A Magyarországra vonatkozó, szerdán megjelent európai bizottsági ajánlás bírálja a bankszektorban meglévő állami tulajdonlást, valamint a közmunkát, a korrupciót és a felsőfokú tanulmányokhoz történő „méltányos hozzáférés” hiányát.

Szerdán az Európai Bizottság (EB) kiadta az Európai Tanács (ET) számára a Magyarországra vonatkozó ajánlását. Az EB szerint jelentős problémák vannak a közmunkával, a szektorális adók visszavetették a hitelezést és a növekedést, a közbeszerzések színvonala alacsony, az adóhatóság nem elég hatékony, a korrupció jelen van, a felsőoktatásra kevés pénz jut, és nem segíti a hátrányos csoportoknak az oktatásban való részvételét.

Az ajánlásban az EB azt írja, hogy pár hónapja Magyarországot a növekedéshez szükséges lépések megtételére, a szerkezeti reformok felgyorsítására, növekedésbarát költségvetési konszolidációra ösztönözte.

Februárban az EB kiadta idei országjelentését. „Magyarországon […] a nemzetközi helyzetből fakadó kockázatokra (a külső egyensúly helyreállítása terén elért eredmények ellenére az egyenleg továbbra is mélyen negatív), a magas államadósságra, a szabályozásból eredően a pénzügyet sújtó jelentős teherre, továbbá a nem teljesítő hiteleknek a hitelállomány-leépítést megnehezítő magas arányára kell külön figyelmet fordítani” – áll az országjelentésben.

A magyar kormány a GDP-arányos államadósságot 2015-ben 74,9, 2018-ban pedig 68,9 százalékra kívánja leszorítani. Az EB szerint ezek a költségvetési tervek általánosságban megvalósíthatóak, de a 2016-tól tervezett hiánycél eléréséhez szükséges intézkedések nem elégségesek, különösen a 2016 utáni időszakra vonatkozóan.

„Az EB 2015 tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg és a nettó kiadásnövekedés egyaránt annak a kockázatnak a fönnállást mutatja, hogy 2015-ben és 2016-ban jelentős eltérés lesz a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Emiatt 2015-ben és 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség” – írja a jelentés.

Az EB-nek a magyar konvergenciaprogramra vonatkozó értékelése megállapítja, hogy „Magyarország nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek”.

Rossz állapotban a bankszektor

Az EB szerint rossz állapotban van az ország bankszektora, különösen a hitelezés. „A banki hitelezés 2013 közepe óta jórészt támogatott hitelprogramokon alapul, ideértve a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott hitelek mintegy negyven százalékát” – áll a dokumentumban.

„A problémás hitelek magas aránya, valamint a jelentős adóterhek, továbbá a szabályozásból eredő terhek nem biztosítják a bankok számára a szükséges ösztönzőket ahhoz, hogy fokozzák rendes, nem támogatott hitelezési tevékenységüket. A devizaalapú jelzáloghitelek közelmúltbeli forintosításából fakadóan Magyarország külső kitettsége és az ebből adódó pénzügyi stabilitási kockázatok jelentősen csökkentek. Ugyanakkor a nem teljesítő hitelek magas aránya továbbra is főként a háztartások devizában fennálló adósságának tudható be. A devizahitelesek terheinek csökkentésére eddig elfogadott mentőcsomagok – a lakossági ágazatban létrehozott Nemzeti Eszközkezelő létrehozásától eltekintve – elsősorban nem a nehéz helyzetben lévő hitelfelvevők megsegítésére irányultak, és ezek a csomagok vélhetően nem fogják megoldani a nem teljesítő hitelek problémáját. […] Tavaly Magyarország több lépésben bővítette közvetlen tulajdonosi jelenlétét a bankszektorban. A bankszektorra irányuló, a közvetlen tulajdon növelésén keresztül megvalósított állami beavatkozás komoly költségvetési kockázatokat vonhat maga után, még akkor is, ha a tulajdonszerzés csak átmeneti” – áll a jelentésben.

Elhibázott ágazati adók és bizonyos rétegek nem megfelelő adóztatása

Az EB kritikus az adózás területén újabban tapasztalt változásokhoz, azaz új adók bevezetéséhez és a régiek növeléséhez. Az EB arra figyelmeztet, hogy ezen változások kiszámíthatatlansága és szelektivitása a beruházások torzulását eredményezi a különböző ágazatokban. Az EB az is bírálja, hogy az alacsony jövedelműek bizonyos rétegeinek adóterhe a legmagasabbak között van az EU-ban.

A jelentés szerint „az adóbeszedés terén továbbra is számos lehetőség kínálkozik az igazgatás hatékonyságának javítására és az adószabályoknak való megfeleléssel járó költségek csökkentésére, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásra”.

A közmunkaprogram eredménytelen, és aggasztóan nagy a szegénység mértéke

A jelentés szerint a közmunkaprogram „rossz hatékonyságú, eredménytelen aktívmunkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, és fennáll a kockázata annak, hogy torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését”, az erre fordított összegeket pedig hatékonyabban lehetne elkölteni a nyílt munkaerőpiacon való részvételt elősegítő szolgáltatások létfontosságú fejlesztéseire.

„Fennáll a kockázata, hogy egy ilyen nagyságrendű közmunkaprogram […] az alacsony képzettségű munkavállalók esetében tartósan a szociális ellátások helyébe lép. […] A közmunkaprogramból való sikeres kilépések aránya 2014 első felében mindössze 13,8 százalék volt, ami arra utal, hogy a közmunka nem segíti elő kellő mértékben a résztvevők munkaerőpiaci visszailleszkedését” – állítja a jelentés.

A jelentés állítása szerint „aggasztóan nagy arányú a szegénység, különösen a cigányok és a gyerekek között”.

Az EB aggódik a magyarországi korrupció mértéke miatt

„Az átláthatóság hiánya és a közigazgatást, a döntéshozatalt és a közbeszerzéseket érintő korrupció változatlanul aggodalomra ad okot. A közbeszerzési piacot jellemző alacsony intenzitású verseny és a szerződések közvetlen odaítélésének kiterjedt alkalmazása 2014-ben is fennmaradt. 2014-ben átszervezték a közbeszerzések igazgatási rendszerét, ennek eredményeit szoros figyelemmel kell kísérni. Magyarország 2014 novemberében az új közbeszerzési irányelvek átültetésére, továbbá a verseny és az átláthatóság előmozdítására irányuló cselekvési tervet terjesztett elő. A korrupcióellenes jogi keret javítására irányulóan szintén számos intézkedést meghirdettek” – áll a jelentésben.

Az EB szerint a felsőoktatásra vonatkozó stratégiának „nem sikerült kezelni a lemorzsolódás problémáját”: a jelenlegi felsőoktatási finanszírozási rendszer nem biztosítja a felsőfokú tanulmányokhoz történő „méltányos hozzáférést” – írja az Európai Bizottság.