Az Európai Bizottság többek közt azt kifogásolja, hogy a magyar szabályozás szerint „nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket”. Lázár János kancelláriaminiszter szerint az Európai Bizottság által megindítandó kötelezettségi eljárás bosszúhadjárat Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a nemrégiben elfogadott, sok vitát kiváltó menekültügyi szabályozás miatt – olvasható az Európai Unió (EU) honlapján. Az EB szerint a jogszabály nincs összhangban az EU törvényeivel, különös tekintettel a nemzetközi védelemre vonatkozó irányelvekkel, valamint a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelvekkel. Az EU legfelsőbb végrehajtó hatósága szerint Magyarországot korábban értesítették a Bizottság aggályairól a 2015 júliusában és szeptemberében elfogadott törvényekkel kapcsolatban.

Az Európai Bizottság szerint három olyan kulcsfontosságú terület van, amelynél nem áll összhangban a magyar szabályozás az EU jogszabályaival:

„Egyrészt a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a Bizottság aggodalmának ad hangot arra vonatkozóan, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. A menekültügyi eljárásokról szóló átdolgozott irányelv közös eljárásokat határoz meg a nemzetközi védelem megadása és visszavonása terén, és egyértelműen előírja a menedékjog kérelmezésének módját. Hatálya a tagállamok teljes területén – beleértve azok határait, felségvizeit és tranzitzónáit – benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelemre kiterjed” – olvasható az EU honlapján (kiemelések az eredetiben – a szerk.)

„Másrészt a Bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben a büntetőeljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak megkapják minden szükséges dokumentum – köztük a bírósági határozatok – írásbeli fordítását” – folytatódik a dokumentum.

„Végezetül a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt alapvető jog alapján aggályos az a tény, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. A bírósági titkárok által (az igazságügyi szint alatt), a bírói függetlenség biztosítása nélkül hozott bírósági határozatok feltehetően szintén a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és a Charta 47. cikkének megszegésével születnek” – áll a sajtóközleményben.

Az Európai Bizottság legújabb kötelezettségszegési eljárásának megindításával kapcsolatban Lázár János kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: Magyarország ellen bosszúhadjárat folyik. A politikus szerint valójában itt nem jogi, sokkal inkább politikai vitáról van szó. Azt mondta: az EB nyomást kíván gyakorolni Magyarországra. Szerinte az Európa határait a schengeni egyezmény passzusainak megfelelően megvédeni szándékozó országokat akarja szankcionálni az EU.

Az eljárás bejelentése nem volt váratlan, mivel a több emberi jogi civilszervezet, például a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, számos alkalommal fogalmazott meg súlyos kritikákat a menedékkérőket hátrányosan érintő jogszabályozás miatt.