2013. november 13-án az Európai Bizottság (EB) elfogadta az Éves Növekedési Felmérést, ami a 2012-es európai gazdaságpolitikai koordinációs időszak kezdetét jelentette. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Riasztási Mechanizmus Jelentést, melyben Magyarországot úgy azonosította, mint az egyik olyan tagállam, ahol mélységi áttekintést fognak végezni.
A Bizottság mélységi vizsgálatának megállapításait 2014. március 5-én tették közzé. Az elemzésben arra a következtetésre jutottak, hogy “Magyarország továbbra is a makro-ökonómiai egyensúly hiányával szembesül, ami nyomon követést, valamint határozott lépések meghozatalát teszi szükségessé. Különös tekintettel a folyamatban lévő, erősen negatív nettó negatív nemzetközi pozíció beállítására, a magán és állami adósságszint magas szintjére a törékeny pénzügyi szektor kontextusában, valamint a romló export teljesítmény közeli figyelmet igényel abban a tekintetben, hogy csökkenjen a gazdaság működésére gyakorolt ellentétes hatás jelentős kockázata.”
Azonban a Magyarország által az EB-hez április végén benyújtott dokumentumok tanúsága szerint a jelentésnek vajmi kevés hatása volt a magyar döntéshozókra.
2014. április 30-án a magyar kormány benyújtotta a 2014-es Nemzeti Reform Programot és az ország Konvergencia Programját.
Magyarország 2014-es Konvergencia programja körvonalazza az ország terveit a közfinanszírozás, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés területein.
Magyarország 2014-es Nemzeti Reform Programja szorosan kapcsolódik a Konvergencia programhoz. Az Európai Unió összes tagállama elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia mellett. Azonban, mivel minden tagország különböző gazdasági körülményekkel rendelkezik, a tagországoknak a saját céljaikat az EU céljainak megfelelően kell kialakítaniuk, ezért a tagországoknak el kell készíteniük saját programjaikat, hogy megmutassák, az irányelvek és lépések milyen módon tudják fenntartani a növekedést és a munkahelyeket az Európa 2020 céljaival összhangban.
A két tervet a korábban benyújtott tervekkel vetették össze, és értékelték azok hatékonyságát és elemezték a külső gazdasági forrásokkal szemben. Az EB a két összefüggő programmal kapcsolatos megállapításait 2014. június 2-án, hétfőn tette közzé.
Hogy van Magyarország?
A költségvetési intézkedések értékelése
A Bizottság megállapításai azt jelzik, hogy Magyarország saját maga által újraszámolt szerkezeti egyensúlya nem lesz képes a középtávú célokat kiszolgálni a programidőszak végéig. A költségvetési kiadási mutató jelentős eltéréseket mutat 2014-ben és 2015-ben, és az újraszámolt szerkezeti egyensúly tovább romlik 2016-ban és 2017-ben is.
A bizottsági előrejelzés igazolja a komoly eltérések kockázatát a 2014-es közép távú céloktól, és rámutat arra, hogy nincs összhangban az adósság-csökkentési mutató a 2014-es és 2015-ös évben. Az előrejelzés alapján az EB úgy hiszi, hogy szükség van további szerkezeti konszolidációs lépésekre, mivel az ország középtávú költségvetési céljai, és a 2014-es adósságszabályozás nagy mértékű eltérései kockázatot jelentenek.
A Bizottság úgy gondolja, hogy a középtávú költségvetési keretrendszert a folyó költségvetési év tervezési horizontjának a kiszélesítése erősíti, azonban sem annak hatékonysága, sem annak kötelező jellege nem biztosított.
“Az új számszerű fiskális szabályokat bevezették [Magyarországon], de a tervezési hibákat nem javították, ami főleg a rendszeres utólagos ellenőrzés hiányának, a maximálisan elfogadható eltérési szint hiányának és a megbízható korrekciós mechanizmusok hiányának köszönhető. A fiskális tanács szűkös kötelező feladatai és elemzési képessége még mindig nem mérhető össze a költségvetési vétójogával. A középtávú költségvetési keretrendszer erősítése és a fiskális tanács kötelező feladatkörének szélesítése segítene a teljes fiskális keretrendszer hitelességének, átláthatóságának és hatékonyságának a növelésében.”
Hitelezés
A gazdaság normál hitelezése nem fenntartható módon történik. A pénzügyi szektor szabályozási terhei tovább növekedtek, ami továbbra is korlátozza a tőkefelhalmozási képességet.
A háztartási portfoliók tovább romlottak. A pénzügyi szektor egyik legnagyobb kihívása a jelenlegi nagy arányú nem-teljesítő hitelállomány. A portfolió-tisztítást akadályozzák a megoldási folyamatok alacsony hatékonysága. “A kormány többször bejelentette szándékát a devizahitelesek megsegítésére; legtöbb esetben ez azonban nem a bajba került adósokon segített, viszont negatív hatása volt a háztartások fizetési kultúrájára a további kormányzati segítség reménye miatt.”
Adók
Az adóváltozások gyakorisága csökkent az előző évhez képest, de nincs jelentős fejlődés a kiegyensúlyozottabb vállalati adózás területén. A meglévő ágazati adók némelyike még tovább nőtt. A szektoronként különböző adók akadályozzák a források hatékony elosztását – ami negatív hatással bír a gazdaságra. A munkavállalói adózás barátságosabbá tételéhez Magyarország kiszélesítette a családi adókedvezmények körét, amivel segíti az alacsony jövedelműeket, de az alacsony jövedelmű egyedülállóak adóterhe az egyik legmagasabb az EU-ban.
Az alacsony jövedelmű dolgozók nagy része kívül esik a munkahely védelmi törvény hatálya alól. A séma hatását és költséghatékonyságát értékelni kellene, és annak illeszkednie kellene ahhoz, hogy minél több ember kerüljön a foglalkoztattak körébe.
Némi fejlődés látható az adózás megváltoztatásában a munka adóztatása felől a környezeti adók felé, de még sok a teendő.
A többszöri késés után a kasszagépek on-line kapcsolatának felállítása a NAV-val még most is folyamatban van.
“Magyarország még mindig szenved a magas szintű adóelkerüléstől, a stagnáló szintű be nem jelentett foglalkoztatottság és ÁFA elkerülés miatt. Az ellenőrző mechanizmusok erősítésére van szükség, különös tekintettel az áfa-csalások visszaszorítása érdekében.”
Társadalmi segítségnyújtás
A fiatalkori foglalkoztatás mértéke csökkent 2013-ban, míg növekedett azon fiatalok száma, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt semmilyen képzésben. A Bizottság szerint a Közfoglalkoztatási Szolgálat különböző ágainak együttműködése az oktatási intézményekkel és a helyi érdekeltekkel növelni tudná annak hatékonyságát.
„Meg kell erősíteni a különböző munkaerő-piaci és szociális intézkedések (közmunkaprogram, álláskeresési járadék és szociális segélyek) aktivizálási elemeit. A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét a közmunkaprogram köti le, ugyanakkor a programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10 %-a tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. Ez felveti annak kérdését, hogy tartósabb foglalkoztatási hatás elérése érdekében nem kellene-e kiigazítani a programot oly módon, hogy szorosabban kötődjön az aktivizálási, képzési intézkedésekhez, illetve az álláskereséshez nyújtott támogatáshoz.”
„Az álláskeresési járadékra való jogosultság ideje rövidebb, mint az elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon és jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ezen kategóriába tartozik. A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen a gyerekeket és a romákat. Bár létezik Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia, a legtöbb területen a szakpolitikai intézkedések nem segítik elő szisztematikus jelleggel a stratégiában meghatározott célok megvalósítását. A szegénység eredményes visszaszorításához integrált és egységesített szakpolitikai intézkedésekre van szükség.”
Üzleti szabályozás
A magyarországi üzleti környezetet a szabályozási keret gyakori változtatásai és az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. A szolgáltatási ágazatokban új korlátozásokat vezettek be, a meglévőket pedig nem szüntették meg (pl. a gyógyszertárak, a hulladékkezelés, a mobilfizetés, a dohányáru- kiskereskedelem és a tankönyvek piacán).
Az elmúlt években kivetett ágazati különadók által érintett ágazatokban a beruházások különösen nagymértékben visszaestek. 2010 és 2013 között a beruházások nominális értéken 44 %-kal csökkentek az energiaágazatban, 28 %-kal a pénzügyi ágazatban és 18 %-kal a távközlési ágazatban.
A közbeszerzések piacát jellemző verseny némileg javult, de további erőfeszítésekre van szükség. Az elektronikus közbeszerzés nagyobb mértékű igénybevétele például jelentős költségmegtakarításokat eredményezhetne, javítaná a közbeszerzések átláthatóságát és fokozná a versenyt. Lépéseket tettek a közszolgálatban dolgozók feddhetetlenségének biztosítására irányuló stratégiák végrehajtása és az átláthatóbban működő közigazgatást szolgáló standardok érvényesítése érdekében, de a korrupció eredményes kezeléséhez további intézkedésekre van szükség.
Oktatás
Emelkedőben van a korai iskolaelhagyók aránya, és a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia elfogadását több alkalommal elhalasztották.
„A diákoknak a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából fontos alapvető készségekkel, kompetenciákkal és végzettségekkel való felruházása további erőfeszítéseket igényel. A jó minőségű többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés továbbra is meghatározó probléma a hátrányos helyzetű gyerekek, és különösen a romák számára.”
A többek között egy új „duális modellt” bevezető új szakképzési törvény elfogadására az oktatásból a munka világába történő – még mindig nehézségekkel teli – átmenet megkönnyítése érdekében került sor, a jogszabály hatásait szoros figyelemmel kell kísérni.
Energia és tömegközlekedés
„Magyarország 2013-ban és 2014-ben folytatta a villamos energia és a földgáz végfelhasználói árának csökkentését. Ezek az árcsökkentések és energiaszolgáltatókat terhelő különadókkal együtt negatívan hatottak az energiaszolgáltatók költségmegtérülésére az energiaipari beruházások és a hálózat-karbantartás költségei tekintetében. A háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség. Továbbra is aggályokat vet fel, hogy az energiaszabályozó hatóság nem független a hálózat-hozzáférési feltételek és díjak meghatározása tekintetében.”
Tettek bizonyos lépéseket a tömegközlekedési vállalatok szervezetének ésszerűsítése érdekében, de a működési költségek racionalizálása és a tarifarendszer megváltoztatásán keresztül a fenntarthatóság terén még további javulás érhető el.
Az Európai Bizottság javaslatai
Költségvetés
A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaihoz, konkrétan az adósságcsökkentési szabályhoz képest – a Bizottság 2014. évi tavaszi előrejelzése alapján – mutatkozó, a GDP 0,9 %-ának megfelelő összegű eltérésre való tekintettel erősítse meg a 2014-es évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket. A középtávú költségvetési cél elérésének biztosítása érdekében 2015-ben és azt követően jelentősen erősítse meg a költségvetési stratégiát, továbbá az államadósság-ráta tartósan csökkenő pályán tartása érdekében gondoskodjon az adósságcsökkentési szabály betartásáról.
„A számszerűsített költségvetési szabályoknak való megfelelés szisztematikus utólagos ellenőrzésén és korrekciós mechanizmusok alkalmazásán keresztül erősítse meg a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét. Javítsa az államháztartás átláthatóságát, aminek érdekében többek között rendszeres makrogazdasági költségvetési előrejelzések és a jelentősebb gazdaságpolitikai javaslatokhoz készített költségvetési hatásvizsgálatok készítésének előírásával szélesítse ki a Költségvetési Tanács törvényi feladatkörét.”
Hitelezés
Többek között a pénzügyi intézményekre kivetett adóterhek struktúrájának átalakításával és ezen adóterhek csökkentésével segítse elő a gazdaság rendes hitelezésének helyreállítását. A megtakarítások banki ágazattól való elterelésének elkerülése és az elektronikus fizetési eszközök használatának ösztönzése végett igazítsa ki a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozást.
Vizsgálja meg és szüntesse meg a portfolió-tisztítás akadályait, többek között szigorítsa meg az átstrukturált hitelekre vonatkozó tartalékképzési szabályokat, szüntesse meg a hitelbiztosítékok tekintetében alkalmazott végrehajtás akadályait, valamint fokozza a fizetésképtelenségi eljárások sebességét és eredményességét. Ezzel összefüggésben folytasson szoros egyeztetéseket az érdekelt felekkel az új szakpolitikai kezdeményezésekről és biztosítsa, hogy ezek megfelelően célzottak legyenek és ne növeljék az erkölcsi kockázatot a hitelfelvevők tekintetében. Erősítse tovább a pénzügyi szabályozást és felügyeletet.
Adózás
„Hozza létre a társasági adó stabil, kiegyensúlyozottabb és egységesebb rendszerét, aminek érdekében többek között vezesse ki a torzító hatású ágazati különadókat. Csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét, mindenekelőtt javítsa a környezetvédelmi adók hatékonyságát.”
„Különösen az áfa-csalások visszaszorítása érdekében erősítse meg az adószabályoknak való megfelelés javítására irányuló intézkedéseket és összességében csökkentse a megfelelés költségeit.”
Foglakoztatás és társadalmi segítségnyújtás
Erősítse meg a megfelelően célzott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, ennek jegyében többek között gyorsítsa fel az állami foglalkoztatási szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerének bevezetését. A fiatalok számára hozza létre a tervezett mentorhálózatot, és a szélesebb kör elérése érdekében a mentorhálózat tevékenységét hangolja össze az oktatási intézmények és a helyi szintű érdekelt felek tevékenységével.
Vizsgálja meg a közmunkaprogramot abból a szempontból, hogy az mennyire hatékony segítséget nyújt a résztvevőknek a későbbi elhelyezkedéshez, továbbá erősítse meg annak aktivizálási elemeit.
Az újbóli elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő figyelembevételével vizsgálja meg az álláskeresési járadék jogosultsági ideje meghosszabbításának lehetőségét, és kapcsolja azt össze aktivizálási intézkedésekkel. Az aktivizálási intézkedésekkel való kapcsolat erősítése mellett a megfelelőség és a lefedettség tekintetében javítsa a szociális segélyek rendszerét. A szegénység számottevő csökkentése érdekében hajtson végre egységesített és integrált, különösen a gyermekekre és a romákra összpontosító szakpolitikai intézkedéseket.
Magyarországnak stabilizálnia kell a szabályozási keretet, továbbá ösztönözze a piaci versenyt, aminek érdekében mindenekelőtt számolja fel az akadályokat a szolgáltatási ágazatban. Többek között az elektronikus közbeszerzés bevezetése útján tegyen hathatósabb lépéseket a közbeszerzési piacot jellemző verseny fokozása és a közbeszerzések átláthatóságának növelése érdekében, továbbá szorítsa vissza a korrupciót és összességében csökkentse az adminisztratív terheket.
Oktatás
A szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokra összpontosítva hajtson végre nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. Alkalmazzon rendszerszerű megközelítést az oktatási szegregáció visszaszorítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák többségi oktatásban való inkluzív részvételének előmozdítása érdekében. Segítse elő az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába történő átmenetet, és kövesse szoros figyelemmel a szakképzési reform végrehajtását. Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára.
Energia
Vizsgálja meg az energiaár-szabályozás beruházásösztönző és versenyre gyakorolt hatásait a villamos energia és a földgáz piacán. Tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy biztosítva legyen a nemzeti szabályozó hatóság függetlensége a hálózati tarifák és feltételek meghatározása tekintetében.
Tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében, különösen a lakóépületek tekintetében.
Többek között a működési költségek leszorítása és az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok által alkalmazott díjszabás felülvizsgálata útján javítsa a közlekedési rendszer fenntarthatóságát.
Hivatkozások:
National Reform Programme 2014 of Hungary, ec.europa.eu; April 2014.
Convergence Programme 2014 to 2017 of Hungary, ec.europa.eu; April 2014.