Nyitottság és törvénytisztelet címmel közölt kutatást a Korrupciókutató Központ Budapest. A szervezet azt vizsgálta, mennyire működnek transzparensen az önkormányzatok. Egyszerűbben fogalmazva: mennyire férhet hozzá a közérdekű adatokhoz egy egyszerű halandó, legyen szó szerződésekről, vagy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéről. A 2015-ös adatfelvételeken alapuló eredmények lesújtóak.

2015 őszén 368 magyar város (23 fővárosi kerület, 23 megyei jogú- és további 322 város – a szerk.) önkormányzatának honlapját vizsgálta meg a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), hogy kiderüljön, mennyire működnek transzparensen a helyhatóságok. Magyarországon több törvény is szabályozza, milyen adatokat (például döntés előkészítő tanulmányokat, hatásvizsgálatokat, költségvetési adatokat, szerződéseket – a szerk.) kötelesek közzétenni az önkormányzatok honlapjaikon. Nyitottságukat és hatékonyságukat ennek megfelelően egyre inkább az interneten általuk közzétett tartalmakon keresztül lehet megfigyelni, mérni és elemezni – magyarázza a szervezet, amely az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket is föltett, például, hogy milyen nyelven érhető el a honlap, vagy, hogy van-e rajta oldaltérkép.

A szervezet az említett vizsgálatot már 2013-ban is elvégezte, és bár a tendencia kicsit javulni látszik, az önkormányzatok közel hetven százaléka jelenleg is törvénysértő módon működik.

Hogy akarjak elmenni egy képviselő-testületi ülésre, ha azt sem tudom, mi lesz a napirend?

A képviselő-testületi ülések előzetes napirendjének nyilvánosságra hozatalát törvény írja elő, de gyakorlati szempontból sem elhanyagolható ez az információ, hiszen egy érdeklődő állampolgár úgy tudja eldönteni, részt vegyen-e az ülésen, ha tudja, miről lesz rajta szó.

Az eredményekből az látszik, hogy a 2013-as adatokhoz képest a budapesti kerületekben 39, míg a városok esetében 16 százalékponttal magasabb arányban közölték a napirendeket előzetesen, mindeközben azonban a megyei jogú városok esetében 5 százalékos visszaesés mutatkozik. Ez összességében még így is javuló tendencia: 10-ről 29 százalékéra nőtt az arány, azonban ez alapján még mindig lesújtó a helyzet, hiszen az önkormányzatok hetven százaléka továbbra sem tesz eleget a törvényben foglalt kötelezettségének.

Ábra: az elérhető képviselő-testületi jegyzőkönyvek százalékos aránya. Forrás: Corruption Research Center Budapest

Közbeszerzések: romló tendencia

A közbeszerzési törvény 2013-as módosítása óta az önkormányzatok nem saját honlapjukon, hanem egy központi szerveren kötelesek közzétenni a közbeszerzési adatokat, ennek ellenére a 2015-ös számok nem mutatnak jelentős változást. A két évvel ezelőttihez képest a városok mintegy 47 százalékánál továbbra is elérhető legalább egy közbeszerzési szerződés saját honlapján, a közzétett szerződések azonban kevésbé frissek, mint 2013-ban. A CRCB csupán 55 olyan várost talált 2015 őszén, ahol volt elérhető 2015-ös szerződés.

A friss közbeszerzési tervek elérhetősége is csökkent – mindhárom vizsgált várostípusban. A legszembetűnőbb visszaesés a budapesti kerületeknél mutatkozik: míg 2013-ban 23-ból 21, addig 2015-ben már csak 15 tüntette föl honlapján az aktuális évre vonatkozó tervet.

Ábra: Elérhető közbeszerzési tervek, százalékos arányban, településtípus szerint. Forrás: Corruption Research Center Budapest

Hasonló a helyzet az éves közbeszerzésekre vonatkozó statisztikai összegzéseket illetően is: a csökkenés itt is a budapesti kerületeknél a legszembetűnőbb. A 2013-as 15-höz képest 2015-ben már csak 7 kerület honlapja tartalmazott ilyen adatokat. A csökkenés szintén jelentősnek mondható a városok körében (17-ről 13 százalékra), a megyei jogú városok körében azonban nincs  változás e tekintetben.

Uniós dokumentumok

Az állampolgárok megfelelő tájékoztatásának szempontjából nem elhanyagolható, hogy az Európai Unió (EU) szerepvállalásáról szolgáltat-e információt az önkormányzat. Sajnos az adatok azt mutatják, hogy 2015-ben kevesebb honlapon szerepelt uniós szerződés, mint két évvel korábban.

E téren ellentétes tendenciák figyelhetők meg: a budapesti kerületek esetében csökkent, a többi városnál azonban nőtt az EU pályázatokkal kapcsolatos információkat közlő honlapok száma.

Az átlátható működés szempontjából fontos, mennyire felhasználóbarát egy-egy honlap. 2015-ben már több helyen talált a CRCB akadálymentesített verziót, oldaltérképet és keresőmotort, mint 2013-ban. Ez örvendetes, mindeközben azonban csökkent az idegen nyelven elérhető honlapok száma.

Statisztikailag elhanyagolható a változás

A CRCB két indexet hozott létre: az egyik a nyitottsági, amely az adatokhoz való hozzáférhetőséget és átláthatóságot mutatja, a másik pedig a törvénytiszteleti, amely a törvényileg szabályozott információk közzétételére vonatkozik. Ezek 2013-ról 2015-re alig változtak: a nyitottsági index 0,44-ről 0,45-re, a törvénytiszteleti index pedig 0,54-ről 0,60-ra nőtt. Statisztikai szempontból mindkét változás elhanyagolható.

Az átláthatóság nemcsak a korrupciót csökkenti, hanem az egyik elengedhetetlen feltétele és jellemzője a hatékony kormányzásnak – hangsúlyozza a CRCB.

A szervezet véleménye szerint az, hogy a városi önkormányzatok nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket, negatív hatással bír az állampolgárok és a vállalatok törvénytisztelő magatartására.

A  CRCB teljes jelentése (angol nyelven) ide kattintva érhető el.