|Tóth Csaba és Gyurcsány Ferenc. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter|
A volt miniszterelnök szerint aki szembemegy a liberális demokrácia alapelveivel, azzal szembe kell szállni. Gyurcsány Ferenc a 2006-os eseményekről is beszélt a Republikon Intézet Kire szavazzanak a liberálisok? elnevezésű rendezvényén kedden este.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke volt a vendége a Republikon Intézet Kire szavazzanak a liberálisok? című pódiumbeszélgetés-sorozatának a budapesti Gödör Klubban kedden este. Az eseményen munkatársunk az SZDSZ négy (!) volt országgyűlési képviselőjét – Eörsi Mátyást, Horn Gábort, Szalay Gábort és Lakos Imrét – vette észre, kik közül az első három államtitkár is volt.
„Szavazzanak bármelyik, bejutásra esélyes demokratikus ellenzéki pártra.”
„Szavazzanak bármelyik, bejutásra esélyes demokratikus ellenzéki pártra” – reagált Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, amelyet entrée gyanánt Tóth Csaba, a Republikon Intézet a moderátori szerepet magára vállaló stratégiai igazgatója föltett neki, hogy tudniillik miért szavazzanak a liberálisok a DK-ra.
Az ellenzéki politikus szerint a liberális jogállam helyreállításáról a bejutásra érdemes három demokratikus párt – nem mondta ki, de nyilvánvalóan az MSZP-re, az LMP-re és a DK-ra utalt – „nagyjából ugyanazt gondolja”. Ugyanakkor szerinte saját pártja az, amelynek álláspontja a vallás, a szexuális orientáció, stb. kérdésében messze meghaladja a liberális minimumot. Az államnak ilyen kérdésekbe nem szabad beleszólnia – hangsúlyozta.
Társadalompolitikai kérdésekben mindhárom pártnak erős szociáldemokrata beütése van – ismerte el Gyurcsány. „A neoliberálisok és neokonok mindhárom pártban csalódni fognak” – tette hozzá.
Gyurcsány szerint a három párt közül a DK a leginkább piacpárti. Nem egyértelmű, hogy a posztschifferiánus LMP most épp mennyire antiglobalista, az MSZP pedig jobban bízik az állam gazdaságpolitikai szerepében, mint amennyire kellene – így a volt kormányfő.
A DK elnöke annak az óhajának adott hangot, hogy az egész demokratikus oldal állapodjék meg az egyéni választókerületekben, ugyanakkor szerinte közös listára nincs szükség. Emlékeztetett: „2014 nem volt egy sikertörténet”. A külön lista szerinte több sikerrel kecsegtet.
„Egy álom volt” a liberálisokkal kormányozni.
„Egy álom volt” – ironizált Gyurcsány Ferenc azon moderátori kérdésre, hogy milyen volt a liberálisokkal közösen kormányozni. Kuncze Gábor (a Budapest Beacon októberben vele készített interjúja itt olvasható – Sz. P.) alatt jobb volt, majd Kóka János alatt nehezedett a helyzet – magyarázta.
Az egészségügyi reformot az általa vezetett koalíció egy olyan miniszterre bízta, akinek nem volt korábbi politikai tapasztalata. „Ez közös felelősségünk. A koalíció bukásához ez is jelentősen hozzájárult” – kritizált és gyakorolt önkritikát a volt kormányfő.
A közönségben a társadalmat erősen fölülreprezentálva képviselt SZDSZ-árvák aztán megkapták, amiért jöttek: az SZDSZ – emlékezett vissza a tíz-tizennégy évvel ezelőtti kormányzásra az akkori miniszterelnök – fontos viszonyítási pontot vitt a koalícióba: nagyon erős liberális parlamentáris fölfogást, európai polgári elkötelezettséget, a nacionalizmusokkal szembeni ellenállást. Ha már nacionalizmus, Gyurcsány – igaz, neve említése nélkül – odaszúrt egyet Szili Katalin egykori házelnöknek: az MSZP népi-plebejus szárnyában mindig volt vonzódás a nacionalizmushoz – emelte ki. „Ezt az egyik legveszélyesebb dolognak tartom ebben a régióban” – fogalmazott.
Akit tizenkét év alatt nem tudott az igazáról meggyőzni, azt most, az elkövetkező két hónapban sem fogja tudni meggyőzni.
Tóth Csaba szóba hozta 2006. október 23-a eseményeit. Akit tizenkét év alatt nem tudott az igazáról meggyőzni, azt most, az elkövetkező két hónapban sem fogja tudni meggyőzni – reagált Gyurcsány. Szerinte a kormánynak egyetlen elvárása volt a rendőrségtől, mégpedig a törvényes rend fönntartása. Arra hívta föl a figyelmet, hogy nagyjából annyi rendőr sérült meg, mint tüntető: mindkét oldalon háromszáznegyven körül volt a sérültek száma.
Mondhat-e egy öt-tíz százalékos párt vezetője egy nála támogatottabb miniszterelnökről olyat, hogy Orbánnal nincs alku? – kérdezte Tóth. A DK elnöke szerint ez az álláspont demokratikus politikai viszonyok között elfogadhatatlan lenne, de jelen körülmények közt mondhat. „Orbán megy a történelem süllyesztőjébe” – tette hozzá a rendszert diktatúrának nevező politikus.
Áttérve a bojkott ötletére, azt Gyurcsány azzal utasította el, hogy nem szabad a Fideszt száz százalékhoz juttatni. Ráadásul – érvelt az ellenzéki pártelnök – a képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a képviselő még most is számos, a halatom számára kellemetlen dolgot tehet, például bemehet a rendőrségre adatokat kikérni. 1989-90-ben az akkori ellenzék jól tette, hogy időközi választásokon az akkori állampárti parlamentbe bejuttatta néhány prominens politikusát – érvelt.
„A választás tétje, hogy megtörjük a diktatúrát.”
Ha diktatúra van, akkor mi a választás tétje? Miért menjünk el szavazni? – kérdezte a Republikon stratégiai igazgatója. „A választás tétje, hogy megtörjük a diktatúrát” – reagált a volt kormányfő. Szerinte ha a Fidesz negyven-ötven választókerületben kikap, akkor kisebbségbe kerül. Ha ezt követően új parlamenti választásra kerül sor, azzal megdől a Fidesz megtörhetetlenségének mítosza.
- „Drukkol Fodor Gábornak?” – kérdezte Tóth.
- „Nem” – felelt Gyurcsány.
- „Miért nem?” – így a moderátor.
- „Nem mondok el mindent, amit tudok, de Orbánnal nincsen alku” – mondta a DK elnöke.
Viszonylag jelentős taps.
- „Van még valaki a demokratikus ellenzéki oldalon, akinek nem drukkol?” – kérdezte a Republikon stratégiai igazgatója.
- „Nincs” – reagált a volt miniszterelnök.
Később – ha munkatársunk jól dekódolta a volt kormányfő szavait – az is kiderült: bár a DK listavezetőjét nem miniszterelnök-jelöltnek, hanem listavezetőnek hívják, Gyurcsány de facto miniszterelnök-jelölt.
Aki azt mondja, hogy lebontaná a kerítést, az politikai öngyilkosságot hajt ezzel végre.
A menekültkérdésről Gyurcsány azt mondta: két szempontot kell figyelembe venni: a befogadó nemzet biztonságát és a humanitárius kötelezettséget. A kerítés a választók fejében az ország biztonságának lett a szimbóluma. Aki azt mondja, hogy lebontaná a kerítést, az politikai öngyilkosságot hajt ezzel végre. „Nem akarok öngyilkos lenni” – tette hozzá, ugyanakkor közölte: mindenkit be kell fogadni, aki az életét menti, és minden további menekült esetén szabad a mérlegelés joga.
Gyurcsány szerint a Fidesz egy csomagba söpri össze a menekültügyet, a terrorizmust és a fundamentalizmust. Nem önmagában az iszlám a kihívás, „hanem bizonyos fundamentalizmusokkal van itt vita, és ez okoz konfliktust”. Aki szembemegy a liberális demokrácia alapelveivel, azzal szembe kell szállni – hangsúlyozta.
A volt kormányfő még a NER gazdaságpolitikáját is aprította csekélykét. „Általában nem hiszek abban, hogy ami magyar tulajdon, az jó, ami nem magyar, az rossz” – magyarázta, és nem állt meg félúton. „Ha a tulajdonnak elveszik a függetlensége (mármint a hatalomtól való függetlensége – Sz. P.), akkor elveszik a lényege” – mondta. Hozzátette: az oligarchák helyzetbe hozásával nem ért egyet. „Az állam ebben a helyzetben a tisztességes piaci versenynek nem elősegítője, hanem ellenfele”. Az ellenzéki politikus ugyancsak bírálta a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének fölszámolását, „a vazallusi rendszer kialakítását”.
Az ne konstituáljon senkinek se szavazati jogot, hogy egy dédapja magyar volt.
Gyurcsány indoklás nélkül nemmel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy 2006-ban nem lett volna-e jobb lemondania. Egy, a magyar-szovjet nyugdíjmegállapodás fölmondására vonatkozó, ugyancsak újságírói kérdésre azt válaszolta: 2002 és 2010 között csökkent Kispalád lakossága, most viszont ezerháromszáz ember lakik az ukrán határ melletti faluban, több mint kétszer annyi mint nyolc éve. 2010-ben parafálás előtt állt a szerződés fölmondása, de az Orbán-kormány fölfüggesztette a folyamatot. Mint fogalmazott, létezik a nyugdíjbiznisz, „de nem állítjuk, hogy az ukránok en bloc bűnözők”.
| Gyurcsány Ferenc. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter|
Az egyik, gyakran lapnak eufemizált kormánypárti szócső munkatársa kérdésnek álcázott állítására, hogy tudniillik a DK visszavenné az állandó magyarországi lakcímmel bíró állampolgárok állampolgárságát, Gyurcsány azonnal lecsapott mint a rétisas: „Nem. Csak a szavazati jogot.” Lényegében nincs olyan Európában, hogy érdemi helyben lakás nélkül, a helyben lakás kötelezettsége nélkül automatikusan állampolgárságot adnak – hangsúlyozta.
Az állampolgárságot Magyarország tömegesen adja, mégpedig úgy, hogy nem követeli meg a helyben lakást, és úgy, hogy soha nem kellett az illetően Magyarországon laknia. Szerinte aki soha nem élt életvitelszerűen Magyarországon, annak ne legyen szavazati joga. Az ne konstituáljon senkinek se szavazati jogot, hogy egy dédapja magyar volt – mondta, egyúttal visszautasítva, hogy ezen véleménye miatt magyartalannak tartja őt a jobboldal. Szerinte a többi párt azért „nem mer erről beszélni”, mert az ezen állásponton lévőket olyan erővel bélyegezi meg a jobboldal, „hogy meg sem mernek szólalni”.
Helyszíni tudósítónk interjút készített Gyurcsány Ferenccel. Az interjút a közeljövőben közöljük.