Kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, ha nem kap kielégítő választ a kormánytól a cigányok európai uniós jogszabályba ütköző diszkriminációját firtató kérdéseire – írja brüsszeli forrásokra hivatkozva a Nol.hu.

A Nol.hu arról számol be, hogy az Európai Bizottság jelenleg strukturált párbeszédet – ezt uniós zsargonban „pilotnak” nevezik – folytat a magyar kormánnyal annak föltárására, hogy a cigányok oktatása, illetve lakhatása terén Magyarország végrehajtja-e az Európai Uniónak (EU) a polgári jogegyenlőségről szóló irányelvét.

Az Európai Bizottság (EB) aggodalmát fejezte ki, mivel a jelenlegi magyarországi gyakorlat szembemegy azzal a kötelező érvényű jogszabállyal, amely tiltja a származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést – többek között – a foglalkoztatásban, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférésben.

A lap azt írja: az EB 2014 végén kezdte vizsgálni, hogy a magyar oktatási törvény módosítása – amely lehetővé teszi a cigány diákok szegregációját is – sérti-e az EU irányelveit. E módosítás nyomán a kormány rendeletben szabályozhatja, hogy mely esetekben tekinthet el az elkülönítés törvénybe foglalt tilalmától.

A módosítás súlyos aggályokat keltett Brüsszelben, és ezt nem is hagyták szó nélkül. Věra Jourová igazságügyi biztos Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjének kérdésére úgy reagált: „Az Európai Bizottság kapcsolatba lépett Magyarországgal a cigány gyerekek iskolai diszkriminációját érintő kérdések ügyében, tekintettel a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv rendelkezéseire, amelyek számos területen, köztük az oktatás területén is megtiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést” – áll a Niedermüllernek címzett levélben.

Jourová közölte: tudomásuk van a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában folyó szegregált oktatásról, és ismerik a Kúria ezt jóváhagyó ítéletét, amellyel kapcsolatban szintén kérdéseket tettek föl a magyar kormánynak.

Az EB szerint a cigány családoknak a miskolci önkormányzat által történt kitelepítése nincsenek összhangban az uniós roma keretstratégiával, sem a magyar kormány által vállalt intézkedésekkel.

A lap forrásai szerint az EB megelégelte, hogy nem szűnik a cigányok hátrányos megkülönböztetése, és több tagállam nyíltan szembemegy a faji és etnikai diszkriminációnak a saját állami törvényeikbe is beiktatott uniós tilalmával. Csehországgal szemben tavaly szeptemberben, Szlovákia ellen idén áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt.

Az orgánum úgy tudja, hogy Magyarországon kívül jelenleg Olaszország is a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekinthető egyeztetéseket folytat a brüsszeli testülettel a cigánycsaládok elkülönített táborokban történő tömeges elhelyezése miatt.

A mostani brüsszeli kérdőre vonás azért is lehet fájdalmas az Orbán-kormánynak, mert 2011 júniusában, éppen Magyarország uniós elnöksége idején hagyták jóvá az EU-nak a cigányok társadalmi beilleszkedésének segítésére és ösztönzésére vonatkozó keretstratégiáját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy értékelt: a terv „esélyt ad ennek a [cigány] közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Uniónak”.

Egy másik ügyben, szintén 2011-ben Orbán azt nyilatkozta: „ne figyeljenek arra, amit mondok, csak egy dologra figyeljenek: arra, amit teszek.”