A Pesti Srácok egy, a Baptista Szeretetszolgálatnál indított nyomozásról számol be. A szeretetszolgálat szerint „méltánytalan és aránytalan” a velük szemben zajló eljárás. A Baptista Szeretetszolgálat megrendülése föltételezhetően összefüggésben van azzal, hogy a kormányzat ősszel módosítani kívánja az egyházügyi törvényt.

A NAV különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Baptista Szeretetszolgálatnál, a Baptista Egyház alapítványánál – közölte a kormányközeli Pesti Srácok. A lap úgy tudja: a hatóságok állítása szerint a vallási szervezet nem tud elszámolni mintegy hárommilliárd forint állami támogatással, melyet a szeretetszolgálat házi gondozói programjára kapott. A Baptista Szeretetszolgálat ugyanakkor tagadja, hogy bármilyen szabálytalanságot követett volna el.

A Magyar Államkincstár (MÁK) nyáron tartott ellenőrzést minden olyan egyháznál vagy egyházi szervezetnél, amelyek állami támogatásból látnak el szociális feladatokat.

A vizsgálat eredménye szerint komoly hiányosságokat egyedül a Baptista Szeretetszolgálat házi segítségnyújtó szolgálatánál tártak fel.

Az ellenőrzés során a MÁK nemcsak a papírokat és az adminisztrációt nézte át, hanem személyesen felkeresték a házi gondozókat és az adminisztrált ellátottakat is, hogy összevessék az elszámolásban szereplő dokumentáció adatait a valós tapasztalatokkal.

Az ellátottak által igazolt munkavégzés és a dokumentált feladatellátás között mintegy ötvenszázalékos eltérés volt – írja a Pesti Srácok.

A vizsgálatot követően augusztus 6-án a MÁK leállította a szeretetszolgálat feladatellátásának finanszírozását és a leadott elszámolást, mivel a gyanú szerint 3,2 milliárd forint felhasználását nem tudta a szervezet megfelelően igazolni. A MÁK különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóságnál ismeretlen tettes ellen.

A NAV megerősítette, hogy nyomozás folyik az ügyben.

Bukás

A portál szerint a szeretetszolgálat mintegy nyolcszáz dolgozóját múlt héten egyik pillanatról a másikra bocsátották el. Magyarázatot az elbocsátásukra ugyanakkor nem kaptak.

Az orgánum számos korábbi dogozót megkeresett, akik azt mondták, hogy miután berendelték őket a Baptista Szeretetszolgálat helyi irodájába, ott arra kérték őket, hogy adják be egy-két soros fölmondásukat.

Sindler Veronika munkajoggal foglalkozó ügyvéd a lapnak azt mondta, a Baptista Szeretetszolgálat megszeghette a tömeges felmondásra vonatkozó speciális szabályokat.

Megmagyarázhatatlan és aránytalan

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója megerősítette, hogy a vizsgálat tárt föl hiányosságokat, ám mint írja, ez ügyben ők is indítottak belső vizsgálatot és méltánytalannak, továbbá aránytalannak tartják a MÁK eljárását.

A Pesti Srácok kérdéseire megküldött válaszokból kiderül, hogy a szeretetszolgálat nyolc önálló intézménye nyolc járásban látott el házi segítségnyújtást 2011 óta. Országszerte összesen 8472 idős, beteg ember ellátásáról gondoskodtak saját otthonukban. A portál azon kérdésére, hogy ehhez mennyi közpénzt kaptak az államkincstártól, nem kapott választ.

Révész Szilvia azt írja, megdöbbenve állnak a MÁK intézkedése, a finanszírozás felfüggesztése előtt. „Ez a döntés több ezer idős rászoruló ellátásának finanszírozását szüntette meg egyik napról a másikra. Az intézkedést méltánytalannak és aránytalannak tartjuk, ezért kérelmet terjesztettünk elő. Reméljük, hogy az idős ellátottak és a munkavállalók érdekeire tekintettel a MÁK megváltoztatja a döntését” – fogalmaz a sajtófőnök. Hozzátette: A MÁK feljelentése alapján a NAV költségvetési csalás gyanújával ismeretlen személy ellen nyomozást indított. De az államkincstár által jelzett szabálytalanságok esetében ők is rendkívüli vizsgálatot indítottak, feljelentést tettek és fenntartói biztost jelöltek ki.

A Baptista Szeretetszolgálat egyik, névtelenséget kérő forrása azt mondta a Pesti Srácoknak: a pénzügyi szabálytalanságokra azt követően került sor, hogy a parlament 2011-ben elfogadta a sok vitát kiváltó új egyházügyi törvényt. A forrás szerint a szabálytalanságok egy része akkor történt, amikor a Baptista Szeretetszolgálat számos intézményt és programot vett át olyan intézményektől, amelyek a törvény miatt elvesztették államilag elismert egyházi státuszukat.

Csapda?

Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője (képünkön) szerint viszont a szeretetszolgálat összeesküvés áldozata lett.

„Egy felelős államkincstári vezetőtől hallottam, hogy beépített önfeljelentő (áll a háttérben – a szerk.), ez valami olyasmit jelent, miszerint valaki tudatosan beépül valahová, hogy olyan dolgot kövessen el, amit később bejelent, és ami miatt gondja lehet annak az intézménynek, ahova beépült” – nyilatkozta Szenczy Sándor az RTL Klub híradójának.

A történet többről szól, mint egy feltételezett csalás

A Pesti Srácok erősen közel áll a Fideszhez. A botrányt kirobbantó cikk időzítéséből arra lehet következtetni, hogy annak szerzője hozzáférhet hivatalos belső forrásokhoz is.

A Baptista Szeretetszolgálat megrendülésének ahhoz is köze lehet, hogy a kormány a közelgő őszi ülésszakon számos változtatást kíván végrehajtani a törvényben.

Az egyházügyi törvény

2014 áprilisában az Európai Emberi Jogok Bírósága Strasbourgban úgy határozott, hogy a 2011-es magyar egyházügyi törvény nincs összhangban az Európai Unió jogszabályaival.

Amikor 2011-ben elfogadták a törvényt, a magyar kormány azzal érvelt az új törvény megalkotása, benne az államilag elismert egyházi státusz bevezetése mellett, hogy egyre nagyobb számban jelentek meg az úgynevezett bizniszegyházak, melyek kizárólag az állami támogatások és az adókedvezmények miatt alakultak meg.

A törvénytervezetet a KDNP nyújtotta be, majd a Fidesz módosító javaslataival és támogatásával fogadták el. Azonban ahelyett, hogy egyedi eseteket vizsgáltak volna, a törvény értelmében csak maroknyi egyház kapta meg az államilag elismert státuszt, a többi egyháznak pedig megszűnt a jogosultsága az állami támogatások igénybe vételére. A törvény emellett gyakorlatilag beolvasztott számos vallási alapítványt – mint amilyen a Baptista Szeretetszolgálat is – az egyházakba és ezáltal átláthatatlanabbá tette finanszírozásukat és az állami támogatások felhasználását.

Mint arról a Budapest Beacon akkor beszámolt, egy, az Európai Emberi Jogok Bírósága által 2014 áprilisában kelt határozat szerint a magyar kormány nem tett meg mindent annak érdekében, hogy kevésbé drasztikus megoldást találjon az állami támogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetésére, mint bizonyos egyházak ellehetetlenítése. A strasbourgi bíróság továbbá kimondta, hogy a 2011-es egyházügyi törvény nem egyeztethető össze az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

Miután a fellebbezést követően a bíróság ítélete jogerőre emelkedett, a kormánynak el kellett ismerni a korábban elismertségüktől megfosztott egyházakat, kártalanítania kellett azokat a veszteségeikért és állami támogatásaik elmaradásáért, valamint új, az EU törvényeivel összhangban lévő törvényt kellett alkotnia.

Júniusban az igazságügy-miniszter új egyházügyi törvényjavaslattal állt elő. Az új törvény szerint az összes egyházat azonos elbánás illeti meg, véget vetne az állami támogatások önkényes kiosztásának, valamint bizonyos egyházak kiemelt helyzetének, mint amelyben jelenleg a katolikus egyház is van, amely jogosult az egy százalékos SZJA-fölajánlások mellett az államtól a teljes adóbevétel további egy százalékának a felvételére is.

Amellett, hogy az állam ezzel megsérti a Vatikánnal kötött meglévő megállapodást, akkora bevételtől fosztaná meg a katolikus egyházat, ami valószínűleg nagyon nem lenne a Fidesz koalíciós partnere, a KDNP ínyére. Olyan elméletek is napvilágot láttak, hogy a vasárnapi boltzár egyfajta alku volt az egyházügyi törvény módosításáért cserébe.

Casus belli?

A kormány oly módon is tálalhatja a 2011-es egyházügyi törvény módosítását, hogy arra az Európai Emberi Jogok Bíróságának elmarasztaló ítélete miatt volt szükség. Ehhez pedig nagyban hozzájárulhatnak az olyan esetek „bizonyítékként” történő bemutatása, amelyek számos egyházat a „bizniszegyház” kategóriába sorolnak. A „bizniszegyházak” e narratíva szerint nem annyira a gyülekezet szellemi szükségleteit igyekeznek kiszolgálni, sokkal inkább csak a közpénzeket akarják megcsapolni.