A Bíróság fenntartja, hogy Magyarország – mivel idő előtt megszüntette a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását – nem teljesítette a 95/46-os uniós irányelvből eredő kötelezettségeit.

                                           – EU Bíróság, 2014. április 8.

A kedden nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága kimondta, hogy Magyarország, mivel 2012-ben idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását, megsértette az uniós jogot.

Jórit 2008 szeptemberében hat évre nevezte ki a parlament adatvédelmi biztosnak. A parlament úgy döntött, hogy 2012 január 1-től az adatvédelmi biztost lecseréli a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, amelynek a vezetőjét a miniszterelnök jelöli ki. Jóri kénytelen volt otthagyni irodáját megbízatási idejének lejárta előtt. Péterfalvi Attilát nevezték ki ezután kilenc évre az új hatóság élére.

Az Európai Bizottság lépéseket tett Magyarországgal szemben, mivel az nem teljesítette kötelezettségét, ami garantálná az adatvédelmi hatóság függetlenségét. (EU Council Directive 95/46).

2014. április 8-án  kihirdetett ítéletében a legfelsőbb uniós igazságszolgáltatási fórum emlékeztetett arra, hogy az irányelv alapján létrehozott felügyelő hatóságoknak minden külső befolyástól mentesen kell tudniuk ellátni feladatukat. E követelmény egyrészt azt jelenti, hogy feladatkörük ellátása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, másrészt pedig, hogy döntéseiket politikai befolyástól mentesen kell meghozniuk, és az ilyen befolyásolás kockázatát is el kell hárítani.

A Bíróság döntésével kapcsolatban az alábbi sajtóközleményt adták ki:

„Márpedig, ha egy tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntesse, anélkül, hogy tiszteletben tartaná az alkalmazandó jogszabályok által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor ez a hatóságot a politikai hatalom akaratának való megfelelésre késztethetné. A felügyelő hatóság függetlensége szükségképpen magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy e hatóság megbízatásának időtartamát tiszteletben kell tartani, és a megbízatást csak az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása mellett lehet megszüntetni”.

Ennélfogva a Bíróság fenntartja, hogy Magyarország – mivel idő előtt megszüntette a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását – nem teljesítette a 95/46-os uniós irányelvből eredő kötelezettségeit.

Háttér

2011 júliusában a magyar parlament olyan jogi szabályozást fogadott el, amely nagymértékben csorbította az adatvédelmi biztos strukturális és intézményi függetlenségét. A jogi szabályozás, amely ennek az irodának a szerepét megváltoztatta, számos kritikát kapott civil szervezetektől, beleértve a Magyar Szabadelvű Polgári Egyesületet, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, a Magyar Helsinki Bizottságot, akik közösen írtak levelet Jose Manuel Barroso-nak, az Európai Bizottság elnökének 2011. október 3-án, melyben összefoglalták aggodalmaikat. (a levél itt olvasható angol és magyar nyelven).

A törvény 2012. január 1-én emelkedett hatályba, és jogi eljárást az Európai Bizottság indította meg az Európai Bíróságon (Ügyszám: C-288/12). Az adatvédelem és az információszabadság Magyarországon itthon is külföldön is többek aggodalmát felkeltette, a  Budapest Beacon számos cikkében foglakozott a témával.

A kérdésről bővebb információt talál az alábbi linkeken:

Interjú Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi ügyeinek-vezetőjével

Bodoky Tamás – interjú az atlatszo.hu oknyomozó-újságíróival

Léderer Sándor – a K-monitor vezetője

Hivatkozások:

Judgment in Case C-288/12, Commission v Hungary, curia.europa.eu; 08 April 2014.

Bűnben fogant az adatvédelmi hatóság, TASZ.hu; 2014. április 8.

Magyarország legyőzi önmagát?, ekint.org; 2011. május 9.

Elhibázott jogalkotás: az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével az Európai Unió jogát sérti Magyarország, TASZ.hu; 2011. október 17.

Action brought on 8 June 2012 – European Commission v Hungary (Case C-288/12); eur-lex.europa.eu; 28 July 2012.