L. Simon László, a Fidesz képviselője benyújtott hétfőn azt a törvényjavaslatot, amely különadóval sújtaná a magyar médiákat reklámbevételük után

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat adót vetne ki az újságok, rádiók és televíziók és óriásplakát cégek reklámbevételeire. Az adó jellege és mértéke még a kormányoldali médiáknál is kiverte a biztosítékot. Számos független televízió és rádió jelentette be, hogy 15 perces adásszünettel tiltakoznak a törvénytervezet ellen szerda este.

A kormány tervei szerint a bevezetendő sávos adó mértéke bevételtől függően 1 és 40 százalék közötti lesz. Az 500 millió forintos reklámbevételt el nem érő cégek mentességet élveznek az adó megfizetésének kötelezettsége alól. Azok a cégek, amelyek 500 millió és 5 milliárd forint közötti reklámbevételre tesznek szert, a bevétel 1 százalékát fogják adóként megfizetni. Az 5 milliárd és 10 milliárd közötti reklámbevétel után már 10 százalék az adókulcs, 10 és 15 milliárd forint közötti bevétel esetén pedig 20 százalék. A 15 és 20 milliárd forintos bevétel 30 százaléka fizetendő meg. A 20 milliárd forintot meghaladó reklámbevétel esetén a kormány 40 százalékos reklámadót szed be.

Az új adó milliárdos kiesést jelenthet a legnagyobb független magyar médiának

Kevés független médiavállalt ért el a tavalyi évben 500 millió forintot meghaladó reklámbevételt, és azok, amelyek igen, főleg rádió és televíziós csatornák. Csak egyetlen olyan televíziós társaság van, amelynek reklámbevételei meghaladták a 40 milliárd forintot, a német tulajdonú RTL Klub.

A RTL Magyarország a hírekre reagálva közölte, hogy az új adó költségvetési hatása minimális, annak összege a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank idén reklámra költ, viszont a teljes reklámadó mintegy felét az RTL fogja befizetni. A német tulajdonban lévő médiavállalat elmondta, több adót fizetett be a tavalyi évben, mint amennyi plusz bevételt remél a kormány az új adó bevezetésétől, ami miatt sokan úgy gondolják, hogy a kormány célja nem az adóbevétel növelése, hanem az, hogy rákényszerítsék a német tulajdonost a vállalat eladására.

Idén korábban a veszteséges TV2-t szerezte meg egy a Fidesz közeli Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó cég. Simicska amellett, hogy a Közgép, az egyik legjövedelmezőbb építőipari cég tulajdonosa (ami elsősorban a kormányzati megrendeléseknek köszönhető), számos kormány-barát média céget is birtokol.

Az RTL közleménye szerint a tervezett adó sokmilliárdos veszteséget fog okozni, és veszélyeztetni fogja a legnagyobb független, magyar médiavállalat gazdasági életképességét, valamint a 600 alkalmazott megélhetését.

A legnagyobb független magyarországi médiavállalat elmondta, hogy továbbra is elkötelezett a minőségi műsorok és a független hírek közzététele mellett, ami segít megérteni, hogy miért akarja a kormány kiszorítani az üzletből.

Lázár kijátssza a nacionalista kártyát

Lázár János államtitkár az RTL nyilatkozatára azzal reagált, hogy „az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Jó lenne, ha ezt Németországban gyakorolná, nem pedig Magyarországon.”

Lázár elmondta, a kormány által bevezetni tervezett adót iskolák és kórházak fejlesztésére fogják költeni. (Mindkét szektor finanszírozását a második Orbán-kormány csökkentette.) Lázár elmondta, hogy az igazságos közteherviselés a kormány egyik fontos irányelve. „Magyarországon mindenkinek adót kell fizetnie képességei és gazdasági eredménye szerint.” Azt is elmondta, hogy emiatt vetettek ki különadókat a bank, az energia, a kereskedelmi, a telekommunikációs és biztosítási szektorra.

Lázár szerint a kabinet úgy látja, hogy a multinacionális médiacégek jelentős bevételekre tesznek szert a reklámozásból, ezért nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a költségvetéshez. „Az elmúlt húsz évben nem volt ehhez elég politikai bátorság, most azonban a kormány komolyan veszi és mérlegeli L. Simon László javaslatát”

A médiaszektor tiltakozását úgy értékelte: ahogyan a konkurens pénzintézetek összeálltak a bankadó ellen, úgy az egymással egyébként versenyző médiaérdekeltségek is – gazdasági megfontolások alapján – összefognak és így tiltakoznak a reklámadó ellen, ebben „semmi furcsaságot” nem lát. Mint mondta, nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. „Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon”.

Elmondása szerint bizonyos médiaorgánumok megpróbálnak visszaélni pozíciójukkal, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra.

A törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a „reklámfertőzés” veszélyének csökkentésével magyarázható. Véleménye szerint „nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele”.

Azzal kapcsolatban, hogy változhat-e az adó mértéke, azt mondta, ezt a Fidesz országgyűlési frakciója fogja eldönteni. „A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet” – jelentette ki.

Hivatkozások:

Lázár: az RTL fenyegeti az országot és megzsarolja a nézőket, propeller.hu, 2014. június 3.

Ezt nem teszik zsebre – Itt az RTL reakciója a reklámadóra, propeller.hu, 2014. június 1.

Mégis megadóztatják a teljes médiát, propeller.hu, 2014. június 1.