Egy szerdán elfogadott európai parlamenti állásfoglalás szerint az Európai Uniónak „azonnal el kellene kezdenie a magyarországi demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat veszélyeztető lépések monitorozását” – olvasható az idevonatkozó európai parlamenti sajtóközleményben. Az Európai Bizottságnak „meg kellene vizsgálnia, hogy a kormány intézkedéseinek együttes hatása rendszerszinten rontotta-e a demokrácia állapotát” – áll a dokumentumban.

Az állásfoglalást 327 szavazattal, 293 ellenében, 61 tartózkodással fogadták el – derül ki a sajtóközleményből. Az Európai Parlament (EP) fölszólítja az Európai Bizottságot (EB), hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.

„Az eljárás része az ún. jogállamisági keretnek, egy bizottsági eszköznek, amely az egyes tagállamokban a jogállamiságot fenyeget veszély esetén áll rendelkezésre” – fogalmaz a sajtóközlemény.

„A közelmúlt magyar kormányzati intézkedései »rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést«. A szabályok »indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket«, véli a Parlament, amely bírálatot fogalmazott meg »az idegengyűlölő retorikával kapcsolatban, amely – különösen a kormány által irányított kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén – a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt«” – áll – részben az állásfoglalást idézve – a sajtóközleményben.

A dokumentum hét területet sorol föl, ahol különösen romlott a helyzet:
– a szólásszabadság, beleértve a tudományos élet szabadságát
– a menekültek emberi jogai
– a civilszervezetek tevékenysége
– a kisebbségiek – kiemelve a cigányokat, a zsidókat és a homoszexuálisokat – jogai
– az alkotmányos rendszer
– az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége
– a korrupció és összeférhetetlenség.

„A Parlament figyelmeztet: az Unió a cselekvés hiányával hozzájárulhatott ahhoz, hogy más tagállamokban is hasonló fejlemények tapasztalhatók” – zárul a sajtóközlemény.