Patyi András, az NVB elnöke. Fotó: MTI

Nem tesz panaszt a Nemzeti Választási Iroda épületében február 23-án történtek után indult nyomozás megszüntetése miatt a Nemzeti Választási Bizottság – döntött a testület pénteki ülésén – írja az MTI.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) négy igen és három nem szavazattal döntött.

A vitában Patyi András, a testület elnöke felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság március 31-én döntött arról, hogy feljelentést tesz a székháznál február 23-án történtek miatt. Mint arról a Budapest Beacon a közelmúltban beszámolt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság augusztus 18-án kézbesített határozata viszont megszüntette a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult nyomozást. Az NVB-nek nyolc napja volt az esetleges panasz benyújtására, ez pénteken jár le – írja az MTI.

Az NVB elnöke az ülésen azt mondta, a panasz megtételéről szóló döntésnél – hogy a nyomozóhatóság helyesen mérlegelte-e a tényeket – a bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Kúria április 6-án kimondta: az időbélyegző használatának nincs népszavazásjogi relevanciája.

Megjegyezte: számára a rendőrség nyomozásmegszüntető határozatából derült ki, hogy – a szintén feljelentést tevő – Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ózdi választókerületi elnöke folytatólagos tanúmeghallgatásán az NVB-t is feljelentette bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt, mert véleménye szerint a testület bizonyítékokat tartott vissza, amikor a teljes kamerafelvétel bemutatását megtagadta.

Patyi kikérte magának, hogy bűnpártolással és hivatali visszaéléssel vádolták meg, mint mondta, „huszonöt éves jogalkalmazói munkáját tette zárójelbe a feljelentés”, és a bizottság tagjainak is legjobb jogi meggyőződésük szerint hozott döntés lett a feljelentés tárgya.

Hozzátette: nehezen tudja elképzelni, hogy őt „morális kötelezettség” terhelné, amiért olyan nyomozásmegszüntető határozatot panaszoljon meg, ami az ellene tett, egyébként – hangsúlyozta – megalapozatlan feljelentés tárgyában is megszünteti a nyomozást.

Hangsúlyozta: az NVB is megállapította, hogy „a kopaszok jelenléte”, választási alapelveket sértő magatartása az NVB, mint a választási eljárás része ellen is irányult, és a bizottság sértettje volt a történteknek, nem pedig segítője.

Tóta Áronné választott tag szerint nem kell panaszt tenni, mert a nyomozóhatóság azt állapította meg, hogy Nyakó Istvánt a kezdeményezésében senki nem akadályozta, és összhangban a Kúria határozatával, azt is megállapította, az időbélyegző előtti eseménysor „nem bír relevanciával a bűncselekmény jogi megítélése vonatkozásában”.

Rádi Péter választott tag is azt mondta, nem szívesen tenne panaszt olyan határozat ellen, amely azt állapítja meg, hogy nem követett el bűncselekményt. Ő is arra hivatkozott, a Kúria döntése nyomán az időbélyegző „kikerült” a választási eljárási törvény hatálya alól.

Mintha egy kávéautomata lenne a bejáratnál, és kávézás közben zavarták volna meg a beadványozót, annak körülbelül hasonló hatása lenne a választási eljárásra, mint az időbélyegző használata – jelentette ki. Megjegyezte: azzal, miszerint a Kúria kimondta, hogy a választási eljárás alapelvét sértették a történtek, még nem következik, hogy bűncselekmény lenne.

Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja is úgy vélte, a határozat ellen a panasz indokolatlan lenne.

Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja felhívta a tagok figyelmét arra, hogy a határozat egyes részei ellen is irányulhat a panasz. Mint mondta, az egyedül mérlegelendő szempont az, hogy a „kopaszcsoport” tevékenysége megvalósította-e a bűncselekményt, és nem kell figyelembe venni, hogy Nyakó István be tudta-e adni a kezdeményezését, vagy hogy bűnpártolással vádolta meg a bizottságot.

Bodolai László, az LMP delegáltja is a panasz megtétele mellett érvelt, mint mondta, a bizottság nem mentesülhet a felelősség alól, hogy tisztázzák, mi történt pontosan.

Fábián Adrián választott tag szerint egyértelmű, hogy jogellenesség történt, és ugyan nem akadályozták meg Nyakó Istvánt a beadvány benyújtásában, de akadályozták, és ez elég a bűncselekmény megvalósításához. Reagálva Rádi Péter hasonlatára, azt mondta, Nyakó István nem kávézni jött be az épületbe, hanem népszavazási kérdést akart leadni, ez pedig része a népszavazási eljárásnak.

A bizottság Patyi András, Tóta Áronné, Sárhegyi Zoltán és Rádi Péter szavazatával úgy döntött, nem tesz panaszt a nyomozást megszüntető határozat ellen, bár jogi álláspontjuk továbbra is az, hogy a választási joggal ellentétes cselekmények történtek a székházban február 23-án.

Az ülésen jelen volt Nyakó István is, aki az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a döntés megmutatta, hogy az NVB fideszes többsége nem sértett volt, hanem „cinkosa” az elkövetőknek, a kopaszoknak, és azoknak, akik „megrendelték ezt a bűncselekményt”.

Véleménye szerint, ha az NVB nem cinkos lenne, akkor ragaszkodott volna az igazság kiderítéséhez, a bizottság azonban nem akarta, hogy ez kiderüljön, mert az elvezetett volna „a valódi bűnösökhöz, a Fidesz legfelsőbb köreibe, például Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához, a Fidesz alelnökéhez”.

Emlékeztetett arra: ő már panaszt tett a nyomozás megszüntetése miatt a Fővárosi Főügyészségen, hogy kiderüljön az igazság.

Arra a kérdésre, az ülésen miért nem volt jelen Litresits András, az MSZP delegáltja, azt mondta, az ülést „statáriális gyorsasággal” csütörtökön hívták össze, és tudták, ki fog eljönni, „és pont egy emberrel többet kellett beültetni szavazógépnek”. Mint mondta, ha itt lett volna a delegáltjuk, akkor 4-4 lett volna az állás, és Patyi András elnök szavazata döntött volna.

Esély sem volt arra, hogy ma az igazság kiderítéséhez egy lépéssel közelebb kerüljünk – jelentette ki. A politikus sajtótájékoztatója végén „Fidesz Választási Iroda” és „Fidesz Választási Bizottság” feliratú papírlapokat tartott a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és az NVB táblája elé – számolt be az MSZP ózdi választókerületi elnökének sajtótájékoztatójáról az MTI.

„A bizottságnak most lett volna lehetősége arra, hogy legalább egy jelképes lépést tegyen afelé, hogy kiderüljön, ki és mi állt a választási irodánál felsorakozott kopaszok akciója mögött, ettől azonban most megfutamodtak” – kommentálja a történteket a Hvg.hu. A lap emlékeztet a Budapest Beacon által is gazdagon tálalt eseménysorozatra, hozzátéve, miszerint jogvédők szerint „bűncselekmény gyanúját veti fel”, hogy Nyakót a nagyon rövid hajú, rendkívül erős férfiak megakadályozták a népszavazási kezdeményezés leadásában. „A helyszínen azonban senkit nem igazoltatott a rendőrség, nemrég pedig azzal zárták le a feljelentés nyomán megindított nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény” – írja a lap.

Földügyi népszavazás: a Kúria elutasította az MSZP kérelmét

A Kúria elutasította a Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő által a földügyben kezdeményezett népszavazás aláírásainak ellenőrzése miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet – derül ki a bíróság internetes oldalán pénteken nyilvánosságra hozott végzésből.

Mint ugyancsak az MTI beszámol róla, Gőgös Zoltán magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”. Az ellenzéki politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, az NVI pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését. Az NVI ellenőrzése alapján az NVB megállapította, hogy a kezdeményező 181 318 érvényes aláírást adott le.

Az MSZP-s képviselő jogorvoslattal élt az érvényes aláírások számát megállapító NVB-döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az aláírások ellenőrzésekor az NVI az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezte. Érvelése szerint az NVI nem tekinthette volna érvénytelennek azt a 701 aláírásgyűjtő ívet, ahol nem tudta azonosítani az aláírást gyűjtő választópolgár személyét. Vitatta azt is, hogy az NVI csak a személyi azonosítók alapján végezte az aláírók személyazonosságának ellenőrzését.

Gőgös Zoltán ezek alapján 31 163 aláírásról állította, hogy ezek megítélésekor az NVI nem a jogszabályban írt feltételek alapján ítélte meg érvényességüket.

A Kúria szerint viszont a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan. A bíróság szerint az NVI helyesen járt el, amikor két lépcsőben vizsgálta az aláírások érvényességét, és előbb az aláírást gyűjtő személyt azonosította. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint az aláírásgyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás érvénytelen lesz.

A bíróság szerint az érvényes íveken az egyes aláírások érvényességének tételes vizsgálatánál a kezdeményezés támogatóinak valamennyi, a jogszabályban elírt adatukat fel kellett tüntetni, ezeket az adatokat kellett a központi névjegyzék adataival összevetni és csak teljes egyezőség esetén lehetett az aláírást érvényesnek tekinteni.

A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz arra, hogy az adatokat az NVI hivatalból kiegészítse – szögezte le az MTI szerint bíróság. A Kúria szerint tehát ebben sem hibázott az NVI.

Gőgös Zoltán negyvenöt aláírás tekintetében az NVI eljárásának jogszabálysértését állította, de felülvizsgálati kérelmében tételesen nem jelölte meg, hogy mely aláírásokhoz kapcsolódik ez az állítása, és azok mely íveken találhatók. Tételes, egyedi ellenőrzésre alkalmasság hiányában a Kúria a jogszabálysértés megvalósulását érdemben vizsgálni, megállapítani nem tudta – olvasható a Kúria végzésében.

A bíróság mindezek alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem tartotta megalapozottnak, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A bíróság végzése jogerős – írja a MTI.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):