„Az új törvénycsomag tömény embertelenség” – szolidaritási tüntetés a menekültek mellett

szeptember 3, 2015

Tüntetés, 2015. szeptember 2., II.„Az én nevemben ne! – Not in my name!” – volt a címe annak a többezres szerda esti budapesti tüntetésnek, melynek résztvevői részben a Magyarországon rekedt menedékkérőkkel való szolidaritásukat fejezték ki, részben két, a tervek szerint csütörtökön megvitatandó és pénteken megszavazandó törvény ellen tiltakoztak. Lehet, hogy csütörtökön újabb tüntetés lesz.

A tüntetők által elutasított egyik törvénytervezet alapján a kormányzat katonákat küldhetne a határra, míg a másik a rendőrség jogait bővítené a polgári szabadságjogok kárára.

Bár a Facebookon szerveződő tüntetések általános jellemzője, hogy sokkal kevesebben vesznek rajta részt, mint ahányan előzetesen biztosra ígérik magukat, ez a tüntetés kivételnek bizonyult. 7031 ember jelezte, hogy biztosan, s 1032, hogy talán ott lesz – és valóban: sok ezer ember vett részt a tüntetésen, köztük számos politikus és közéleti személyiség, többek közt Bauer Tamás, Kőszeg Ferenc és Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ három volt országgyűlési képviselője, közülük a legelső a Demokratikus Koalíció (DK) volt alelnöke, Dés László zeneszerző, szaxofonművész, Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője, Kész Zoltán független országgyűlési képviselő, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke és Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapítója és ügyvivője.

Tüntetés, 2015. szeptember 2., I.A sokaság este hétkor a Nyugati téren gyülekezett, itt azonban szónoklatok nem voltak: a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca érintésével a Kossuth térre vonult.

„Azt hittem két napja, hogy minden részvevőt meg fogok tudni hívni sörözni” – kezdte beszédét a tüntetés spiritusz rektora és egyetlen szónoka, Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid Facebook-csoport aktivistája.

„Nem tudom elmondani, hány köbméter víz ment át a kezünkön ezalatt a tíz hét alatt, és hány hálás mosolyt kaptunk. Sosem fogjuk abbahagyni” – mondta a szónok, aki ezt követően köszönetet mondott a több száz pályaudvari önkéntesnek, a több ezer adományozónak, „aki megmutatta, hogy adni jó”. Mint fogalmazott, „hetvenezer ember köszönte meg, hogy útbaigazítottuk őket”. Úgy folytatta: „kívánom nekik, hogy olyan otthonra találjanak, ahol szeretetben és békében nevelhetik gyerekeiket”.

A szónok kisebb kiegészítésekkel fölolvasta a tüntetésre szóló meghívót. „Nincs illegális ember sehol a világon. Nincsenek démonizálható emberek”. Később azt mondta: nem hajlandóak asszisztálni ahhoz, hogy a kormány a „tranzit” szót a kitoloncolás kezdőpontjának használja föl, és magához a kitoloncoláshoz sem hajlandóak asszisztálni.

„Menedékkérők ma (szerdán – a szerk.) Kőbánya-Kispesten azzal szembesültek, hogy étlen-szomjan fölrakták őket egy másik vonatra, hogy továbbmenjenek egy táborba. A étel és az ital alapvető szükséglet. Aki ezt a másiktól megtagadja, az az életet tagadja meg” – mondta.

Zsohár szerint „az új törvénycsomag tömény embertelenség”: bejöhet a lakásomba a rendőr, „mert esetleg menekültet rejtegetek – pedig nem rejtegetem, hanem a vendégem”.

A szónok szerint „rossz annak a menedékkérőnek, akit kriminalizálnak”, egyúttal köszönetet mondott azoknak a rendőröknek, „akik igyekeztek emberségesen viselkedni az elmúlt hetekben”.

Úgy vélte: a hadsereg dolga nem a menekültekkel szembeni föllépés kellene, hogy legyen, épp ellenkezőleg: „szeretnénk, ha a hadsereg eszközeit, például a konténert vagy a gulyáságyút használhatnánk a tranzitban”.

Utóbb az országgyűlési képviselőknek címezte szavait. Azt javasolta nekik: menjenek el a három tranzitba, hogy lássák a valóságos helyzetet. „A zárt kiskunhalasi táborban is eltölthetnének egy napot egy olyan őrizetben, mint amilyenben a menekültek voltak, egyesek hónapokig” – mondta. Azt is javasolta: próbálják ki, milyen lehet párszi, pastu vagy urdu nyelvű formanyomtatványokkal egy nap alatt eljutni a határról Debrecenbe. „Kíváncsi vagyok, hogy ezek után hétfőn milyen törvénytervezet születne” – mondta.

„Remélem, hogy a holnapi (csütörtöki – a szerk.) vitanapon meggondolják, hogy támogatják-e a két törvénytervezetet. Ha igen, akkor holnap (csütörtökön – a szerk.) este találkozunk ugyanitt, mert holnapra is van engedélyünk” – közölte.

Nyolc után kilenc perccel Zsohár bejelentette a tüntetés végét, majd ráadásként az Adjon Isten jóéjszakát egy rövidített változata hangzott el, melyet együtt énekelt az egész sokaság. Ezt követően a tüntetés föloszlott, egy kisebb csoport elindult a Keleti pályaudvarhoz.

„Milyen érdekes: a tüntetők közül senki sem sz…ik a bokorba a Kossuth téren, és senki sem megy át a Szabadság térre fölgyújtani a Tőzsdepalotát” – jellemezte valaki a Budapest Beacon munkatársának füle hallatára az épp véget ért tüntetést, összevetve azt a 2006 szeptemberében történtekkel.