büntetések törvényhez kötöttsége) alól nem adható felmentés.

Kedden a Magyar Helsinki Bizottság is közölte: a Büntető Törvénykönyv (Btk.) legutóbbi változtatásai sértik a hazai, az EU-s valamint a nemzetközi törvényeket is.

A jogvédő civilszervezet hangsúlyozta: a kormány három új büntetőjogi kategóriát alkotott: tiltott határátlépés, a határkerítés megrongálása, vagy átvágása, illetve a kerítés építési és fenntartási munkálatainak az akadályozása. Emellett szigorúbb büntetést helyez kilátásba az embercsempészek esetében, megkönnyíti egyes személyek kitoloncolását, és lehetővé teszi a büntetőügyeket gyorsított eljárásban történő tárgyalását.

A Helsinki Bizottság szerint egyrészt „a gyorsított eljárások alkalmazására valójában jogszerű lehetőség nincsen”, másrészt „a menekültek a jogellenes határátlépésért nem is büntethetők a nemzetközi jog alapján”, harmadrészt „a fiatalkorúak jogait semmibe veszi a szabályozás”, végül „az iratok lefordításának a menekültek által értett nyelvre történő elmaradása nyilvánvalóan ellentétes minden hazai és nemzetközi követelménnyel”.

Az Index egyébként úgy tudja: az új törvényre hivatkozva a határnál benyújtott tizenhat menedékkérelem közül tizenhármat visszautasított az állam.