Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

„Az auschwitzihoz hasonló emberirtásnak soha többé nem szabad megismétlődnie, mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott beszéde előtt az MTI-nek. A magyar minisztert elkísérte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében Auschwitzba érkezett résztvevők is. Az eseményen részt vett Joachim Gauck német elnök, Francois Hollande francia elnök és Ukrajna elnöke, Petro Porosenko is.

Orbán Viktor nem jelent meg az auschwitzi megemlékezésen, annak ellenére, hogy a náci halálgyár majd minden harmadik áldozata az 1944 májusi magyarországi holokausztot követően érkezett oda. A mintegy másfél millió, főleg zsidó származású áldozat közül a becslések szerint 400.000 magyar volt.

 

A nemzetközi megemlékezés előtti napon azonban Orbán Viktor a Kozma utcai zsidó temetőben tartott beszédet, mely során megemlékeztek az első világháborúban elesett magyar zsidó katonákról. Az ünnepségen részt vett Heisler András a Mazsihisz elnöke is. A zsidó katonák sírköveit nemrég állították helyre kormányzati forrásokból. Orbán emlékeztette a hallgatóságát, „a zsidó katonák áldozatvállalása kritikus jelentőségű volt a háborús erőfeszítések során” és hozzátette, az elesett katonák Magyarország „megkérdőjelezhetetlen hősei”.

„Két és fél évtized múlva viszont szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljest a becsületes helyett” mondta a miniszterelnök. Megjegyzései, bár azokkal elismerte a rosszindulatú, vagy közömbös hozzáállást, nem tért ki az állam felelősségére.

Német katonák és magyar csendőrök összeterelik a magyar zsidókat 1944-ben, mielőtt Auschwitzba deportálják őket

Orbán azt is bejelentette, hogy kezdeményezni fogja egy online adatbázis létrehozását, mely megőrzi ezeknek a hősöknek a neveit. 2015. január 26-án éppen száz éve történt az Uzsoki-szoros csatája, a nagyléptékű és sikeres támadás Oroszország ellen az osztrák-magyar csapatok és a német csapatok részéről. A hadművelet vezetett a gorlicei áttöréshez, mely 1915 májusában következet be, és a cári Oroszországot beljebb szorította Ukrajna területeire. Mind a német, mind pedig az osztrák-magyar csapatokban jelentős számú szidó katona harcolt, sokan közülük önkéntes szolgálatot vállaltak.

Csak a Magyar Királyság mintegy 560.000 katonát vesztett 1918-ig a csatamezőkön.

A magyar zsidóság irányába az utóbbi időben tett kormányzati gesztusok egy kihívásokkal teli év után következett be. A zsidó közösség határozottan tiltakozott a német megszállási emlékmű megépítése ellen, melyet sokan úgy értelmeztek, hogy a magyar hatóságok a németekre kívánják hárítani a háború előtti zsidóság kétharmadának deportálásának és kiirtásának a felelősségét. A szobor felállítása miatt a Mazsihisz, és elnöke, Heisler András bojkottálta a holokauszt emlékév hivatalos állami megemlékezésein való részvételt.

A konfliktusokkal kapcsolatban Heisler korábban a Budapest Beacon-nek azt mondta, hogy az emlékművel kapcsolatos nézeteltérések és erkölcsi aggályok ellenére megállapodtak Lázár János kancellárral arról, hogy napirendre kerül egy ortodox zsidó idősotthon felújítása, valamint az elhagyatott zsidó temetők rendbetétele is.

Hivatkozás:

http://www.hirado.hu/2015/01/27/balog-csirajaban-kell-elfojtani-a-mas-nepek-elleni-gyuloletet/?source=hirkereso

http://cink.hu/kozombosek-voltunk-amikor-segiteni-kellett-volna-mond-1681764843

http://budapestbeacon.com/featured-articles/mazsihisz-president-andras-heisler-something-changed/