A rendszerbontónak nevezett népszavazási kezdeményezést jegyző aktivisták szerint a Kúria keddi, a boltok vasárnapi zárva tartása kapcsán kezdeményezett referendumokról szóló döntésével magát a jogintézményt silányította bohózattá. A szocialisták ismét „elkéstek” az új kérdés beadásával.

A Kúria kedden minden, vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdést érintő fellebbezést elutasított, és helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatait. A magas testület három ügyben összesen öt, az NVB korábbi határozatait támadó beadványt utasított el, javarészt eljárási okokból – derül ki a Kúria honlapjáról.

Az egyik fellebbező a Magyar Szocialista Párt (MSZP) volt, amely azt kifogásolta, hogy legutóbb ők voltak a leggyorsabb beadványozók a vasárnapi boltzár ügyében, az NVB mégis egy magánszemély elsőbbségét állapította meg. A kérdést egyébként de iure nem az MSZP, hanem magánszemélyként Lukács Zoltán – az MSZP alelnöke és frakcióvezető-helyettese – jegyezte.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” – szólt Lukács kérdése, mely még Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára – a boltzár elleni harc ikonikus alakja – szerint is szakszerűen került megfogalmazásra, így ő maga is nagyon optimista volt az ügyet illetően.

Lukács kérdését viszont nem fogadta el az NVB, mert a testület MSZP által delegált tagja, Litresits András a saját belépőjét használva jutott be az épületbe, és adta át azt a Nemzeti Választási Irodának (NVI), így előzve meg a többieket. Bár Litretits úgy látja, miszerint a törvényben sehol nincs olyan rendelkezés, hogy nem lehet használni a belépőt, az NVB szerint tette sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a népszavazás kezdeményezésére jogosultak esélyegyenlőségét.

Ezzel a Kúria is egyetértett, mint indoklásukban fogalmaznak: a törvény szerint a döntések meghozatalában szavazati joggal rendelkező NVB tagok nem vehetnek részt olyan eljárási cselekményekben – például mások népszavazási kezdeményezésének kézbesítésében –, amelyek törvényességének elbírálásában is döntésalakító szerepük van.

Lukácsék után egy nappal az Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMKE) is benyújtotta a kérdését, és már-már zsebében érezhette a győzelmet, az NVB később mégis megtagadta kérdésük hitelesítését, korábbi joggyakorlatától eltérő módon ugyanis úgy határozott, hogy nem a Kúria, hanem az NVI honlapján történő közzététel után tekint „felszabadultnak” egy népszavazási témát. Eszerint viszont Wodicska Zoltán volt az első benyújtó, nem az ÚMKE, kérdése azonban értelmetlennek bizonyult, de arra pont jó volt, hogy újabb hónapokra ellehetetlenítse a valódi kezdeményezéseket. Wodicska a legutóbbi önkormányzati választás alkalmával egyébként annak a Schmuck Andor által jegyzett szociáldemokrata pártnak volt képviselőjelöltje – és kapott hat szavazatot –, a VI. kerületben, amely a Fideszével gyanúsan egyező ajánlásokat adott le. Emiatt rendőrségi nyomozás is indult.

Az NVB ezen döntését három felülvizsgálati indítványban is támadták, ám a Kúria mindhármat elutasította. Indoklásuk szerint a párhuzamossági moratórium megszűnése időpontjának előreláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie, de erről a törvény konkrét rendelkezést nem tartalmaz, ezért azt a jogalkalmazásnak kell kialakítania.

A Kúria szerint a népszavazási kezdeményezések tárgyában való bírósági döntés a jogalanyok széles körét érinti, ezért ezen határozatok megismerésére széles körben kell lehetőséget biztosítani. Ennek a követelménynek a Kúria határozatának a Valasztas.hu-n történő közzététele is megfelelt, ezért jelen ügyben jogszerű volt a párhuzamossági moratórium feloldásának e közzétételhez kötése – állítja a legfelsőbb bírói testület.

A Kúria három keddi döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, ám jogerőre emelkedésüket, közzétételüket követően újabb kezdeményezéseket lehetett benyújtani a vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatban.

Az MSZP ennek megfelelően már szerdán kora reggel a Nemzeti Választási Iroda kapujában várta, hogy a határozat megjelenjék a Kúria honlapján. Újra a Lukács féle kérdést szerették volna – immár elsőként és „szabályosan” – benyújtani, ám mit ad Isten, ez most sem sikerült, ugyanis egy magánszemély, Simonné Gercsényi Gabriella megelőzte őket. Ő pontosan akkor nyújtotta be kezdeményezését, amikor a határozat megjelent a Kúria honlapján.

Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő a Nol.hu-nak azt mondta: a helyszínen várakozó embereiket éppen akkor tájékoztatták telefonon arról, hogy a Kúria honlapján közzétett döntés szerint ismét be lehet nyújtani a kérdést, amikor belépett a választási iroda kapuján egy idősebb nő és egy fiatalember. Ők az MSZP aktivistáit kikerülve a porta mellé kihelyezett időbélyegzőhöz léptek, bedugták a magukkal hozott borítékot a gépbe, majd bementek az épületbe. Így maradtak le a szocialisták húsz másodperccel.

Harangozó szerint igencsak kérdéses, hogy Simonné – aki a cégbírósági adatok szerint egy hatvanöt éves tordasi baromfitenyésztő kisvállalkozó – vajon miként értesülhetett előbb a kúriai végzés megszületéséről, mint az az emberük, aki folyamatosan figyelte a bírósági honlapot.

Harangozó azt is sajnálatosnak tartja, miszerint a Kúria nem foglalkozott azzal, hogy az MSZP választási bizottságba delegált tagja valóban visszaélt-e a helyzeti előnyével. Ehelyett inkább azzal érveltek: a népszavazási törvény szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, s azt nem a kezdeményezést jegyző Lukács Zoltán tette meg. Harangozó kíváncsi rá, más esetekben ezt bárki megkövetelte-e, mert bizonyos benne, hogy a megbízott útján történő kézbesítésre korábban is volt példa.

Lukács Zoltán, a korábbi benyújtó az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden azt mondta: „A megbízottjaink ott voltak már reggel fél hatkor, hiszen nem tudtuk, mikor dönt a Kúria”. Órák óta ott vártak a Választási Iroda portájánál, ahol be lehet adni a kérdést, mikor egyszer csak a biztonsági őr kitessékelte onnan őket, hogy ott nem lehet várakozni. Ekkor érkezett meg Simonné, aki Lukács Zoltán elmondása szerint nem is maga tette be az ominózus gépbe a borítékot, majd a fiatalember eligazította az asszonyt. A politikus szerint az információ kiszivárog a Kúriáról.

Hozzátette: megdöbbentek a döntésen, mert az elmúlt hetekben számos jogásszal egyeztetve arra jutottak, hogy fellebbezésüknek helyt kell, hogy adjon a Kúria. Érthetetlen az egész, mert a meghatalmazás jogintézményét kérdőjelezték meg, ráadásul több tucat ilyen módon beadott kezdeményezés volt korábban, amivel semmi probléma nem volt – hangsúlyozta a politikus.

Lukács Zoltán szerint a Kúria törvényt sértett. A Litresits – mint meghatalmazott – által benyújtott kérdést az NVI visszadobta, csakhogy a népszavazási törvény szerint, ha az NVI öt napon belül elutasít egy kezdeményezést, és a benyújtó azt tizenöt napon belül újra beadja, akkor az első benyújtási időpontot kell az eredeti időpontnak venni. Lukács Zoltán ezt személyesen meg is tette, a Kúriát azonban ez nem érdekelte. Bár az ítélet jogerős, rendkívüli jogorvoslati kérelmet adnak be – mondta az ellenzéki politikus.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” – ebben a kérdésben szeretne népszavazást a jól értesült asszony, akit az Indexnek sikerült megszólaltatnia. Simonné azt mondta: azért nyújtott be népszavazási kérdést, mert érdekli a téma. „Nincs pártkötődésem, nem harcolok senkivel” – tette hozzá. Arra a kérdésre, miszerint hogyan sikerült éppen akkor benyújtania a kérdést, amikor a határozat felkerült a Kúria honlapjára, azt mondta a portálnak: „úgy is lehet fogalmazni, hogy szerencsém volt”.

Az orgánum arra hívja föl a figyelmet, hogy a kérdést valószínűleg nem hitelesíti majd az NVB, arra viszont éppenséggel megint alkalmas, hogy újabb hónapokra blokkolja a témát más benyújtók elől.

„A Kúria nem a jogaink védelmével van elfoglalva, hanem azzal, hogyan erősítheti a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot. Abban az országban, ahol óráról órára lehet törvényeket hozni és változtatni a hatalom érdekeinek megfelelően, különösen fontos szerepe lenne egy független igazságszolgáltatásnak. A Kúria ma megint egy lépéssel közelebb vitte az országot a diktatúra kiteljesedése felé” – írta Facebook-oldalán az ÚMKE.

Közleményükben azt írták: megdöbbenéssel értesültek a Kúria döntéséről. „Az indoklásban a Kúria újabb megerősítését adja annak, amit eddig is tudtunk: a hatalom érdekeit védi mindenáron” – hangsúlyozták.

Szerintük már az NVB határozata is „vérlázító” volt, „A jogbiztonság, a kiszámíthatóság teljes sutba vágásával alakították úgy a helyzetet, hogy azzal kiszolgálhassák megbízóik vélt vagy valós elvárasait. Ehhez asszisztált a Kúria, amely mai határozatában azt mondta ki, hogy érdemben nem dönt, mert egy, a demokrácia egyik alapintézményét, a népszavazást érintő vitás kérdésben többféle megoldás is elfogadható. Még akkor is, ha egyébként ezek egymással szembe mennek, teljes jogi bizonytalanságot eredményezve. Még akkor is, ha így csak arra alkalmasak, hogy a kezdeményezőket egymással szembe fordítsák. Még akkor is, ha jogalkalmazóként bohózatot csinálnak az NVB elfogadhatatlan döntését jóváhagyó helyzetből” – írja az ÚMKE.

„Mi nem dzsungelharcosok vagyunk, mi nem lökdösődni akarunk egy közhivatal portájánál” – utalt a szervezet arra, hogy részükről a vasárnapi zárva tartás népszavazás révén való eltörlését föladják. Mint mondják, az ÚMKE azt a köztársaságot akarja visszaállítani, amelyben elképzelhetetlen pusztán a hatalom kiszolgálását támogató, napról napra változó jogrendszer. „Azt a köztársaságot akarjuk visszaállítani, ahol a hatalommal visszaélők és az őket kiszolgálók előbb-utóbb börtönben végzik” – hangsúlyozta a szervezet.

Az ÚMKE úgy látja: „A vasárnapi zárva tartás körüli őrjöngés is bizonyíték arra, hogy Orbán és rendszere joggal tart a népszavazásoktól. Ha nem így lenne, nem tett volna meg mindent minden hivatala a megakadályozására. Ennek fényében különösen felértékelődik az ÚMK által kezdeményezett négykérdéses népszavazási akció, amelynek jelentőségét az ellenzéki pártok nem ismerték fel. Nem ismerték fel a népszavazásnak, mint eszköznek a mozgósító erejét. Mivel nincs esély a közeljövőben sikeres népszavazásra, ezért részünkről lezártuk politizálásunknak ezt a szakaszát” – írják.

Október 23-án a Nemzeti Múzeumnál tartandó demonstrációjukon arról is beszélnek majd, hogyan lehet ezek után továbblépni. Az eseményre szerda estig mindössze 1016-an jelezték, hogy biztosan elmennek.

Az újabb kudarc ellenére az MSZP nem adja fel. Lukács Zoltán az Egyenes Beszéd már idézett adásában azt mondta: ha a Kúria ragaszkodik ahhoz az „elvetemült” elképzeléséhez, hogy egy kérdést csak személyesen lehet beadni, akkor egyfelől neki van igaza, másfelől pedig rengeteg embert kizárnak a lehetséges kezdeményezők köréből. Ha a jogbiztonság fönnáll Magyarországon, akkor a 2008-as szociális népszavazást sem lehetett volna megtartani, hiszen ott sem Orbán Viktor nyújtotta be személyesen a kérdést. Akkor annak az eredménye semmis – hangsúlyozta az MSZP frakcióvezető-helyettese.