Nincs egyértelmű összefüggés az anyagi helyzet és a pártszimpátia között, de a nélkülözők közül többen fordulnak el a közélettől – derül ki a Policy Solutions szeptember és április között készült elemzéséből. Az intézet minden eddiginél részletesebb képet próbált festeni nemcsak arról, hogy kik a pártok szavazói, de arról is, hogy milyen életstílusbeli különbségek érhetők tetten az egyes pártpreferenciák mögött. Kiderült például, hogy a Jobbik szavazóinak jelentős csoportjai egyáltalán nem járnak templomba, de az is, hogy a baloldali elit egy része igen vallásos, és tartja is magát az egyházak tanításaihoz.

A kutatás apropóját az adta, hogy az elmúlt évtizedekben az európai társadalmakban fölbomlottak a hagyományos társadalmi osztályok, melyekre épülve a kereszténydemokrata és szociáldemokrata mozgalmak megerősödtek – közölte az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn Boros Tamás, a Policy Solutions (PS) stratégiai igazgatója (képünkön). Régebben ezek a társadalmi csoportok jól elkülöníthetőek voltak egymástól, hasonló értékeket vallottak, és azonos életstílust követtek, mára mindez azonban a múlté. Ennek köszönhető, hogy a hagyományos pártok egyre nagyobb bajban vannak a saját szavazóik értékeinek megítélésekor – mondta a politológus.

Magyarországon ezek a csoportok nem különültek el olyan tisztán, mint Nyugat-Európában, de a töredezés itt is egyre tisztábban látható. Jó példa erre, hogy míg a baloldal egy évtizede nem érti a saját szavazóit, addig – amint azt a választási eredmények is bizonyítják – a Jobbik számos baloldali szavazót képes volt magához csábítani – mondta a szakember.

Azt korában is lehetett nagyjából tudni, hogy az egyes pártok szavazói a társadalom mely szegmensébe tartoznak, azonban arra vonatkozó kutatás még nem született, mi különbözteti meg a fideszes szavazó életstílusát a jobbikosétól, hogyan él egy szocialista szavazó, és miért a Magyar Szocialista Pártra (MSZP) szavaz, és nem a Demokratikus Koalícióra (DK).

A PS a társadalmat húsz rétegre osztva vizsgálta nem, korosztály, lakhely, végzettség, munkahelytípus, vagyoni helyzet, civil megmozdulásokban vállalt aktivitás, vallásosság, demokráciához való viszony, valamint a pártpreferencia és a szavazási szokások tekintetében.

Az intézet azt vizsgálta, hogy az egyes pártok szavazói, a bizonytalanok és a pártpreferencia nélküliek hova illeszthetők be a fönt említett tulajdonságaik alapján – mondta Boros. A felosztás nem írja le a teljes magyar társadalmat – a kutatás módszertanából adódóan városi, jobban szituált csoportok nagyobb eséllyel kerültek be az elemzésbe, mint a deprimált falusi vagy idősebb közösségek –, de nagyon jól megmutatja, hogy egyes pártokra szavazó csoportok között milyen különbségek vannak.

Arról hogy egyes pártoknak kik a szavazói, már számtalan kutatási eredménnyel rendelkezünk – lehet tudni, hogy a baloldalnak inkább idősebb szavazói vannak, míg a jobboldali szavazók inkább vidékiek –, de sem az életstílusukról, sem például a hobbijukról nemigen tudtunk eddig semmit – mondta Boros.

A Fidesz-szavazók

A Fidesz-szimpatizánsok legnépesebb csoportját a falusi munkáslányok alkotják, ugyanakkor ők a legkevésbé elkötelezettek a kormánypárt iránt. Zömében falvakban élnek, és elsöprő többségük házas. Döntően maximum középfokú végzettséggel rendelkeznek, munkakörük a bolti eladótól az irodai alkalmazotti státuszon át a fizikai munkáig terjed. Az átlag alatt keresnek, de a fizetésükből megélnek. Tv-t néznek, interneteznek, és zömében bulvárt olvasnak. Kifejezetten szkeptikusok az Európai Unióval (EU) szemben. Nem bigott módon, de vallásosak.

A konzervatív középosztály is a Fideszt preferálja. Többségük hatvan év feletti, házas, városi lakos, aki magas iskolai végzettséggel rendelkezik. Az átlagnál jobb környéken és jobb minőségben élnek. Az ebbe a csoportba tartozó emberek már olvasnak politikai napilapokat. Szabadidejükben olvasnak és étterembe járnak, de az átlagnál vallásosabbak is, így nagy számban fordulnak meg vasárnaponként a templomban, és az egyházi és civil munkából is szívesen kiveszik a részüket. Azt vallják, hogy az EU-nak megvannak az előnyei és hátrányai. Az átlagnál jóval konzervatívabbak, a radikalizmust viszont elutasítják.

Egészen kis csoportot képvisel a kormánypárti szavazók között a jómódú vidéki misejárók csoportja, akiknek a többsége negyvenöt év fölötti férfi. Iskolázottak, házasok, és jellemzően magas beosztásban dolgoznak. Kifejezetten jól keresnek, családi-házas környezetben élnek, és a megtakarításokkal is jól állnak. Ennek a csoportnak a tagjai nagy kultúrafogyasztók, bulvárt viszont egyáltalán nem olvasnak. Sokan közülük a civil életben is aktívak, legtöbben a CÖF-fel szimpatizálnak, és a legvallásosabb csoport is az övék. A Fidesz náluk a favorit, de a Jobbikot sem „vetik meg”. Látják az EU előnyeit – sőt, többük profitál is belőle –, ugyanakkor sokuk szerint a csatlakozással nagymértékben csökkent az ország függetlensége.

A vallásos falusi asszonyokkal a Fidesz viszonylag jelentős tábort tudhat a magáénak. A csoport elnevezéséből adódóan lakhelyük, nemük és koruk egyértelmű, az azonban már nem annyira, hogy közülük kerül ki a legtöbb elvált vagy különélő. Iskolázottságuk átlagos, sokan állami alkalmazottak. Jövedelmi helyzetük nem túl kedvező, sokuknak van például valamilyen lejárt közüzemi tartozása. A helyi vagy közmédiából tájékozódnak, a Nők Lapja és a Szuperinfó igen népszerű náluk, és szinte kivétel nélkül vallásosak. Az EU-tagsághoz vegyes érzelmek fűzik őket.

A Jobbik-szavazók

A legnépesebb jobbikos csoport a fiatal vidéki melós. Zömében olyan, harminc és negyvenöt év közötti vidékiek tartoznak ide, akik nem igazán házasságpártiak, középfokú végzettséggel rendelkeznek, és a csoport nevéhez hűen jellemzően fizikai munkát végeznek. Ingatlanjuk értéke és jövedelmük átlag alatti, nem is jönnek ki egykönnyen a fizetésükből. Hobbija nagy részüknek nincs, könyvet nem olvasnak, a civil életben sem vesznek részt, hacsak nem valamilyen úgynevezett hazafias szervezetben, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda. EU-ellenesek, elfogadják a diktatúrát, de nem igazán vallásosak, templomba pedig végképp nem járnak.

Szinte elenyésző létszámú, ám annál érdekesebb, Jobbikra szavazó csoport a radikális elit. Vidéki városok akár fiatal, akár idősebb lakói, kifejezetten magasan iskolázottak, magas beosztásban dolgoznak, ennek megfelelően kiemelkedően sokat keresnek, és komoly ingatlanvagyonnal rendelkeznek. Közülük olvassák legtöbben a Kuruc.infó nevű nyilaskeresztes hírportált. Sokat járnak múzeumba vagy komolyzenei koncertekre, és szinte egyikük sem vallásos. Mindent elmond a csoport nézeteiről, hogy legnagyobb ellenségük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az EU.

Az MSZP-DK-szavazók

Legnépesebb csoportjuk a városi kisnyugdíjasok, melynek többsége fővárosi nő, és sok közöttük az özvegy. Alacsony iskolázottságúak, és nagyon nehezen élnek meg. Lakóhelyük jellemzően a felújítatlan panel vagy a városi szegénynegyed. Sokat néznek televíziót – a legtöbben közülük nézik az ATV-t –, sokat olvasnak – jellemzően a HVG-t, a Népszabadságot, és a 168 Órát –, civil aktivitásuk viszont gyakorlatilag nulla. Kifejezetten EU-pártiak, érdeklődnek a közélet iránt, és az Együtt, valamint a Párbeszéd Magyarországért (PM) is szimpatikus számukra.

Az előző csoportra nagymértékben hasonlít a régi munkásosztály, de ők inkább vidéki városokban vagy falvakban élnek, és jellemzően iskolázottabbak, mint a városi kisnyugdíjasok. Többségük házas és hatvan év fölötti férfi. Jövedelmük elenyésző, de lakhatási helyzetük kiszámítható. Hobbijuk alig van, bulvárt viszont olvasnak, és sokan az ATV-re is szívesen odakapcsolnak. Az interneten is jelen vannak. Elégedetlenek a demokrácia helyzetével, ugyanakkor sokuk a diktatúrát is el tudná fogadni. A legbaloldalibb szavazók, akik zömében szocialisták, de a DK-t és az Együttet sem utasítják el.

A balliberális értelmiség kifejezetten DK-szimpatizáns, többségük hatvan év fölötti budapesti férfi. Kiemelkedően magas a fizetésük, mely az átlagnál magasabb iskolázottságuknak is köszönhető. Sokan közülük polgári villában vagy nagypolgári lakásban élnek. Hívei a baráti összejöveteleknek, szeretnek vásárolni, és átlag fölötti a könyvfogyasztásuk. Kedvenc lapjuk a Népszabadság, a 168 Óra, a Magyar Narancs, a HVG és a Figyelő. Lelkes hívei az ATV-nek és a Klubrádiónak. Ez a csoport a legkevésbé vallásos, ellenben a leginkább EU-párti. A végletekig elkötelezettek a demokrácia mellett.

Ehhez a csoporthoz nagyban hasonlít az előző rendszer elitje, csakhogy tagjai inkább vidéki megyeszékhelyen élnek. Diplomások, és általában hasonlóan magasan képzett emberekkel barátkoznak. Az átlag fölött keresnek, de sokan közülük a nyugdíjukból már nehezen jönnek ki. A közösségi oldalakat kerülik, ugyanakkor a szabadtéri hobbikért rajonganak. Az ATV náluk kötelező, de a bulvárt és az RTL Klubot sem vetik meg. Egy részük – a baloldali elit másik felével szemben – igen vallásos, és tartja is magát az egyház tanításaihoz. EU-pártiak, de nem elvakultan. A többi baloldali párt is szimpatikus nekik.

Az Együtt és a PM szavazói

Ők a városi pragmatikus értelmiség. Többségében középkorú és idősebb nők alkotják, szinte kivétel nélkül diplomások. Értelmiségi munkát végeznek, de magas közöttük az állami alkalmazottak aránya is. Polgári lakásban vagy családi házban élnek, jól keresnek, és megtakarításaik is vannak. Átlag fölötti mennyiségben olvasnak könyvet vagy újságot, de sokan sportolnak is. Ez a csoport adja a Magyar Narancs legtöbb olvasóját, de a Népszabadság, a HVG és a 168 Óra is nagy népszerűségnek örvend körükben. Nem vallásosak, EU-pártiak, és a többi baloldali pártot, sőt, még a Lehet Más a Politikát (LMP) sem utasítják el.

Az LMP-szavazók

Az LMP szavazóinak kisebb csoportját a dolgozó középgeneráció adja, akik zömében nagyvárosi, harminc és negyvenöt év közötti, lakótelepi férfiak. Sokan csak középfokú végzettséggel rendelkeznek, de többen közülük még tanulnak. Az átlagnál jobban keresnek, mégis nehezen jönnek ki az elsősorban a szolgáltató szektorból szerzett jövedelmükből. Általában beltéri hobbijaik vannak: szeretnek televíziót nézni, de szívesen járnak szórakozóhelyre, és vallásosabbak is az átlagnál, az egyház tanításait azonban nem követik. Nyomtatott sajtóterméket alig, internetest viszont a legnagyobb arányban ők olvasnak. Konzervatívnak vallják magukat, a legelutasítottabb párt köreikben a Jobbik és a DK. Inkább szkeptikusak, mint EU-pártiak, és közülük sokan gondolják úgy, hogy néha jobb a diktatúra, mint a demokrácia.

A fiatal városi fehérgallérosok is az LMP-t favorizálják, sőt, ők adják a többségét a párt támogatóinak. Magas végzettséggel, magas jövedelemmel, és jellemzően nagy értékű ingatlanokkal rendelkeznek. A HVG-t és a Figyelőt olvassák, „köztelevíziót” és TV2-t néznek, és ők azok, akik közül a legtöbben járnak színházba, múzeumba vagy étterembe. A civil életben is nagyon aktívak ennek a csoportnak a tagjai. Kétharmaduk nem vallásos, nem rajonganak a paksi beruházásért, és az átlagnál jóval elkötelezettebbek a demokrácia iránt.

A bizonytalanok

Az elszegényedő középosztály bizonytalan középkorú és idősebb baloldali szavazókból áll, melynek tagjai elsősorban vidéki nagyvárosokban élnek. Sok közöttük a munkanélküli, de aki dolgozik, az is inkább állami alkalmazott. A szülők ebben a csoportban képzettebbek a fiataloknál, és jobban is keresnek, de általánosságban így is átlag alatti a jövedelmük. Ennek ellenére nincsenek eladósodva. Hobbijuk általában szabadtéri, de olvasni is szeretnek – különösen a Magyar Narancsot és a 168 Órát. A tv-k közül szinte mindent néznek a Duna TV-től az ATV-ig. Demokráciapártiak, de míg korábban a baloldali „kormányváltó” összefogásra szavaztak, addig az önkormányzati választáson sokan közülük a Jobbikra. Aktív civil életet élnek, támogatják a TASZ-t, a Millát (Egymillióan a Sajtószabadságért), a Hallgatói Hálózatot (Haha), és inkább EU-pártiak.

A vidéki elit abszolút rejtőzködő, kizárólag magasan képzett és még aktívan dolgozó nyugdíjasokból áll. Az egyik legtehetősebb réteg, tagjai nagy vagyon és jelentős megtakarítás birtokosai. Érdeklődésük vegyes: sokan olvassák a Magyar Nemzetet, ugyanakkor a HVG-t vagy a Magyar Narancsot is. Kiemelkedően aktív civil életet élnek, a TASZ és a Szolidaritás áll hozzájuk a legközelebb. Vallásosak, de nem járnak templomba. A Fidesszel, sőt, még az MSZP-vel is szimpatizálnak, az Együttel és a Jobbikkal viszont egyáltalán nem.

Az apolitikus középosztály egy kifejezetten nagy és ellentmondásos csoport, amely zömében vidéki városi fiatalokból áll. Megtakarításuk kevés, adósságuk sok, fizetésük átlagon aluli. Érdekesség, hogy a Milla vagy a TASZ náluk ugyanolyan népszerű, mint mondjuk a Koppány-csoport vagy a Civil Összefogás Fórum (CÖF). Kifejezetten elégedetlenek a magyar demokrácia helyzetével, ugyanakkor sokuk a diktatúrával is képes lenne megbarátkozni. Föltéve, ha elmennek szavazni, zömében a kisebb, nem parlamenti pártokat vagy az LMP-t favorizálják.

Az egyáltalán nem szavazók

Van egy réteg, amivel egyik párt sem kezd semmit: ezek a jól kereső iskolázott fiatalok, akik egyáltalán nem politizálnak, ellenben a munkában ők a legaktívabbak . A Boros által „kiskunhalasi Tesco-managereknek” nevezett fiatalok a tanulmányban a feltörekvő fiatalok terminus technicust kapták. A legtöbben kényelmesen, saját, nagy értékű lakásban élnek. Nem vesznek részt a civil életben, ugyanakkor szívesen járnak étterembe vagy kávézóba. Inkább EU-pártiak, de tüntetésre például egyáltalán nem járnak.

A nélkülöző munkások zömében aluliskolázott munkanélküli falusi, beszűkült kapcsolatokkal rendelkező fiatalok. Alig élnek meg, lakókörnyezetükre a faluvégi lepusztult házak jellemzőek. Civil életben nemigen vesznek részt, hobbijuk sokféle lehet, általában a bulvármédiából tájékozódnak, és nekik a legkisebb az érdeklődésük a politika iránt. EU-szkeptikusak, és nem igazán érdekli őket, hogy demokrácia van-e vagy diktatúra. A Magyar Gárda megmozdulásait az átlagosnál jobban kedvelik.

A nagyvárosi pályakezdők sem szavaznak, pedig ők a legfiatalabb közösség. Átlagon felüli jövedelemmel rendelkeznek, és ki is jönnek a fizetésükből, pedig iskolázottságuk nagyon vegyes. Szeretik a sportot, de sok alkoholt fogyasztanak. Nyomtatott dolgokat alig olvasnak, az internetről tájékozódnak: az Index és a Kuruc.info is rendkívül népszerű köreikben. Ugyanilyen vegyes képet fest a civil életük is: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vagy a Magyar Gárda ugyanúgy népszerű közöttük, mint a Szolidaritás vagy a Milla. Érdekes, hogy azok közül, akik nem szavaznak, ők a legelégedettebbek a magyar demokrácia helyzetével. Ha szavaznának – amit ugye nem tesznek –, akkor a Fideszre vagy a Jobbikra szavaznának.

Meglehetősen széles réteg az elszegényedő falusi alsó-középosztály. Középkorúak, iskolázatlanok, sokuknak van közüzemi tartozása, többségüknek nincs hobbija, de a bulvársajtó nagy népszerűségnek örvend közöttük. A civil életben egyáltalán nincsenek jelen. Nem szavaznak, de inkább Fidesz-közeliek. Jellemzően EU-szkeptikusok, és – bár szimpatizálnak a Jobbikkal –, a Magyar Gárdát elutasítják.