“Ma Magyarországon szinte az összes beruházás EU-s forrásból valósul meg”.

Immár második éve Kálmán Olga az Egyenes Beszéd című műsorban Békesi László közgazdásszal készített év végi interjút, aki az első Horn kormány idején pénzügyminiszterként dolgozott.

2013

2013 az egész gazdaság szempontjából nagyon szerencsés év volt. Normális körülmények között a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája látványos bukáshoz vezetett volna, ez nem történt meg a világgazdasági fellendülés miatt. A világ végre felocsúdik a 2008-as nagy gazdasági válságból. Úgy tűnik, hogy a világ nagy gazdaságai által alkalmazott csillapító intézkedések működnek. Ennek következményeként nő a bizalom világszerte. Nő a kereslet. Korábban sosem látott mennyiségű pénz forog a világban a befektetési lehetőségeket keresve. Ez a pénz megtalálja az útját azokhoz az országokhoz is, melyeknek nem olyan erős a gazdasági fundamentuma. Ezzel lehetőség van arra, hogy olyan országokat finanszírozzanak, mint Magyarország, ahol kockázatos gazdaságpolitikát folytatnak, és nem annyira erősek.

Kétségtelenül a magyar gazdaság 2013-ban új szakaszba lépett. Sokan ezt fordulópontnak nevezik, de inkább egy helyreállítási szakaszról van szó, amely automatikusan követi a mély recessziót. Magyarország jelenleg fellendül, nem pedig visszaesik. Ez azonban nem a kormány gazdaságpolitikájának érdeme, hanem inkább az autonóm gazdasági folyamatoké. Noha a recessziók idején a gazdasági szereplők úgy szoktak reagálni az alacsony keresletre, hogy csökkentik a termelést, a kapacitást, munkaerő leépítéseket hajtanak végre, elhalasztják a tőkebefektetéseiket, a karbantartásokat, és alacsony raktárkészletet tartanak fenn, amikor a gazdaság a fordulóhoz ér, és nőni kezd a belföldi és külföldi kereslet, akkor az említett dolgokat fokozatosan elkezdik pótolni.

Pénzügy politika

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése lényegében másolja a likviditást növelni szándékozó nagy gazdaságok jegybankjainak politikáját. A“hitelnövekedési” program 2.500 milliárd forintot pumpált a gazdaságba, melynek hatása még nem érződik. Ezt viszont nagy kockázat árán tették meg. Az első kockázat az, hogy a pénzt nem beruházásokra fordítják, hanem arra, hogy a kedvezőtlen devizahiteleket refinanszírozzák. A kamat megtakarításokat fejlesztésekre is lehet fordítani, de gyakrabban egyszerűen csak állampapírokat vesznek rajta, ami gyakorlatilag kockázatmentesen is nagy hozamot ajánl.

A második kockázat a hitelek valós költsége. A jegybank a pénzt a bankoknak 2,5%-on helyezi ki, ami a Nemzeti Banknak a kihelyezett összeg 1%-ába kerül. Ez 2.500 milliárd forint esetén 25 milliárd forintit jelent. A kérdés az, hogy ebből mennyi haszna származik a gazdaságnak. Ha ez további adókat generál, amely elegendő a költségek fedezéséhez, akkor nincs probléma. Azonban, ha a hiteleket nem a gyártás növelésére használják, vagy nem nő a gazdaság, akkor a költségeket végül a magyar adófizetők fogják állni, új adók formájában, vagy kormányzati szolgáltatások csökkenésében.

Mezőgazdaság

2013 a mezőgazdaság nagy éve volt, ami a gazdaságot múlt évben 1%-kal növelte a gazdasági eredményt.  Az ebben az ágazatban elért növekedés nem a kormányzati politikának köszönhető.

EU források

A kormányzati politika 2013 második felében arról szólt, hogy amit csak lehet, az EU strukturális, kohéziós és mezőgazdasági forrásaiból finanszírozzon, amelyet gazdaságélénkítésre és a fenntartható gazdasági növekedési illúzió megteremtésére szánnak. Az utak és járdák felújítása is fontos feladat, de az nem fogja a fenntartható gazdasági növekedést eredményezni. Ha nem lennének elérhető EU alapok, akkor nem lennének infrastruktúra beruházások, vagy gazdasági fejlődés Magyarországon. Sem az önkormányzatok, sem pedig a nemzeti kormány nem rendelkezik azokkal az anyagiakkal, ami az ilyen beruházásokhoz szükséges. Magyarország az EU alapokból él.

Ipari kibocsátás és export

Egy olyan kicsi gazdaságban, mint a magyar, két-három nagyberuházás jelentősen növeli a gazdasági kibocsájtást. A kecskeméti Mercedes és a győri Audi beruházásait már évekkel ezelőtt tervezni kezdték, és semmi köze nincs a jelenlegi kormány politikájához. A világgazdaságban bekövetkezett pozitív változások azt eredményezik, hogy ezek a gyárak teljes kapacitással dolgoznak, mert el tudják adni a terméket. Ez növeli a magyar exportot és növeli a magyar GDP-t.

Hosszú távú gazdasági növekedési kilátások

Komoly szakértők is elismerik, hogy Magyarország eredményei jók, de figyelmeztetnek arra, hogy a választások előtti gazdaságpolitikai lépések (bérnövekedés, adócsökkentés, magasabb szociális kiadások) hatása rövid életű lesz. Annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt 3% alatt tartsák, 2014 második felében új megszorító intézkedéscsomagot kell bevezetni. Komoly előrejelzések is azt mutatják, hogy a GDP 2015-re 1%-ra esik vissza a 2014-es 2%-os növekedésről.  Ezt azt fogja eredményezni, hogy Magyarország még hátrébb esik vissza. Függetlenül attól, hogy Matolcsy György, a jegybank elnöke mit mond, a hitelminősítő intézeteknek nincs szándékában, hogy a nagy befektetőknek ajánlják a magyar értékpapírokat.

Nem hirdethetjük azt az illúziót, hogy a magyar gazdaság megszabadította volna önmagát a problémáktól, vagy azt, hogy a gazdasági növekedési potenciál növeléséhez szükséges reformok megtörténtek volna, és hogy csak idő kérdése lenne, hogy az 1%-os GDP emelkedés mikor nő 2%-ra, illetve 3%-ra.  Illúzió lenne azt gondolni, hogy a dolgozók, illetve az aktív munkakeresők 57%-os aránya az EU által kitűzött 70%-ot elérné, vagy, hogy a fiatalok Magyarországon maradnának munkahelyek hiányában is, vagy azt, hogy a képzett munkaerő hazajönne külföldről, vagy, hogy a beruházási arány 17%-ról 23%-ra nőne a fenntartható gazdasági növekedés érdekében (vagy akár csak a 20%-ot eléri, ami ahhoz kell, hogy az alapvető karbantartásokat és beruházásokat ne kelljen elhalasztani), vagy azt, hogy a szakadék a gazdagok és a szegények között csökkenne.

Takarékbank

A takarékszövetkezetek államosításának nyilvánvalóan az volt az oka, hogy így a tulajdonjogot át lehessen adni hatalom közeli köröknek. A takarékszövetkezetek jól működtek, és konzervatív hitelezési gyakorlatot folytattak. Emiatt bárki is lesz végül a Takarékbank tulajdonosa, annak nagy mértékben nő a profitszerzési lehetősége. Valószerűtlen azt hinni, hogy a takarékszövetkezeteknek elég pénze van a többségi tulajdonrész visszavásárlásához, melyet a kormány ellopott tőlük.

Hivatkozás:

Békesi László, atv.hu, 2013. december 23.