Átfogó változások léptek életbe az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével. A számos változás egyike, hogy nem készíthető fotó senkiről, annak beleegyezése nélkül. A szabály azokra az esetekre is vonatkozik, ha egy média nem közzététel céljából készíti a felvételt – mindenkinek óvatosan kell eljárnia, ha bármilyen kép- vagy hangrögzítő eszközt használ.

A parlament 2013-ban fogadta el az átdolgozott törvényt (2013. évi V. törvény; 2:43 – Hatályos: 2014.03.15), amely kimondja, hogy mindenkinek lehetősége van gyakorolni jogait, mások által alkalmazott korlátozások nélkül. Mindenkinek tiszteletben kell tartania mások emberi méltóságát és személyiségi jogait. A törvény szerzői szerint ezek az alapelvek a magánszféra védelme alá esnek.

A fényképek, videó- és audio felvételek nem rögzíthetőek az azokon résztvevők kifejezett hozzájárulása nélkül, hacsak azok nem közterületen, vagy a személyek közösségi megmozdulásain kerülnek rögzítésre. Az új törvény egyik ködös aspektusa, hogy az szemben áll a 2012-es törvénnyel, amely tiltja személyek arcának azonosítható módon történő közzétételét.

Hivatalnokok szerint a törvénynek a fényképekre  és azok közzétételére vonatkozó hozzájárulásra való kiterjesztése pusztán kodifikálja a jelenlegi bírósági gyakorlatot, írja Daniel Nolan, a “The Guardian” szerzője. Véleménye szerint számos magyar bíró személyesen azt mondta, hogy fogalma sincs, milyen ítélkezési gyakorlattal fognak élni az új törvény rendelkezéseivel kapcsolatban.

Magocsi Márton, az Origo.hu fotószerkesztője a Guardian-nek elmondta, valakitől engedélyt kérni, mielőtt fotó készül róla, eléggé irreális elvárás egy tudósítás során. “Attól tartunk, ez perek lavináját fogja elindítani. Ha az emberek az utcákon elkezdik ezt a törvényt idézni, az még nehezebbé teszi az újságírók munkáját. Az igazi veszély azonban az, hogy a magán-biztonsági cégek vagy a rendőrség meg fogja próbálni a fotóriportereket távol tartani bizonyos területektől, vagy megakadályozni, hogy fényképeket készítsenek tevékenységükről”.

A törvény talán legzavaróbb aspektusa az, hogy büntetéssel sújtja a magánszféra védelmére vonatkozó új törvény megszegőit. Pert indíthat az, akiről engedélye nélkül fényképet készítenek. Az új PTK ezen eleme alapján akkor is jár részére kártérítés, ha nem bizonyítja, hogy a fotó miatt pénzbeli kára vagy egyéb hátránya származott. Csak azt kell bizonyítania, hogy a fénykép engedély nélkül készült róla.

Bánkúti András, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke az index.hu kérdésére elmondta, “Ha készítek egy fényképet a Nemzeti Múzeumról, és valaki belép a képbe, akkor kártérítési pert indíthatnak ellenem.”

Hivatkozások:

2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről, njt.hu

Fotózzon ezentúl, aki mer, Index.hu; 2014. március 14.

Hungary law requires photographers to ask permission to take pictures, theguardian.com; 2014. március 14.