„Továbbra is mi akarjuk eldönteni, mit tanulunk!” címmel szerveztek demonstrációt az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai szerda este Budapesten. Eleinte kevesen voltak, ám a pár száz fős tömeg hatalmasra duzzadt, miközben az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola elé vonultak. Menet közben sípokkal igyekeztek tudatni mindenkivel: az egyetemi vezetések lehet, hogy kompromisszumkészek, ők viszont nem. A diákok hétfőig adtak ultimátumot a minisztériumnak.

A demonstráció annak a hétfői megmozdulásnak a folytatása, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói és tanárai azért szerveztek, mert kiderült: a kormány több alapszakot is megszüntetne. Az államtitkárság azóta látszólag meghátrált, hiszen mégsem szűnnek meg bizonyos szakok. Úgy tűnik, a diákoknak ez nem elég: azt szeretnék, hogy a szaktárca teljes egészében vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztést, valamint az új felsőoktatási törvény tervezetét, és kezdjen széleskörű társadalmi egyeztetést.

„Harcolunk, hogy tanulhassunk, harcolunk, hogy oktathassunk” – kiabálta szerdai a tüntetés elején három aktivista – Csonka Fruzsina egyetemi hallgató (fönti képünkön középen), Gerő Márton tanársegéd (fönti képünkön balra) és Majtényi Balázs egyetemi docens (fönti képünkön jobbra) – a Szalay utcában. Csonka emlékeztetett: a hétfő esti ultimátum lejárt, a szaktárca csak részben tett eleget a követeléseiknek, ezért vannak most itt a minisztérium épülete előtt.

Az egyetemi autonómia – melynek alapja, hogy hallgató és tanár partnernek tekinti egymást – már nem létezik – mondta Majtényi. Az autonómia azt jelenti, hogy közösen döntenek és vitatják meg ügyeiket – s ez a gondolat indult útnak hétfőn – mondta. Ez erősebb minden politikai hatalomnál. „Nem a minisztérium, hanem mi vagyunk az emberi erő forrása. Nekünk elveink vannak, és nem kötünk kompromisszumot” – tette hozzá.

„Az egyetem az egyetemé” — mondta Deák Dániel, a Corvinus Egyetem tanára, Nem fölülről kell meghatározni az értékrendet, hanem amely egy belső tanulási folyamatban kell azt kiérlelni. „Szabad ország, szabad egyetem” – tette hozzá a tömeg által skandálni azonnal átvett rigmust.

Deák szerint „a nemzetinek mondott felsőoktatási törvény egy üres halmaz”. Az autonómia lelke a szabad szakválasztás, azonban ilyen nincs – mondta. Nem kellene legalább azoknak komolyan venni az alaptörvényt, akik azt „lenyomták a torkunkon”? – tette föl a költői kérdést. Az egyetemi vezetők „kifogásaikkal házaltak”, ahelyett, hogy azt mondták volna: „nem vagyunk hajlandóak beállni a sorba, és megerősíteni az egyeztetés hamis látszatát” – bírálta saját, kompromisszumokra hajlamos kollégáit. „A rektor szövetségese nem a helyettes államtitkár, hanem az egyetemi hallgatók és oktatók, akik szabad oktatást akarnak” – mondta Deák.

 

Ezután a tüntetők átvonultak a Ludovika térre, hogy tiltakozzanak a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola megszüntetése ellen. Útközben a tömeg néhány száz fősről többezresre duzzadt. A hangulatról egy megafonon segítségével Füzessi Károly, a Hallgatói Hálózat (Haha) aktivistája gondoskodott, miközben a vonuló sokaság előtti molinón az alábbi szöveg volt olvasható: „Mi vagyunk az emberi erő forrása”.

Dinók Henriett jogvédő, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora – immár a Ludovika téren – elkeserítőnek nevezte, hogy az oktatási rendszert mérhetetlenül romboló döntések sorozata született meg az elmúlt napokban. Emlékeztetett: április 22-e az oktatás fekete napja, mivel a Kúria olyan döntést hozott, amely alapján elveszett az esély arra, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdhesse meg a tanulmányait. Emlékeztetett: a per kérdése az volt, hogy lehet-e vallásos nevelés mögé bújva szegregálni cigánygyerekeket. A Kúria szerint lehet, ennek pedig a legnagyobb támogatója Balog Zoltán emberminiszter – mondta Dinók. Balog nevét hatalmas füttykoncert fogadta. „Mondjon le!” – zúgta a tömeg.

A közoktatás után Balog most a felsőoktatást akarja tönkretenni – folytatta beszédét a CFCF kurátora. „Nem hagyjuk”, „Semmit rólunk nélkülünk”, „Demokráciát” – skandálta válaszul a sokaság. „Nem dőlünk be a trükkjeiknek” – üzente Dinók a minisztériumnak. „Nem engedünk az elnyomásnak és a titkos háttéralkuknak” – tette hozzá.

A társadalmitudományok-szakos Adorján Anna arra hívta föl a figyelmet, hogy amit ő tanul az nem azonos a szociológiával. „Harcoljunk, hogy tanulhassunk” – kiabálta.

Számos raoulos diák volt látható a tüntetésen, de a tömegben föltűnt a nyolcvankét éves Mécs Imre, egykor halálraítélt 1956-os nemzetőr, volt SZDSZ-es, majd szocialista országgyűlési képviselő is.

Az egymást váltó szónokok az különböző szakok megszüntetése ellen emeltek szót. Csuvik Gábor meglehetős szarkazmussal amellett érvelt, miért nincs szükség az interkulturális pszichológia és pedagógia szakra. „Nincsenek kisebbségek, nincsenek konfliktusok, nincs szexizmus, nincs nemi erőszak, és nem beszélhetünk áldozathibáztatásról sem. A nemi identitás és a szexuális orientáció is csak egy nyugati humbug. Nincsenek történelmi kisebbségek, amelyek hátrányt szenvednek. Ezek a problémák nem léteznek” – fogalmazott.

Egy raoulos diák beszéde után Hammer Ferenc szociológus, egyetemi docens hangsúlyozta: az Európai Unió 2020-ig három fő célt tűzött ki: legyen innováció, befogadó fejlődés – azaz jusson a leszakadtaknak is –, és legyen kivitelezhető fejlődés. Ebből a szempontból fantasztikus eredményt ért el a kormány – vette ő is ironikusra a figurát. „Megszűntek azok az oktatási programok, ahol ingyen lehet tanulni, vagy ahol kreatív tudást lehetett szerezni. Ez Magyarország 1920-as programja” – mondta. „Tegyük egyértelművé mi, oktatók, hogy felelősek vagyunk a tanítványainkért függetlenül attól, hogy fizetnek, vagy nem” – folytatta beszédét. „Nem hagynak dolgozni, államosítani akarnak mindent. Ezekért a károkozásokért én a kormányt teszem felelőssé” – mondta Hammer, hozzátéve: „nem hiszünk a kormánynak”. „Az egyetem akkor jó, ha szabad” — üvöltötte a tőle megszokott módon a mikrofonba Hammer Ferenc.

A tüntetés végén a szervezők azt mondták: az EMMI-nek hétfőig adnak időt, hogy visszavonja a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, valamint hogy nyilvánosságra hozza a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Ha ezt nem teszik meg, az azt jelenti, hogy nem készült hatástanulmány, azaz az EMMI – amely azt állítja, hogy készült – hazudik — mondták.