Az Európai Bizottság szerint nem fenyegeti „rendszerszintű” veszély a magyar jogállamiságot, a demokráciát és az alapjogokat. Elindulhat a VII. cikkely életbeléptetéséhez szükséges egymillió aláírás összegyűjtése. Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke megfedte Navracsics Tibor uniós biztost, amiért ebben a kérdésben nem Brüsszel, hanem a magyar kormány álláspontját képviselte.

Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenjogúságért felelős biztosa (képünkön) azt mondta: nem fenyegeti veszély a magyar jogállamiságot, a demokráciát és az alapjogokat. A cseh politikus szerdán az Európai Parlamentben, abban a vitában szólalt föl, melyben számos európai parlamenti képviselő részéről elhangzott: Magyarországon rendszerszinten súlyosan megsértik azokat az értékeket, melyekre az egész Európai Unió épül.

Jourová a Magyarországgal kapcsolatban felmerült vitás ügyként említette többek között a menedékkérőkkel való bánásmódot, a cigányok szegregált oktatását és hátrányos megkülönböztetését, a norvég alapok pénzeit kezelő civilszervezetek elleni fellépést, az igazságszolgáltatás egyes megkérdőjelezhető döntéseit, a média területén kiosztott egyes állami támogatásokat, az atomerőmű-beruházás állami támogatását, illetve a korrupciógyanús közbeszerzési eljárásokat.

„Mivel ezekkel a gondokkal több jogsértési eljárás, illetve az azt megelőző eljárás keretében foglalkozunk, és mivel a magyar igazságszolgáltatásnak is van feladata ezen ügyekben, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a jogállamiság megerősítésére szolgáló eljárás megindításához szükséges feltételek nem teljesültek” – mondta a biztos.

Az Európai Parlament 2015. június 15-i állásfoglalásának XI. cikke a következőkre szólítja föl az Európai Bizottságot: „Aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását. Az eljárás révén értékelni lehet egyrészt, hogy sor került-e az Európai Unióról szóló szerződés II. cikke szerint az Unió alapját képező értékek lehetséges súlyos rendszerszintű megsértésére, beleértve a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét súlyosbító számos intézkedés együttes hatását, másrészt az e tagállamban a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását, amely az Európai Unióról szóló szerződés VII. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatába torkollhat.”

Az Európai Parlament emellett arra kérte a Bizottságot, hogy „2015 szeptemberéig nyújtson be a fenti kérdésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak”.

Orbán szerint az EU bosszút áll Magyarországon, amiért az ellenzi a kvótarendszert

Orbán és más vezető kormányzati politikusok azt mondták, az EB által indított kötelezettségszegési eljárás annak megtorlása, hogy Magyarország ellenzi a kötelező kvótarendszer elfogadását.

Az utóbbi hetekben a kormány felpörgette az EU kvótarendszere elleni kampányt. A Fidesz fórumokat tartott támogatóinak és országos aláírásgyűjtésbe kezdett, most pedig egész oldalas, az EU kvótarendszerét kritizáló hirdetéseket tesz közzé a médiában. Mindemellett a kormány elindította a Kvota.kormany.hu-t azzal a céllal, hogy meggyőzze a magyarokat arról, miszerint a kötelező kvótarendszer elfogadása további terrorcselekményekhez fog vezetni.

Valóban az EU megtorlásáról van szó, vagy Orbán a kvótarendszer mögé bújik?

Mióta 2010-ben a parlamenti mandátumok több mint kétharmadával átvette az ország vezetését, számos EU-intézmény emelt kifogást Orbán Viktor kormányának lépéseivel szemben. A kétharmados hatalommal a kormány kinevezheti az új alkotmánybírókat, vagy módosíthatja az alkotmányt és számos más fontos törvényt – mindezt a miniszterelnöki akarat szerint.

Az Orbán-kormány külföldi megítélésének mikéntjében szerepet játszottak a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak, a korrupció, az emberi jogok megsértése is. A vitás kérdések közül sok annyira problémás volt, hogy az európai döntéshozók egy része azt sürgette: a magyar kormányzat által az Európai Unió értékeinek megsértésével generált problémát nevesítsék „rendszerszintűként”.

Magyarország: a problémás gyerek

Bár végül nem minősítette az Európai Bizottság „rendszerszintűnek” a problémát, tetteiből látható, hogy aggodalommal töltik el őket a magyarországi történések.

A héten korábban a Bizottság regisztrálta az Európai Állampolgári Kezdeményezés (ECI) aláírásgyűjtését, amely az Egyezmény VII. cikkelyének kitételeit helyezi kilátásba az EU alapértékeinek megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy az ECI-nek egy év áll rendelkezésére a szükséges számú aláírás összegyűjtésére a VII. cikkely életbeléptetéséhez.

Navracsics Tibor, az EB kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nem volt ott, amikor az EB úgy határozott, hogy regisztrálja a kezdeményezést. A politikus – aki a 2010 és 2014 között regnált második Orbán-kormányban volt miniszterelnök-helyettes és igazságügy-miniszter – később kritizálta az EB-t ezért a határozatáért. Az Euobserver jelentése szerint az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megrovásban részesítette Navracsicsot, amiért a magyar kormány véleményét fogalmazta meg egy EU-s ügyben. Navracsicsnak írt levelében Juncker emlékeztette a biztost, hogy a „biztosok nem védhetik saját, beterjesztő országuk nézeteit, hanem kizárólag az Európai Unió általános érdekeihez kell hűnek maradniuk”.