Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrégiben látogatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályához (KSZE), ahova ki is szálltak nyomozók az EU szociális alapjainak elosztása miatt.

Az Európai Bizottság égisze alatt működé OLAF jogosult vizsgálni bármely európai intézményt vagy testületet, amely EU finanszírozásban részesül, beleértve a tagállamok kormányzati hivatalait is.

A minisztérium Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztálya nyújt támogatást az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak az elosztásában. A jelenlegi hét éves finanszírozási periódus során Magyarország mintegy 3,6 milliárd eurót, vagyis több, mint 1.000 milliárd forintot kap, az alap forrásai szolgálják az oktatásban és a munkaerőpiacon a szegénységet és az elmaradottságot csökkentő fejlesztéseket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a független ATV kérdésére igyekezett azt sugallni, mintha rutineljárás lenne, hogy az uniós fejlesztési ügyekben kiemelt jelentőségű KSZE-hez kiszállt az OLAF, de az igazság az, hogy az elmúlt négy évben a hivatal nem járt ennél az intézménynél.

Az ATV beszámolójából az derül ki, hogy az OLAF egy kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég után érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumában, de más részlet egyelőre nem ismeretes az üggyel kapcsolatban.

Mit ért „rutineljárás” alatt?

Az OLAF felelősségi körébe tartozik:

• az EU pénzügyi érdekeinek a védelme, a csalások, korrupció és egyéb illegális tevékenységek vizsgálatával;
• az olyan súlyos ügyek felderítése és kivizsgálása, melyeket az EU intézmények tagjai és alkalmazottai szakmai tevékenység közben követnek el, és amelyek büntetőügyet vonnak maguk után; valamint,
• az EU intézmények támogatása, különös tekintettel az Európai Bizottságra, a csalás-elleni jogi szabályozás és irányelvek kidolgozására és megvalósítására.

Bármely szervezet, testület, intézmény vagy projekt, amely EU forrásokat használ fel, az OLAF hatásköre alá tartozik. Azonban, mivel az OLAF nem egy bűnüldözési ügynökség, megállapításait csak az adott tagország bűnüldözési szervezeteihez továbbíthatja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég elismerte, hogy az OLAF legalább 34 esetben talált bizonyítékokat korrupcióra 2011-óta, és azokat átadta Magyarország legfőbb ügyészének. Lukács szerint az Ügyészi Hivatal mindössze 12 ilyen esetben indított nyomozást.

Polt Péter, legfőbb ügyész az utóbbi időkben nem törte össze magát a korrupciós ügyek kivizsgálása miatt, és közismert, hogy közeli barátja Orbán Viktornak, akivel gyakran együtt nézik a futballmeccseket.

A pénz elköltése nem egyenlő az eredmények elérésével

Mivel Magyarország az EU egyik legszegényebb tagállama, az EU forrásainak nettó kedvezményezettje. Azonban, mivel hiányzik a pénzek elosztásának kontrollja és átláthatósága, az EU számos ügyben talált visszaélést, melyek közül azonban csak kevés esetben került sor hivatalos nyomozásra.

Az EU források „jó pénzügyi kezelése” csak elvileg könnyű, a gyakorlatban elég bonyolult. “Itt nem lehet választani aközött, hogy elköltjük a pénzt, megfelelünk a szabályoknak és eredményeket is érünk el, mindhármat egyszerre kell megvalósítani”, mondta Vítor Caldeira, az EU Számvizsgálati Bíróságának elnöke. Caldeira aggodalmát fejezte ki az EU „használd fel, vagy elveszíted” irányelve miatt, mivel ez eltérítheti a döntéshozókat a források leghatékonyabb felhasználásától. Caldeira szerint az EU-s pénzek felhasználásának kultúráját az eredmények elérése felé kellene terelni.

Egy másik probléma az EU finanszírozással kapcsolatban az EU fő számvizsgálója szerint az, hogy “azok, akik forrásokat igényelnek, nem felelnek meg az összes követelménynek”. Az ilyen esetekben az EU jogában áll a szektorális támogatási kifizetések felfüggesztése, sőt akár vissza is kérhetik a tagállamoktól az addig kifizetett összegeket. Ilyen eset volt például a tavalyi, amikor az EU arról tájékoztatta Magyarországot, hogy felfüggesztik mintegy 100 millió euró útépítési támogatás kifizetését a közbeszerzési eljárások szabálytalansága miatt.

Amikor ez bekövetkezik, akkor a nemzeti kormány költségvetését jelentős csapás éri. Ilyen volt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter botránya is.

Egy olyan országban, amely a Huffington Post-nak nyilatkozó egyik bennfentes informátor szerint a „legkorruptabb EU tagállam”, ahol a Fidesz oligarchái aránytalanul sok EU-s pénzt is érintő közbeszerzési pályázatot nyernek el, ahol az ügyészek nem nagyon vizsgálják a hivatali korrupciót, végül a magyar adófizetők kapják a legnagyobb pofont. Néhányan egészen odáig mentek, hogy azt állították, az EU támogatás Magyarországnak több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.

Hivatkozás:

12 büntetőeljárás indult az OLAF feljelentésére, ATV.hu; 25 November 2014.